A beharangozó cikksorozatban többször hivatkoztam Contadorra, mint esélyesre, ha az UCI engedi őt nyerni. Egyelőre semmi hír a várható retorziókról, így a spanyol kerekes a rózsaszín trikóban várja a hegyi szakaszokat, miután a forrongó Etnán erődemonstrációt tartva szétzúzta az ellenfelek reményét a könnyű győzelemre.

A Giro első napja egy csapatidőfutammal kezdődött, ami inkább showműsor, mint a végeredményt drasztikusan befolyásoló szakasz, és ugyanez mondható el a következő síkon teljesített napról is, amikor 244 km után Petacchi ért be elsőként, a második Cavendish pedig a rózsaszín trikónak örülhetett. Persze nem sokáig, a harmadik nap egy hegyet is tartogatott, ami az angol sprinternek több percébe került, a győzelmet Arcos szerezte meg, az első helyre pedig David Millar jött fel. A hegy azonban egy tragédia okozója is lett, Wouter Weylandt a lejtőzés közben nagy sebességgel sziklának csapódott, és az orvosi beavatkozás ellenére elhunyt.

Halála az egész kerékpáros társadalmat megrendítette, a negyedik szakaszt emlékének szentelve a mezőny egyben teljesítette, az utakat a 108-as rajtszámot magasba tartó nézők szegélyezték. A nap végén Weylandt legjobb barátja, Tyler Farrar és csapata a Leopard Trek befejezte a versenyt.

Az ötödik szakaszon újra a versenyzésé lett a főszerep, a híres murvás szakaszokon ezúttal elmaradt a tavalyi sártenger, de azért érdemes belenézni a lenti videóba, hogy átérezhessük, miért is tartják a Girót a legváltozatosabb versenynek. És persze, hogy viszonyítási alap is legyen a hazai rossz utakat illetően:

A szakaszt a holland Weenig nyerte egy 13 kilométeres szökéssel, és bár Scarponi az utolsó emelkedőn okozott nehéz perceket neki, végül a 8 másodperc megmaradt előny a hollandnak a rózsaszín trikót is jelentette. Ezt a dimbes-dombos hatodik szakaszon is megőrizte, és az első komoly hegyi befutót hozó hetediken is, ami nagyszerű teljesítmény a holland kerekestől. Innentől azonban már nem róla szól a történet, hanem az étkezésében különösen körültekintő spanyol Contadorról. A tavalyi húsevős-doppingos botrányba keveredő klasszis egy váratlan húzással meglepte az egész mezőnyt, és elhomályosította Oscar Gatto győzelmét. Az utolsó 5 kilométeren ugyanis emelkedő várt a mezőnyre, ahol a Popovich indította támadásra válaszként Gatto lépett meg a mezőnyből, és a célig végig vezetve élete legnagyobb sikerét aratta. Contador az utolsó kilométeren lepte meg ellenfeleit egy komolyabb ritmusváltással, kevés híján a szakaszgyőzelmet is megszerezte, de a jóváírásokon és a pár másodperces előnyön felül azt is megmutatta, hogy ki a vezérkutya az idei évben. Ha más nem, a közvetítések hangulata miatt érdemes olaszul megtanulni:

A kilencedik szakasz a hét közepén komoly veszélybe került, a mindig éber Etna ugyanis egy kisebb lávaömlést produkált, ami aztán szerencsére nem bizonyult tartósnak. A szicíliai vulkánt kétszer mászta meg a mezőny, a helyi származású Nibalitól sokan vártak itt egy nagyobb akciót, de a show műsort ezúttal más szolgáltatta. A befutó előtt hat kilométerrel a venezuelai Guillen támadására senki nem reagált, ellenben Contador szökése komoly fejfájást okozott az esélyeseknek. Scarponi vette leggyorsabban a lapot, és a spanyol nyomába eredt. Tempóját nem bírta tartani, a végére sokba is került neki az erőlködés, a saját tempót diktáló Nibali, Garzeli, Kreuziger és Arroyo is elé kerültek. A venezuelai Guillen azonban sokáig utánfutóként követte Alberto-t, végül mindössze három másodpercet kapott, szemben az esélyesekkel, akik egy 50-est vágtak zsebre. Nem volt kérdés, hogy Contador ezzel a vezetést is átvette, nem csak az ellenfelek lelkébe gázolt bele teljesítményével.

