Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
bici

Csapassunk a szentendrei macskakövön!



Újra megrendezik a kedvenc versenyem Szentendrén, a Citycross-t május 5-én, szombaton. A tavalyi verseny igen jó hangulatúra sikerült, nem volt tömegnyomor, de a pálya jellegének köszönhetően mindig volt valaki körülöttem, gyorsabb és lassabb versenyző egyaránt.

Szentendre Citycross

A rövid köröknek hála viszonylag jól követhető a verseny menete, könnyű besaccolni, hogy merre vagyunk a mezőnyben. A macskaköves utak miatt minél ballonosabb gumi és minél jobban rugózó kerékpár javasolt, idén kényelmi okok miatt megpróbálkozom egy össztelóssal végigmenni, bár őszintén szólva a merevfarú monti is bőven elegendő volt.

Citycross kerékpárverseny Szentendre

A körök hossza 1,7 km, 70 méter szintkülönbséggel. A versenytáv 1 óra + 1 kör, a győztes tavaly 13 kört teljesített, tehát egy óra alatt közel 1000 méter szintet össze lehet szedni. Újdonság, hogy az idén lesz gyerek verseny is, ami 3 kör, illetve ifjúsági, felnőtt és senior kategória, külön férfi-női értékeléssel. Lányok, itt az alkalom az éremszerzésre! Az előnevezés április 30-ig tart, a helyszínen csak korlátozott számban lehet nevezni, a 200 fős felső limit eléréséig. A tavalyi első verseny sikere és utólagos híre alapján én már a héten nevezni fogok, biztos, ami biztos. Az idei cél: a tavalyi 11 kör megismétlése és javítása, de a tavalyi 183-as átlagpulzusnál alacsonyabb értéken...

Nevezés és további információk ITT:

Tovább
0

Tour győztesek eddig - francia fölény a múlt században



A Tour-t nem kell sokat méltatni, a győzteseket annál inkább érdemes. Itt van rögtön az első, Maurice Garin, akitől csalás miatt később elvettek egy győzelmet, akkortájt még nem volt lehetetlen vonatra szállni. Se kisérő, se masszőr, se szerelők, csak 3-400 kilométeres szakaszok, majd 20kg-os acél bringákon. A második világháborúíg a franciák mellett a belgák és olaszok voltak erősek, de a 80-as évekig folyamatosan hígult a győztest adó nemzetek sora, míg Hinault és Fignon után franciák maximum a pontversenyekben és a doppingbotrányokban tudtak az élre kerülni.

Eddy Merckx

Bár Merckx és Hinault is uralták korukat, érdemes a lista végét összehasonlítani az elejével: míg a kezdetekben évente változott a helyzet, az elmúlt 20 évben 7-en tudtak csak diadalmaskodni, és egy-egy nagyobb versenyző korszakában senki más. Indurain, Armstrong és most Contador is úgy tűnnek, hogy letaszíthatatlanok a trónról. Contador most a fáradtságra hivatkozva próbálja letenni az esélyesség terhét, és valóban, a konkurencia is erős, de azért ne legyenek kétségeink, hogy Contador az élete árán is a dobogó legfelső fokára fog hajtani egészen a párizsi befutóig. Most pedig nézzük a nemzetek ranglistáját és az egyéni győztesekét:

Franciaország – 36
Belgium – 18
Spanyolország – 13
USA – 10
Olaszország – 9
Luxemburg – 4
Svájc – 2
Hollandia – 2
Németország – 1
Írország – 1
Dánia – 1

A győztesek:

1903: Maurice Garin (F)
1904: Henri Cornet (F) *
1905: Louis Trousselier (F)
1906: Rene Pottier (F)
1907: Lucien Petit-Breton (F)
1908: Lucien Petit-Breton (F)
1909: Francois Faber (Lux)
1910: Octave Lapize (F)
1911: Gustave Garrigou (F)
1912: Odile Defraye (B)
1913: Philippe Thys (B)
1914: Philippe Thys (B)

