Felmérések szerint a rendszeres, közlekedési célú kerékpározást legtöbben a gyakori defektek, és az ebből adódó kellemetlenségek miatt hagyják abba. Ez a mondat jutott eszembe, amikor utoljára éppen belsőt cseréltem defekt miatt. Mi a teendő, mi szükséges a javításhoz és hogyan lehet csökkenteni a kellemetlenség esélyét is?

Azon tűnődsz, hogy jobb lenne-e teljesen pihenned, vagy inkább elindulnál egy regenerációs tekerésre? Mindkét megközelítés mellett szólnak érvek. Az alkalmazkodás csak az edzések vagy edzésblokkok közötti pihenő- és regenerálódási időszakokban történik. Adaptáció nélkül nem leszel erősebb vagy fittebb. Ezért a regenerálódás optimalizálása az edzési folyamat kulcsfontosságú eleme. De mi a legjobb dolog, amit az edzésblokkok között tehetsz a regeneráció optimalizálása érdekében? Jobb, ha teljesen kipihened magad, vagy ha elmész egy regenerációs tekerésre?

Az a kérdés, hogy menjünk-e el egy regenerációs tekerésre, vagy hány pihenőnapot kellene tartanunk hetente, több tényezőtől függ. Ezért végigvesszük a két megközelítés előnyeit és hátrányait, hogy a legjobb döntést hozhasd meg a saját edzésedben.

A városban történő kerékpározás komoly problémákat okoz, néhány érv, hogy miért ne tekerj ott.

1. Az évszaktől függőn, a célodhoz lihegve, izzadtan, leégve, összefagyva, sárosan vagy vizesen érkezel majd meg.

2. Üldözni fognak a kutyák, macskák, medvék és persze a rendőrök.

3. Csurom víz leszel az esőben. Gyakran.

A héten újra ízelítőt kapunk a nyárból, és néhányan biztos abból is, hogy mire kell figyelni a melegben. A kerékpározással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat szedem össze pár sorban, a kiegészítéseket a kommentekben lehet hozzátenni. A meleg két ok miatt veszélyes: az egyik a kiszáradás (aminek következménye a napszúrás), a másik a leégés (ami egyenes út a bőrrák felé).

Tüzesen süt le a nyári nap sugára...

A leégéssel kapcsolatban sok újdonságot nem tudok mondani, a fényvédő szerek használata több, mint ajánlott a napnak kitett bőrfelületeken, ellenjavallt a felső nélküli tekerés (részben azért, mert az átnedvesedett mez/póló jobban hűt, míg a földre csöpögő veríték semmit), és persze a szokásos, dél körüli tekerés is. A bőrünk érzékeny szövet, érdemes vigyázni rá. Ha leégtünk, másnap lehetőleg 10-18:00 között ne menjünk napra.

A kerékpárvázak méretezése egyre nehezebben követhető, és ami még rosszabb, ködös városi legendák is nehezítik a megfelelő vázméret megtalálását.

Eltekintve a trendi városi gépektől, ahol a hajtási hatákonyság nagyjából a markolat színe és mintája után következő kérdés, ebben a cikkben a sport-szabadidő célű bringák beállításához és kiválasztásához szeretnék segítséget nyújtani. Amatőr versenyeken gyakran látni egészen fura beállításokat, 175 cm-es kerékpárost 58-as vagy még nagyobb vázzal, illetve 1,90-es embereket 56-os vázon, egekig húzott, hátrahajló nyeregcsővel, 130-as stucnival. Melyik a jobb választás? A kicsi váz, ami merevebb? A nagy, amelyik kényelmesebb? A montisok közül sokan esküsznek a lehető legkisebb váz használatára, mondván az a legkönnyebb, és a legfordulékonyabb.