Az Etna után pihenőnap következett, majd egy viszonylag sík szakaszon Cavendish visszavágott Petacchinak a korábbi vereségért, és kerékpárhosszal nyerte a szakaszt. A sprinterek valószínűleg már nem sokáig lesznek részei a mezőnynek, a mai sík menés után a 13-ik szakaszon többen búcsúzni fognak. Az okokat holnap reggel olvashatjátok, addig is a tegnapi összetett, mely valószínűleg ma érintetlen marad:

• 1. Alberto Contador Velasco (Spain), SaxoBank-Sungard , 40:37:51
• 2. Kanstantsin Sivtsov (Belarus), HTC-Highroad, at 0:59
• 3. Vincenzo Nibali (Italy), Liquigas-Doimo, at 1:21
• 4. Christophe Le Mevel (France), Garmin-Cervelo, at 1:28
• 5. Michele Scarponi (Italy), Lampre-ISD, at 1:28

A tavalyi év emlékezetesen nehéz versenye után a természet ismét gondoskodott a bonyodalmakról. Jéghez hasonló csúszós út, szél, eső, rossz útminőség kísérte a szétszórt mezőny útját, de istenbizony, megyek jövőre is!

A kerékpáros alapvetően mazochista ember. Hűvös esőben épeszű hobbista otthon marad, és bepótolja az edzések miatt kimaradt TV-zést, családozást vagy melót, de a kerékpárosok a nem az épeszűek közé tartoznak. Két hete a Buda Maratonon dagasztottuk sok százan a sarat, most Esztergomban gyűlt össze az időjárási körülményekhez képest nagy társaság. Közel 200 induló, köztük a teljes magyar élmezőny, az Aegon, Ora Hotels, Cube, Cervelo, Team Bátorfi versenyzői is szép számban képviselték csapatukat, de negyedik helyen például Buruczki Szilárd, az egyik legerősebb magyar montis érkezett be.

A rajtnál így nem volt kétséges, ami addig sem, hogy nem az érmekért megy a hozzám hasonló turista mezőny. A saras parkolót többször átvágva sikerült a versenyre optikailag is felkészíteni a kerékpárt, rövid melegítés közben észrevettem azt is, hogy a hátsó váltóm elállítódott szállítás közben, így a hátralevő 15 percben volt programom, hogy mind a 20 fokozat meglegyen. A rajtnál nagy tisztelettel adózva az egyenmezes élversenyzőknek, a hátsó harmadban helyezkedtem, ami hibának bizonyult. Alig hagytuk el a városhatárt, amikor megnyúlt a sor, és előttem jóval szétszakadt a mezőny. Az erőlködés határán próbáltam átlépni az akkora már 1-200 méterre nyílt távolságot, de ez egyedül nem ment, plusz mögöttem is jöttek még vagy százan, így inkább bevártam őket, ekkora csapattal ez csak nem lesz gond.

A feltételezésem nem jött be, kevesen akartak elől menni, plusz a felvezető motoros is bevitt minket egy 2 kilométeres kerülőbe, így az elsők között gurulva, a káromkodós forduló után rögtön hátulról kellett újra feltornáznom magam. A Dorog utáni emelkedőn aztán sikerült megint normális pozícióba érni, igaz, itt a mezőny felét el is hagytuk (természetesen a második mezőnyről van szó, az eleje kihagyta a kerülőt, és amúgy is jobban haladt, addigra már Csolnok után járhattak). Az emelkedők-lejtők innentől békés tempóban jöttek, felfelé lazán pörgetve tekertem az akkor még nagytányéron haladó kollégák mellett, lejtőn meg még lassabban mentünk, csúszós volt az út, sokaknak ez problémát jelentett, bár én sem voltam vidám a slick gumikkal.