1919: Firmin Lambot (B)
1920: Philippe Thys (B)
1921: Leon Scieur (B)
1922: Firmin Lambot (B)
1923: Henri Pelissier (F)
1924: Ottavio Bottechia (I)
1925: Ottavio Bottechia (I)
1926: Lucien Buysse (B)
1927: Nicolas Frantz (Lux)
1928: Nicolas Frantz (Lux)
1929: Maurice De Waele (B)
1930: Andre Leducq (F)
1931: Antonin Magne (F)
1932: Andre Leducq (F)
1933: Georges Speicher (F)
1934: Antonin Magne (F)
1935: Romain Maes (B)
1936: Sylvere Maes (B)
1937: Roger Lapebie (F)
1938: Gino Bartali (I)
1939: Sylvere Maes (B)

1947: Jean Robic (F)
1948: Gino Bartali (I)
1949: Fausto Coppi (I)
1950: Ferdi Kubler (Swi)
1951: Hugo Koblet (Swi)
1952: Fausto Coppi (I)
1953: Louison Bobet (F)
1954: Louison Bobet (F)
1955: Louison Bobet (F)
1956: Roger Walkowiak (F)
1957: Jacques Anquetil (F)
1958: Charly Gaul (Lux)
1959: Federico Bahamontes (Sp)
1960: Gastone Nencini (I)
1961: Jacques Anquetil (F)
1962: Jacques Anquetil (F)
1963: Jacques Anquetil (F)
1964: Jacques Anquetil (F)
1965: Felice Gimondi (I)
1966: Lucien Aimar (F)
1967: Roger Pingeon (F)
1968: Jan Janssen (Nl)
1969: Eddy Merckx (B)
1970: Eddy Merckx (B)
1971: Eddy Merckx (B)
1972: Eddy Merckx (B)
1973: Luis Ocana (Sp)
1974: Eddy Merckx (B)
1975: Bernard Thevenet (F)
1976: Lucien Van Impe (B)
1977: Bernard Thevenet (F)
1978: Bernard Hinault (F)
1979: Bernard Hinault (F)
1980: Joop Zoetemelk (Nl)
1981: Bernard Hinault (F)
1982: Bernard Hinault (F)
1983: Laurent Fignon (F)
1984: Laurent Fignon (F)
1985: Bernard Hinault (F)
1986: Greg LeMond (USA)
1987: Stephen Roche (Irl)
1988: Pedro Delgado (Sp)
1989: Greg LeMond (USA)
1990: Greg LeMond (USA)
1991: Miguel Indurain (Sp)
1992: Miguel Indurain (Sp)
1993: Miguel Indurain (Sp)
1994: Miguel Indurain (Sp)
1995: Miguel Indurain (Sp)
1996: Bjarne Riis (Dk)
1997: Jan Ullrich (G)
1998: Marco Pantani (I)
1999: Lance Armstrong (USA)
2000: Lance Armstrong (USA)
2001: Lance Armstrong (USA)
2002: Lance Armstrong (USA)
2003: Lance Armstrong (USA)
2004: Lance Armstrong (USA)
2005: Lance Armstrong (USA)
2006: Oscar Pereiro (Sp)
2007: Alberto Contador (Sp)
2008: Carlos Sastre (Sp)
2009: Alberto Contador (Sp)
2010: Alberto Contador (Sp)

Tovább
0

Tour de France Intro - szombaton rajtol a legek versenye



A Tour de France az elmúlt években nem szolgált akkora izgalommal, mint a konkurens három hetesek, de az idén minden jel szerint erősebb küzdelem várható. A nagy esélyes, Contador fáradtnak vallja magát, és csapata sem a legerősebb, míg a kihívók a Giro-t kihagyva erősen készülnek a trónfosztásra. Röviden nézzük át, kik az esélyesek, majd végül a Tour útvonalának hivatalos bemutatója videón.

