Kell-e a kerékpárosoknak télen keresztedzéseket végezniük?

A keresztedzésnek nevezek tehát minden olyan edzést - beleértve a kerékpározást is, ami nem az elsődleges sportágad (pl. országútisok, akik télen montiznak), és minden olyan kerékpáron kívüli edzést, ami nem súlyzózás (mivel azt ideális esetben egész évben kellene végezni). Azok kedvéért, akik mégsem vettek kézbe súlyzót eddig, ideveszem. A keresztedzés gyakran az edzés keverésének, az élvezetek szinten tartásának, vagy a nedves, szeles és téli időjárásban való kerékpározás elkerülésének eszköze. A kerékpárosok sokféle keresztedzésből profitálhatnak, érdemes lehet keverni is őket. Én az év nagyrészében quadratlonozok és kirándulok, esetenként súlyzózok és nyújtok. Így gyakorlatilag szinte mindegyikbe belekóstoltam: kerékpározás, úszás, futás, evezés, gyaloglás, nyújtás és súlyzózás. Az arányok eltolódása miatt így már alig számítok "igazi" kerékpárosnak néhány sportoló szemében, ennek ellenére magamat annak tartom elsősorban.

Keresztedzés előnyei

A keresztedzés magában foglalja a különböző edzésformák beépítését az edzésprogramba, hogy kiegészítse a kerékpározási erőfeszítéseket. A téli hónapokban a keresztedzésnek számos előnye van:

A bringásokról az a kép él sok (autós)ember szemében, hogy  bringások autóval jellemzően nem rendelkeznek, és mások adóiból fizetett utakon élősködve akadályozzák a forgalmat Önös érdekből. Kezeljük mély belátással mások tévképzeteit, valamilyen kapaszkodóra nekik is szükségük van az életben, ahogy kerékpárjainknak is, ha rendszeresen a nemlétező autóinkkal akarjuk szállítani őket.

A kerékpárszállítás legbiztonságosabb módja, ha lehajtjuk a hátsó ülést, és az utastérben, széltől-víztől-bogaraktól óvva oldjuk meg a dolgot, de ez a megoldás sajnos nem mindenkinél alkalmazható, különösen, ha családot is vinni kell.

A külső kerékpárszállítóknak alapvetően három fajtája van: a tetőcsomagtartó, a vonóhorogra szerelhető és a hátsó ajtóra rakható. Legtöbb autónál a tetőcsomagtartó tűnik az egyszerű megoldásnak, és sok esetben a legolcsóbbnak is. A tetőcsomagtartó így népszerű megoldás, ugyanakkor erős kompromisszum is. A kerékpár felrakása a tetőre sokszor nehézkes lehet, ha nincs bringalift. Az autó szélérzékeny lesz, a kerékpárok pedig bogarasak. A fogyasztás literekkel nő, és az utazósebesség korlátozott.

Jobb tehát a vonóhorogtartó? Nem rossz, valóban, de ehhez kell egy vonóhorog, ami viszont vizsgaköteles. Az olcsó tartók sokszor nem túl stabilak, és az autó sem lesz az, ha érzékeny a fenék terhelésére. A koszolódás itt is probléma, de nem a bogarak, mint a tetőn utazó bringák esetében, hanem az útról felvert sár a bosszantó mellékhatás.

Ahogy a vonóhorgos megoldásnál is, úgy a 3-5 ajtós autóknál is gondot okoz, hogy a csomagtér nem, vagy nem úgy nyitható, és hogy nem látszik a rendszám, amit újabban örömmel állapítanak meg némi zsebpénz ellenében a hatóságok - tegyük hozzá, joggal. Ezt a problémát teljesen kiküszöböli a hátsó ajtóra szerelhető, magasabbra húzott kerékpártartó, ilyet vettem én is, de rögtön szembesültem is a problémával: a gyári hátsó szárny miatt ugyan az autóra elvileg felmenne, de mégsem lehet rögzíteni. További hátránya, hogy a szállító felrakása nem egyszerű, bár utána a kerékpáré már igen, és hogy kevésbé koszolódik és van kitéve sérülés veszélynek, mint a másik két megoldás esetén. Természetesen ez sem alkalmazható minden autónál, de ha igen, akkor talán a legbiztonságosabb megoldás kerékpárjaink számára.