Egész Gyermely környékéig 30 környéki tempóval utaztunk, beszélgettünk, túra hangulat uralkodott, bár egyesével szakadoztak le a grupettónkból - a domborzat, szél, hideg és az eső elkezdte szedni áldozatait. Ekkor elől már éles verseny zajlott, a későbbi győztesek elszakadtak a főmezőnytől, nemsokkal később egy bukás miatt hárman maradtak, Kiskó, Vígh Zoltán és a későbbi győztes Fejes Gábor. Az esésben Simon Péter sérült meg komolyabban, az elvileg a mezőny után haladó mentő valójában nem haladt, fél óráig tartott, amíg kiért. Nem kell részletezni, hogy mit jelentett volna ez, ha nem egy enyhébb agyrázkódás miatt marad mozdulatlanul a sporttárs...

Az útviszonyok egyébként a szokásos magyar szintet hozták, gödrök, repedések, hullámok, mindez megspékelve egy lightos esővel, így szappanoldathoz hasonló nyálka alakult ki néhol. Egy ilyenen a mi bolyunk is szétesett, elől kicsúszott valaki, és sorban utána az egész csapat. Én éppen akkor mentem kicsit hátra kajálni, így utólag nem kellett volna. Majdnem sikerült kikerülni a földön fekvőket, de az előttem levő is elcsúszott, és hogy ne keresztezzem érzékeny pontjait, egy árnyalatnyit fékeztem, és már csúsztam is, mint a büdösbogár, a hátamon forogva. Sokat elárul az út tapadásáról, hogy sem a csupasz könyököm, amin támaszkodtam, sem a ruhám nem szenvedett látható sérülést a pár méteres szánkózás után.

Mivel közülünk senki nem sérült, a lehetőségekhez képest hamar felpattantunk, és egyesével igyekeztünk utolérni az eltávolodó srácokat, akik megúszták az esetet. Nekem rögtön elállítódott a váltóm, így pár kilométeren keresztül ezúttal az első váltót piszkáltam, mire újra lett nagytányér, eközben szépen feljött rám egy 4-8 fős társaság. Rajtunk nem segítettek szerencsére a kisérőautók, más blogokban lehetett autós felvezetésről beszélni - nos akinek ez bejön, hát csinálja... Az élmezőny nem szorult rá, és mi teljesen más okból szintén nem, de azt hiszem, egy ilyen amatőr hazai verseny nem is kéne, hogy erről szóljon.

Ennek megfelelően mi becsületesen gyűjtöttük be a szétszakadt grupettónkat, 1-2-3 főket pár száz méterenként. A vége előtt 40 kilométerrel már újra sokan voltunk, persze elől továbbra is néhányan tekertünk. Az utolsó nagy emelkedőn ennek vége szakadt, először ketten, majd egy újabb páros, majd még két-három ember egyre jobban eltávoldott a bolytól, búcsút intettünk nekik, és elkezdtünk kicsit erősebben menni, a verseny eddig tempóját kicsit emelve. Bár továbbra is értük utol a párokat, triókat, nagyon nem ragadt ránk senki egészen a befutóig, ahová tempós túrasebességgel, kis beszélgetésekkel az emelkedőn éppen 30-as átlag felett érkeztünk. A befutó sajnos nem tartott a Túristaházig, ennek okát már vasárnap leírtam, az Erdőgazdaság állítólag komoly összeget kért volna ezért (ahelyett, hogy örültek volna az ingyen reklámnak...).

A verseny összeségében egy jó hangulatú túra lett a hátsó sorokban, mindössze a csúszós út, a későn érkező mentő, és a levágott cél okozott problémát, amin reméljük jövőre a szervezők segíteni tudnak - és itt nem az esőre gondoltam elsősorban. Mindenesetre én biztosan indulok, még ha jövőre sem sikerül élőben nézni az élmezőny befutóját...