1. Alberto Contador

Alberto Contador Giro 2011

 Háromszoros Tour, két Giro és egy Vuelta áll a neve mellett. A legjobb a hegyen, időfutamon is erős, és fejben is ott van, bármikor képes a győzelemre. Ugyanakkor doppingügye nincs megnyugtatóan lezárva, és a közönségnek sem kedvence, ami befolyásolhatja teljesítményét. Remélhetőleg nem a szakaszgyőzelmek átengedésével próbálja kivívni a közönség szeretetét, mint tette ezt a Giron. Alberto, ne tedd!

2. Andy Schleck

Andy Schleck

A Leopard versenyzője tavaly és tavalyelőtt is második lett a Touron, hegyen talán erősebb Contadornál, de az időfutamokon rendszeresen gyengébb. A csapata nagyon erős, hiszen bátyja, Frank az emelkedőkön, míg a többszörös világbajnok Cancellara a síkon tudja segíteni. Vajön idén összejön végre a győzelem? Drukkolok!

3. Cadel Evans

Egy világbajnok, két második hellyel. Tavaly balesetet szenvedett a sárga trikóban, így csak 26 helyen ért célba. Az egyik legtapasztaltabb versenyző, kiegyensúlyozott teljesítménye talán ellensúlyozhatja gyengébb csapatát. Talán.

4. Bradley Wiggins

Talán a legjobb időfutam menő az összetett esélyesek között, és a köré épült Sky is erősebb, mint tavaly. Kérdéses, hogy a hegyen képes lesz-e válaszolni a két hegyimenő akcióira, és hogy több egymást követő hegyes szakaszon is bírni fogja-e.

5. Frank Schelck

A másik Schleket sem szabad leírni, az idősebb luxemburgi feladata az öccse védelme lesz, de adott esetben a csapat első emberévé is előléphet. Volt már negyedik helyezett, és akár még előrébb is léphet.

6. Samuel Sanchez

Egy újabb hegyimenő, aki a baszk csapat teljes támogatását bírja. A többiekhez hasonlóan azonban az időfutam nem az erőssége, tavaly a dobogóba került neki.

7. Jurgen Van den Broeck

Szintén a hegyen erős, és időfutamban sem gyenge, azonban osztoznia kell az egynapos Gilberttel a csapat erején, ami különösen az elején kellemetlen helyzetet is teremthet.

8. Ivan Basso

A tavalyi Giro győztest korábban is említhettem volna, hiszen az idei évben csak a Tourra készült, és az egyik legjobb a hosszú hegyi szakaszokon. Azonban nem is olya régen az Etnán balesetet szenvedett, és ez befolyásolta a felkészülését is.

9. Robert Gesink

A legjobb eddigi helyezése egy hatodik hely, ami nem rossz, de kevés esélyt adnék a győzelemre. Dobogóra azonban felérhet, hiszen erős csapat támogatja, többek között Luis Leon Sanchez. Hegyen mászni, azt tud, de nem robbanékony, és ugye az időfutam mumus nála is ott van

10. Janez Brajkovic

Végül a Radiochack versenyzője, akinek Armstrong helyét kéne átvenni a csapatban, ami nem egyszerű feladat. Két nagyon erős támogatója van, Klöden és Leipheimer, akik önállóan is képesek a TOP10-be kerülni, és akár a kapitány szerepét is átvenni. Brajkovicnak így arra is figyelni kell, hogy velük szembe ne kerüljön hátrányba, különben támogatottból támogatóvá válhat.