És még valami: kerékpárjaink értékének megfelelő tartót válasszunk, rettenetesen fájdalmas egy benyomódott karbon váz, vagy autót tetejéről lerepülő kerékpár, csak mert pár ezer forintot megspóroltunk a tartón...

Nem újdonság, hogy a súlyt a legkönnyebben a méretcsökkentéssel lehet elérni, így elkerülhetjük az egzotikus anyagok költséges felhasználását. De azért lehet így is túlzásba esni:

Bár a meteorológia megint hideggel riogat, ne dőljünk be. Szinte ideális edző idő lesz, 10-20 fok közötti hőmérséklettel, és ritkás napsütéssel. Most hétvégén is számtalan program vár mindenkit, Derecenben pl. BringaMánia Extrém Mcdonalds nap lesz, budapestieknek a Velencei-tó körül lesz családi, országúti és montis program, mi azonban a Vértesbe megyünk egy monti maratonra.

Bár alapvetően az országúti vagy országútias cross kerékpározás vonzz, van egy nagyon jó montim, amit sajnos mérete és kihasználatlansága miatt el kell adnom, és fél év alatt még egyszer sem jutottam vele ki az erdőbe. Az első hosszabb tekerésem vele az egy órás Szentendrei Citicross volt múlt szombaton, és még a tavalyinál is jobban sikerült. Az időjárásra idén sem volt panasz, ahogy a szervezők is, a Hegyimazsola SE példamutató hozzáállást tanusított: rugalmas és gyors regisztráció, minden kereszteződésben a versenyzőknek szurkoló rendező irányított és alig pár perccel az utolsó beérkező után nyomtatott és végleges eredménylista volt a templom ajtajára kitűzve. Ugye láttunk már olyan versenyt, ahol ez 2-3 hetet csúszott?

A saját szereplésem igazán rövid megjegyzést érdemel: ugyan a tavalyi 11 kör idén is sikerült, kicsit lassabban talán, de a plusz 5 kg testsúly, és a minusz sok tíz óra alapozás erősen éreztette hatását. Valószínűleg legtöbbet a bringának köszönhetek, az össztelós versenymontival gyakorlatilag az összes macskaköves lejtő sima aszfaltnak tűnt, így amikor éppen leköröztek, könnyen tudtam az élversenyzőkkel is együtt haladni az első kanyarig vagy emelkedőig. Végig ülve a lábam is tudott pihenni, az átlagpulzusom jóval alacsonyabb lett mint tavaly, így nem kétséges, hogy ha találok vevőt rá, aki nem nőtt 181-2 centinél magasabbra, akkor az utódja is egy össztelós monti lesz. Öregeknek, lustáknak a legjobb megoldás terepre. Azért viszonyításképpen, Tóth András edző kollega két kört adott a merevfarú, merevvillás, egysebességes acélvázas montival (a győztes 3-at). Szóval mindent még a két teleszkóp sem pótol...

További képek, videó, eredménylista

Egy régi kedvenc videóm, a Top Gear autós műsorból. Egyrészt Lisszabon a kedvenc városaim egyike, pár hónapot töltöttem pont ezeket az utcákat járva Erasmus ösztöndíjjal, a macskakövek, az arab városrész emlékei, a szűk utcák felejthetetlenek. Másrészt mindig érdekes egy bringa vs autó összecsapás, különösen, ha mesterien van rendezve és tökéletes az operatőr, mint ami a Top Gear műsorait általában jellemzi.

És ha megtetszett a hangulat, akkor ne feledd, hogy két hét múlva Citicross Szentendrén, ahol meglepően hasonló (csak sokkal könnyebb) pályán lehet száguldozni fel-le, egy órán keresztül. Én ott leszek. Te?