Eredménylisták, Dóri Tamás Hunor további képei a rendező Küllőszaggatók csapatának oldalán, itt!

A többször beharangozott Citycross eddig az év legjobb versenye volt, pedig nem volt nagy felhajtás körülötte - a pálya, a szervezők, a résztvevők és az időjárás azonban tökéletessé tette a napot.

Friss! VIDEÓ!, eredmények, képek, még képek, itt még 400, és még több!

A szentendrei Hegyimazsolák SE tagjai szervezték és rendezték a családias eseményt a templomdomb és környékén, az előnevezés alapján már sejteni lehetett, hogy a maximális létszám a szervezők örömére nem telik be, a szűk utcákon így éppen elfértünk egy mezőnyben, nem kellett több futamot indítani. A pályabejáráson még kicsit tartottam az előttem álló egy órától, meredek emelkedők és lejtők, lépcső, éles kanyar, és 95%-ban rettegett macskakövön. Az azonban hamar kiderült, hogy a résztvevők két éles csoportra oszthatóak: a versenyeken edzett, fiatal és vékony titánokra, és lelkes amatőrökre, akik különösebb felkészülés nélkül, a buli kedvéért neveztek - és milyen jól tették.

Hogy ne teljen eseménytelenül a rajtig hátralevő 10 perc, még feljebb húztam egy pár mm-rel a nyerget, mert a macskakövön becsúszott, és jól meghúztam a csavart - annyira, hogy a menet is lejött róla azonnal. A szervezők azonnal segítettek, és az egyik bringából elővarázsoltak egy gyorszárat. Köszi Bobek!!!

A rajtnál elmaradt a Maratonokon megszokott tülekedés, lehetett látni, ki az a 8-10 ember, akinek helye van elől, és a többiek nem próbáltak furakodni - persze ebben szerepe lehetett a rajt utáni lejtő végén található lejtőknek, amire nem érdemes igazán nagy tömegben és tempóval érkezni. A sípszóra így nem is volt nagy nyomulás, az eleje már a lejtő aljára eltűnt, én a "második sort" követtem, bár szép lassan azért kiderült, hogy a plusz 20kg szalonnát nem lesz egyszerű ebben a tempóban végigcipelni,így hamar beálltam saját tempóra. Ekkora már látszott, hogy a 12-13. hely környékén légüres térben fogok tekerni, előttem-mögöttem sem voltak sokan. Pontosabban ez csak az elején volt így, mert 20 perc után utolért a 
bringabandás Szécsi Tomi, a későbbi győztes, és ezzel egyidőben én is elkezdtem osztani a köröket a mezőny végének. Tomival még egyszer találkoztam 45 perc környékén,láthatóan nem vesztett a lendületből, szerencsére nekem is sikerült tartani pár másodperc eltéréssel az azonos köröket. Menetközben nem éreztem magam fáradtnak, tudtam, hogy súlycsoportban az élen vagyok, (kár, hogy nem így pontozzák) és nagyon motivált az egyenletes teljesítményre a szervezők szurkolása is. A Mazsolákkal már pár éve tart a jó viszony, több gurulásukon is részt vettem, így szinte házi versenyzőként üdvözöltek és segítettek minden körben szurkolással, síppal, biztatással. Bár messze nem voltam a gyorsak között, legalább annyi, ha nem több, 
névre szóló kiabálást kaptam, külön kiemelve a szervező Mazsola lányokat, így tartva bennem a lelket. Köszönöm így utólag is!

Az egy óra elteltével még kimehettem egy utolsó körre, így végül csak kettőt kaptam az elsőktől, de a hosszabb edzéseknek köszönhetően ez a kör már nem okozott extra fájdalmat. A célben gratulációk, zsíroskenyér vöröshagymával, víz, édes süti, sajtossüti várt, és persze az előre kikészített kupa. Na nem a helyezetteknek járó, hanem az otthonról hozott literes korsó, és a bele passzoló literes sörösdoboz, jégakkuk között hűtve. Tavaly az Oktoberfest után kaptam kolllégámtól, és úgy néz ki, ez volt az első alkalom azóta, amikor a néhány hellyel mögöttem érkező öcsémmel közösen el is tudtuk fogyasztani.A kategóriákban hat helyezettet díjaztak, az ifjúságiban mind a 8 célba érő versenyzőt, akiknek külön szeretnék gratulálni, az internetes fórumok alapján több jól felkészült felnőtt hobbista sem vállalta be a macskakövet, ők viszont igen.