És az útvonal:  

 

Tovább
0

Ingázás - Tour de France stílusban



Már csak napok választanak el minket az idei Tour de France rajtjától, sokan már most az esélyekkel vannak elfoglalva, Contador vagy Schleck? Esetleg Menchov vagy Basso? A ráhangolódást azonban érdemes saját szintünkön elkezdeni. Milyen lenne a tv-ben a reggeli utunk, a Tour de France angol kommentárjával? Aki rendszeresen nézi az angol Eurosportot, akár tv-ben, akár neten, az tudja mire gondolok, nem csak a lapos szóviccek adhatják egy közvetítés gerincét, és nem kell bukásnak lenni a képernyőn, hogy a versenyről is szó essen. Íme egy reggeli tekerés, Tour stílusban:

 

Tovább
0

A legszebb magyar kerékpáros versenypálya - Erste Tour Tihany



Az idei év utolsó tervezett országúti versenye volt az Erste Tour tihanyi futama számomra. A meteorológusok egész héten küldték a jeleket, eső lesz, hideg és persze szél, de ez nem sok embert tántorított el. A versenyeken száznál is többen indultunk.


A tihanyi pálya hagyományos országúti helyszín, és talán az országban az egyik legszebb. A Balaton partja, Tihany belvárosa, és a sunyi, de nem túl hosszú dombok ideálissá teszik a 12,5 kilométeres kört kerékpáros versenyzésre. A rajtot 11:30-ra hirdették meg, de sokkal korábban érkeztem, tanulva az esztergomi futamból, ahol a csipek kiosztása körül alakult ki egy kisebb probléma. Itt ez a része flottul ment, így bőven volt időm megnézni a korosztályos futamokat, és 11 előtt kicsivel kezdeni a melegítést. Ekkor még esőkabát és karvédő sem volt fölösleges, hogy a hűvösen szemerkélő esőben könnyebben melegedjek. Szerencsére a telefonom a kocsiban hagytam, így hamar visszafordultam a parkolóba. Jól tettem, ugyanis 11:10kor, 20 perccel a rajt előtt indult is a felvezető kör, amít így persze sokan lekéstek. Elvileg ezt többször bemondták a rendezők, de a parkolóban azt nem lehetett hallani, illetve regisztrációkor sem említették ezt a kicsiny változást. A felvezető kör ugyan nem volt gyors, csak annyira, hogy a korábban lenyomott cukros szeletek nem tudtak felszívódni, és a rendes bemelegítés helyett lett egy nagy rohanás, majd pár perc várakozás a rajt előtt. A fehér aszfaltos kanyarokban már ekkor lemaradtam, az Ultremo R1 nagyon jó gumi, de nem esős felületre találták ki, így nagyon nem forszíroztam a kanyartempót. Nem is magam miatt, hanem mert ciki 5-10 embert lerántani a földre az elején.

Az éles rajtnál már láttam, hogy kicsit hátul vagyok, de az első emelkedő tetejéig még sikerült kontaktusban maradnom a főmezőnnyel. Aztán jött a fehéraszfaltos kanyar, ahol óvatosan mentem, és bekerültem a leszakadó, egyesével felzárkózni próbáló kerekesek közé - innen már nem volt visszaút a szembeszélben. Kicsit még küzdöttem, aztán két Aegonos versenyzővel próbáltam összeállni, de láttam rajtuk, hogy már ők is a minket 1-2 perccel lemaradva üldöző kb. 10 fős grupettóra várnak. Egyedül a szembeszélben nem volt értelme hajtani, így lassítottam én is. A második kört már közösen kezdtük meg, elég lendületesen fordulva az emelkedőre, és már szúrt is az oldalam. vagy egy éve nem éreztem ilyet, rögtön eszembe jutott a 20 perccel korábban induló rajtprocedúra. Szerencsére nem szakadtam le, és nemsokára rendbe jött az emésztésem is. Innen eseménytelenül teltek a körök, miközben az eleje egyre jobban szakadt szét, és mi is kaptunk előlről újabb erőket. Az idő közben szépen javult, és kezdett az erőm is megjönni, legalább a lejtős részeken be tudtam állni vezetni.