És végül mi volt a 183? Ez egy meglepő adat a végére. A csapattárs felajánlotta a pulzusmérőjét, amit én egy ideje már nem használok (lemerült az elem...), mivel úgysem versenyzek, csak alapozgatok, és túrázok szervezett eseményeken. A Citycross azonban valahogy nem így alakult, valószínűleg azért sem, mert egyrészt az eleje nagyon elment, de mögöttem nem volt senki, így próbáltam tartani a helyet, másrészt a már említett szurkolás a Mazsolák részéről nem tette lehetővé, hogy a pálya titkos pontjain pihengessek, mentem, ahogy jól esett. Az átlagpulzusom lett 183, 191 maximális értékkel. Ez meglepett, hiszen menetközben nem éreztem erősnek a tempót, de eszerint már nem is volt olyan sok tartalék, egy kétórás versenyen valószínűleg szembe kerültem volna a bringások rémével, a kalapácsos emberrel. Tanulságos ez annyiban, hogy több eseményen is szenvedtem már azért, mert az első 1-2 órában 180+-os pulzussal igyekeztem, és 5-6 óra után az út mellett pihengettem, míg vissza nem tudtam szállni. A 4 napos Transz Hungárián ez elég nagy rizikót jelent, így jövő héten cserélem az elemet a pulzusmérőben, és próbálom nem csak az észt osztani a témában, hanem újra használni is a rendelkezésre álló technikát és tudást...

Már csak egyet kell aludni a nagy versenyig, és most nem a szentendrei Citycrossra gondolok, ahol én is indulok néhány tucat sorstárssal. A Giro d'Italia 94-ik kiadása Olaszország egyesítésének 150. évfordulójával esik egybe, így a taljánoknál holnaptól ez lesz a VV4 ottani megfelelője - az esemény, amit mindenki követ, és amiről beszélnek.

Az első napon egy rendkívül látványos csapat időfutam lesz, az Eurosport háromnegyed négytől közvetíti, és nagyjából minden nap három héten keresztül az aktuális napi eseményeket. Az első izgalmas hegyi szakasz 13-án, pénteken lesz, reméljük egyik élversenyző sem babonás. Hazánkhoz legközelebbi szakasz 20-án lesz a Grossglockneren a következő pénteken, ide megyünk mi is, másnap pedig a félelmetes Zoncolanra, amit a tegnapi Contador videón lehet megnézni. Még hó van, és nem kicsi, szóval a téli ruhát elő kell venni.

Nézzük kit kell figyelni, melyek a kiemelt mezek:

Maglia Rosa (EstaThe sponsor), rózsaszín trikó, az összetett első helyezettje, lesz rajta egy olasz trikolór csík az ország évfordulója miatt

Maglia Verde (Banca Mediolanum sponsor), zöld trikó, a hegyek királya

Maglia Bianca (Ministero dell’Ambiente sponsor), fehér trikó, a legjobb fiatal versenyzőn

Maglia Rosso (Passione Saint Gobain sponsor), piros trikó a leggyorsabb sprinteren

Az olaszok nem fukarkodnak a szimbólumokkal, a 150-es rajtszámot is kiosztották, ami jellemzően nem szokás, hiszen a csapat első emberének egyesre végződik hagyományosan a rajtszáma, kivétel, ha Olaszország ünnepel, és a csapat első embere az olasz bajnok. Giovanni Visconti, a Farnese Vini-Neri Sottoli vezére lett a szerencsés kiválasztott.

A verseny igazi esélyes a spanyol Contador (hacsak ki nem zárja az UCI menetközben), az olasz Nibali, de Mencsov, Scarponi is befuthat a rózsaszín trikóban. A táv 3524 kilométer, az Alpoktól az Etnáig sokféle kihívás vár az indulókra. Az utolsó szakasz időfutam, ez egyértelműen azoknak a versenyzőknek kedvez, akik sokoldalúak, így nem elég a hegyekben nyerni. A többi indulót a verseny honlapján lehet megtekinteni, nincs ugyan akkora sztárparádé, mint a Touron, de tavaly is sokkal érdekesebbnek bizonyult az olasz körverseny, és nincs kétségem afelől, hogy idén is jó lesz.

Aki hozzám hasonlóan egy irodában tengeti munkanapjait, a cyclingfans.com oldalon talál élő közvetítéseket a versenyről, néha nem árt egy IP cím változtató program, mivel a magyar IP címeket több szolgáltató visszautasítja. És végül ha valaki hiányolná az indulók listáját:

Acqua & Sapone
1  Stefano Garzelli (Ita)
2  Massimo Codol (Ita)
3  Claudio Corioni (Ita)
4  Alessandro Donati (Ita)
5  Ruggero Marzoli (Ita)
6  Vladimir Miholjevic (Cro)
7  Danilo Napolitano (Ita)
8  Cayetano José Sarmiento Tunarrosa (Col)
9  Fabio Taborre (Ita)

AG2R La Mondiale
11  Rinaldo Nocentini (Ita)
12  Julien Berard (Fra)
13  Mickaël Chérel (Fra)
14  Cyril Dessel (Fra)
15  Hubert Dupont (Fra)
16  John Gadret (Fra)
17  Ben Gastauer (Lux)
18  Yuriy Krivtsov (Ukr)
19  Matteo Montaguti (Ita)

Androni Giocattoli
21  Jose Rodolfo Serpa Perez (Col)
22  Emanuele Sella (Ita)
23  José Rujano Guillen (Ven)
24  Alessandro De Marchi (Ita)
25  Giairo Ermetti (Ita)
26  Roberto Ferrari (Ita)
27  Carlos José Ochoa (Ven)
28  Jackson Rodriguez (Ven)
29  Angel Vicioso Arcos (Spa)

BMC Racing Team
31  Alessandro Ballan (Ita)
32  Chad Beyer (USA)
33  Mathias Frank (Swi)
34  Martin Kohler (Swi)
35  Alexander Kristoff (Nor)
36  Mauro Santambrogio (Ita)
37  Johann Tschopp (Swi)
38  Danilo Wyss (Swi)
39  Simon Zahner (Swi)

Colnago - CSF Inox
41  Domenico Pozzovivo (Ita)
42  Manuel Belletti (Ita)
43  Sacha Modolo (Ukn)
44  Stefano Pirazzi (Ukn)
45  Filippo Savini (Ita)
46  Federico Canuti (Ita)
47  Simone Stortoni (Ita)
48  Gianluca Brambilla (Ukn)
49  Manuele Caddeo (Ita)

Euskaltel-Euskadi
51  Igor Anton Hernandez (Spa)
52  Daniel Sesma (Spa)
53  Miguel Minguez Ayala (Spa)
54  Inaki Isasi Flores (Spa)
55  Pierre Cazaux (Fra)
56  Francisco Javier Aramendia Llorente (Spa)
57  Jorge Azanza Soto (Spa)
58  Juan Jose Oroz Ugalde (Spa)
59  Mikel Nieve Ituralde (Spa)

Geox-TMC
61  Denis Menchov (Rus)
62  Carlos Sastre Candil (Spa)
63  Juan Jose Cobo Acebo (Spa)
64  David Blanco Rodriguez (Spa)
65  Giampaolo Cheula (Ita)
66  Dmitry Kozontchouk (Rus)
67  Fabio Andres Duarte Arevalo (Col)
68  Mauricio Alberto Ardila Cano (Col)
69  Rafael Valls Ferri (Spa)