A versenytáv egyébként érthetetlen okokból szét volt bontva, mintha egy 40-49 éves versenyzőnek gondot okozna a 75 kilométer, emiatt abból a korcsoportból többen inkább jöttek végig velünk, feladva akár egy 5-ik helyezést is a korcsoportban. Az utolsó körre így nem fogyatkozott meg annyira a mezőny, ellenben szinte mindenki jó erőben volt, így izgalmas befutó elé néztünk, még ha csak a kb. a 100-ik helyért is ment. Az időmérőpont egy emelkedőn volt, itt szembesültem az első nehézséggel. A Sram váltó úgy működik, hogy egy kattintás lefelé, két kattintás a felfelé váltás, most pedig csak lefelé váltott. Mire rájöttem erre, már a 12-es lánckeréken voltam, kilazult a váltóbowden... Éreztem, hogy sok lesz így a 12 kilométer, 39/12-vel a tihanyi dombok között. A faluba érve a csapatból hallottam is, hogy na, szökni készül, pedig nem. Ezzel az áttétellel menni kell, különben a meredeken csak a leszállás marad. Az emelkedő tetejére már 2-300 méterre elszakadtam, de alig kaptam levegőt. Mindenesetre az kiderült, hogy nem csak 34/27-el lehet ott feljönni. A lejtőn váltottam egy 53/12-t, jól esett pörgetni egy kicsit. A fehéraszfaltos kanyarok már felszáradtak, viszont a síkra érve megint lassult a tempó. 39/12-vel nem győztem pörgetni, 53/12-vel meg merevedtem. Előre mentem hát, persze rögtön követtek.

Gondolom azt hitték, megint szökök. Próbáltam megosztani a vezetést, de ahogy lassítottam, a válasz egy támadás volt - persze hátulról, akik végig pihentek. Nem is baj ez, végülis a mezőnynek ez a része már amúgy is turista kategória belefér a játék. Próbáltam reagálni a lószolásra, és ekkor jött a kettes probléma, elől is leesett a lánc. Gyorsan próbáltam visszarakni váltóval, ami általában sikerülni is szokott, de nem most, hogy hátul is kónuszon tekertem. A nagy igyekezetben végül kiesett a váltóból! a lánc, így szépen megálltam váltót szerelni. 3,5 perc alatt végeztem, addig senki nem ért utol, így kvázi a grupettó után, majdnem 2:10-el be is estem a célba, kicsit csalódottan a váltó miatt.

Az Erste Tour élmezőny

Összeségében a verseny legnagyobb élménye, hogy egyre tovább tudok az elején maradni, ami szezonkezdetkor még nagyon nem ment, illetve lassan elérem azt a szintet, ahol az átlagos amatőr versenyző márciusban tart. Még 1-2 év, és talán hosszabb ideig is sikerül közelről nézni a "nagyokat". A másik nagy élmény a csapattárs megjelenése családjával, így rögtön igen lelkes szurkolótáborom is lett, ezért önmagában megéri versenyeken indulni! Az egész eddig versenyezgetés egyébként is része a felkészülésnek, még mindig a Transz Hungária a cél, ami 4 nap montizás - nekünk erősen túratempóban. Viszont az országútizás egyre jobban tetszik, lehet, hogy a sarazós felkészítést csúsztatom még egy ideig, és maradok aszfalton. Vasárnap Mátrázunk egy index fórumos baráti körrel, nekik az a felkészülés a 24 órásra, nekem meg az év leghosszabb napja, és ahogy nézem a meteorológiát, izzadni nem nagyon fogunk.

Beszámoló az élmezőnyről itt:

Képek itt:

És végül az eredménylista, ha még valaki nem látta.

Tovább
0
«
1234

bici

blogavatar

A kerékpározás nem csak Tour de France vagy fogyókúra. A kerékpározás közlekedés, sport, társasági esemény, de leginkább életforma.