HTC-Highroad
71  Mark Cavendish (GBr)
72  Marco Pinotti (Ita)
73  Patrick Gretsch (Ger)
74  Craig Lewis (USA)
75  Lars Ytting Bak (Den)
76  Frantisek Rabon (Cze)
77  Alex Rasmussen (Den)
78  Mark Renshaw (Aus)
79  Kanstantsin Siutsou (Blr)

Katusha Team
81  Filippo Pozzato (Ita)
82  Joaquím Rodríguez Oliver (Spa)
83  Danilo Di Luca (Ita)
84  Giampaolo Caruso (Ita)
85  Daniel Moreno Fernandez (Spa)
86  Luca Paolini (Ita)
87  Alberto Losada Alguacil (Spa)
88  Joan Horrach Rippoll (Spa)
89  Aliaksandr Kuchynski (Blr)

Lampre - ISD
91  Michele Scarponi (Ita)
92  Alessandro Petacchi (Ita)
93  Marco Marzano (Ita)
94  Diego Ulissi (Ukn)
95  Danilo Hondo (Ger)
96  Przemyslaw Niemiec (Pol)
97  Adriano Malori (Ita)
98  Daniele Righi (Ita)
99  Simon Spilak (Slo)

Leopard Trek
101  Daniele Bennati (Ita)
102  Dominic Klemme (Ger)
103  Thomas Rohregger (Aut)
104  Tom Stamsnijder (Ned)
105  Bruno Pires (Por)
106  Davide Viganò (Ita)
107  Fabian Wegmann (Ger)
108  Wouter Weylandt (Bel)
109  Oliver Zaugg (Swi)

Liquigas-Cannondale
111  Vincenzo Nibali (Ita)
112  Valerio Agnoli (Ita)
113  Eros Capecchi (Ita)
114  Mauro Da Dalto (Ita)
115  Tiziano Dall'antonia (Ita)
116  Fabio Sabatini (Ita)
117  Cristiano Salerno (Ita)
118  Sylvester Szmyd (Pol)
119  Alessandro Vanotti (Ita)

Movistar Team
121  David Arroyo Duran (Spa)
122  Marzio Bruseghin (Ita)
123  Andrei Amador Bipkazacova (Crc)
124  Vasili Kiryienka (Blr)
125  Pablo Lastras Garcia (Spa)
126  Sergio Pardilla Bellon (Spa)
127  Luis Pasamontes Rodriguez (Spa)
128  Branislau Samoilau (Blr)
129  Francisco José Ventoso Alberdi (Spa)

Omega Pharma-Lotto
131  Jan Bakelants (Bel)
132  Adam Blyth (GBr)
133  Francis De Greef (Bel)
134  Bart De Clercq (Bel)
135  Gert Dockx (Bel)
136  Olivier Kaisen (Bel)
137  Sebastian Lang (Ger)
138  Jussi Veikkanen (Fin)
139  Klaas Lodewyck (Bel)

Pro Team Astana
141  Roman Kreuziger (Cze)
142  Paolo Tiralongo (Ita)
143  Francesco Masciarelli (Ita)
144  Robert Kiserlovski (Cro)
145  Maxim Gourov (Kaz)
146  Josep Jufre Pou (Spa)
147  Fredrik Kessiakoff (Swe)
148  Evgeni Petrov (Rus)
149  Gorazd Stangelj (Slo)

Farnese Vini - Neri Sottoli
150  Giovanni Visconti (Ita)
151  Francesco Failli (Ita)
152  Leonardo Giordani (Ita)
153  Oscar Gatto (Ita)
154  Matteo Rabottini (Ita)
155  Luca Mazzanti (Ita)
156  Diego Caccia (Ita)
157  Andrea Noe' (Ita)
158  Davide Ricci Bitti (Ita)

Quickstep Cycling Team
161  Marco Bandiera (Ita)
162  Dario Cataldo (Ita)
163  Gerald Ciolek (Ger)
164  Marc de Maar (Ned)
165  Addy Engels (Ned)
166  Davide Malacarne (Ita)
167  Jérôme Pineau (Fra)
168  Kevin Seeldrayers (Bel)
169  Kristof Vandewalle (Bel)

Rabobank Cycling Team
171  Theo Bos (Ned)
172  Rick Flens (Ned)
173  Steven Kruijswijk (Ned)
174  Tom Leezer (Ned)
175  Tom Slagter (Ned)
176  Bram Tankink (Ned)
177  Jos van Emden (Ned)
178  Dennis van Winden (Ned)
179  Pieter Weening (Ned)

Saxo Bank Sungard
181  Alberto Contador Velasco (Spa)
182  Laurent Didier (Lux)
183  Volodymir Gustov (Ukr)
184  Jesus Hernandez Blazquez (Spa)
185  Kasper Klostergaard Larsen (Den)
186  Gustav Erik Larsson (Swe)
187  Daniel Navarro Garcia (Spa)
188  Matteo Tosatto (Ita)
189  Benjamin Noval Gonzalez (Spa)

Sky Procycling
191  Thomas Lövkvist (Swe)
192  Michael Barry (Can)
193  Kjell Carlström (Fin)
194  Dario David Cioni (Ita)
195  Russell Downing (GBr)
196  Davide Appollonio (Ukn)
197  Lars Petter Nordhaug (Nor)
198  Serge Pauwels (Ned)
199  Morris Possoni (Ita)

Team Garmin-Cervelo
201  Tyler Farrar (USA)
202  Julian Dean (NZl)
203  Jack Bobridge (Aus)
204  Murilo Antonio Fischer (Bra)
205  Christophe Le Mevel (Fra)
206  Cameron Meyer (Aus)
207  David Millar (GBr)
208  Peter Stetina (USA)
209  Matthew Wilson (Aus)

Team RadioShack
211  Yaroslav Popovych (Ukr)
212  Robbie McEwen (Aus)
213  Tiago Machado (Por)
214  Fumiyuki Beppu (Jpn)
215  Manuel Antonio Leal Cardoso (Por)
216  Philip Deignan (Irl)
217  Ben Hermans (Bel)
218  Robert Hunter (RSA)
219  Ivan Rovny (Rus)

Vacansoleil-DCM Pro Cycling Team
221  Matteo Carrara (Ita)
222  Borut Bozic (Slo)
223  Maxim Belkov (Rus)
224  Michal Golas (Pol)
225  Johnny Hoogerland (Ned)
226  Sergey Lagutin (Uzb)
227  Alberto Ongarato (Ita)
228  Mirko Selvaggi (Ita)
229  Frederik Veuchelen (Bel)

Contador a tavalyi Touron jutott el a csúcsra, háromszoros győztesként az egész világ, legalábbis Spanyország mindenképpen a lábai előtt hevert. Aztán jöttek a gyanusítgatások, eltíltások, fertőzött marhahús, a sztorit mindenki ismeri. A jelen helyzet, hogy a spanyol szövetség felmentette (micsoda meglepetés), az UCI meg ennek nem örül. Mindenesetre Alberto már egy ideje újra versenyez, és a Giro-n szeretné megmutatni, hogy a különleges hatású marhahús nélkül is ő a világ legjobbja.

Volt szó arról, hogy nem indulhat az olasz körversenyen, de tekintettel arra, hogy holnapután indul a menet, nem valószínű, hogy ne lenne ott a rajtnál. Az egyik legnehezebb szakaszt a napokban járta be, a félelmetes alpesi emelkedőkön még hó várta. A Zoncolanra még jövő héten visszatérek, ha minden jól alakul, edzőtársammal és kollégájával meglátogatjuk ezt a szakaszt, így ha van olyan kedves olvasó aki járt már Giro szakasz befutón, kérem írja meg, hogy mikor zárják a pályát, meddig lehet felmenni rajta. 

Íme a video Contadorral, és néhány kép a velo.hu oldalon itt: