Priti, azaz pretty, csinos, ez a panamai irányzat elnevezése. Ebben a kultúrában nem a Tour de France replika karbon országúti kerékpár, vagy egy retró beütésű high-tech fixi a menő, hanem az egyéni kreativitás kiteljesedése két keréken.

Anyám, borogass. Mindenképpen érdemes tisztázni, hogy itt nem csak a szegénységről van szó, bár nyilván közelebb áll a jelenség a hazai F Astra és régi Swift tuningoló réteghez, mint az ABT tuningos A8-asokhoz, vagy 5kg-os országúti kerékpárt építő hobbistákhoz.

Hangtechnika minden mennyiségben. 

Ha a csengő már nem elég...

Ha jól látom, világítás és hangtechnika ennek a bringának is az erőssége, de az áttétel sem kutya...

Egy igazi lowrider, útpadkán vigyázni. A szokásos fény és hangtechnika itt is jelen van. 

és egy szolíd darab a végére, látszik, hogy nem ő a legmenőbb a közösségben, azért a hazai romkocsmákban még mutatna...

Legelőször gratulálunk Cadel Evans-nek, taktikus versenyzéssel szerezte meg az első helyet (és nekem 4500 forintot, július elsején 19x szorzóval fizetett a Sportingbeten 250 Ft tétre!). Sokan unalmas versenyzőnek titulálják, pedig nem az, hanem csupán okos. Aki az akciót hiányolta tőle, az gondoljon vissza az esős lejtőre, ahol Andy kapott egy bő percet, a szakaszgyőzelmére, és persze a szenzációs időfutamra. Sokan a vízhordókat is lebecsülik, azt pedzegetve, hogy 40-el ők is elgurulnának a mezőnyben. Ez igaz is, de nem 110-es pulzussal, mint a nagyok, és semmiképpen nem egy hegyi szakaszon. De beszéljenek a számok, és meglátjuk, mennyire vagyunk egy Tour versenyzőtől.

1. Átlagos sebesség sík terepen, 3 órás tekerés alatt:

25-33 km/h vs 40-45km/h. Nem időfutamoról beszélünk, hanem egy tempós kerékpározásról, zsírégető zónában!

2. Tempó hegyen:

15-16 km/h vs 30-34km/h. Csak az arányok miatt, amikor hallgatja az ember, hogy a Contador 34/32-vel megy a Zoncolánra, a haver fia meg 39/25-el, akkor nézzük meg az átlagsebességet, és az ahhoz tartozó watt értékeket. A Tour menő nem csak súlyához képest sokkal erősebb, hanem abszolút értékben is.

3. Általános fenntartható teljesítmény.

Egy jó amatőr versenyző 170-230 watt teljesítménnyel már elégedett lehet, ugyanez egy Tout versenyzőnél laktátküszöb környékén 400-450 watt. Nem csak 2-3szor erősebb, de általában 30%-al könnyebb is egy versenyző, míg a teljesítményét sokkal tovább képes fenntartani. A csúcsteljesítmény még drasztikusabb különbséget mutat, a néhány száz wattos amatős sprinttel szemben egy Farrar 1400 wattos csúcsot is mutathat.

4. Heti/éves kilométerteljesítmény

Egy átlagos profi hetente 1000 kilométer felett megy versenyszezonban, míg egy amatőrnél a 2-300 kilométer már nem számít rossznak. Nem mindegy ugyanakkor a terhelés mértéke, ami egy Tour versenyzőnél azt jelenti, hogy az éves 40-50.000 kilométer felét versenyen teljesíti, míg az átlagos sportos kerékpáros a 10-20.000 kilométerből jó ha ezret megy viszonylagos nagy tempóban.

5. Átlagos kalóriafogyasztás egy edzésen

Egy jó átlagos kerékpáros egy három órás edzésen 7-1000 extra kalóriát is elfogyaszthat tempótól függően. Ez 70-100 gramm zsír elégetésének felel meg, tehát nem olyan rossz érték. Egy Tour menő 4-5000 Kcal-t éget el egy erősebb szakaszon, azaz akár fél kilogramm zsírnak megfelelő üzemanyagot, mindössze 60 kg-os testsúllyal. Emlékeztek még a 4 személyes csülökre? Minden nap, és közben 200 kilométert is letekernek!

6. Vízfogyasztás egy tekerés alatt

Nem ismeretlenek azok a sztorik, ahol 100-150 kilométert lenyomnak kerékpáros társaink víz nélkül, vagy 1 kulaccsal. Szerencsére sokunk agyát még nem szívta ki a szárazság, így igyekszünk inni, szorgalmasan egy 100 kilométeres meneten akár 3-4 kulaccsal is lecsúszik. Egy Tour menőnek ennyi a minimum, de egy meleg, hegyi szakaszon akár 20 kulaccsal is elfogyasztanak. Tíz liter víz tekerés közben, jézusom!

7. Defekt és lánccsere

Milyen gyakran cseréled a láncot? Minden szezonban? Az nem is olyan rossz, nekem mivel több bringám van, még ilyen sűrűn sem kell. Egy profi a Tour-on akár 2-3 szett láncot is felhasznál, kevesebb mint 4000 kilométer alatt. A defekttel hasonló a helyzet: egy jó kis defektálló külsővel és minőségi belsővel hónapokig el lehet tekerni javítás nélkül, míg egy átlagos Tour menő 3 hét alatt akár 4-5 defektet is összeszedhet.

8. Alvásmennyiség

Tájékozottabb kerékpárosok már régóta tudják, hogy egy dolog az edzésterhelés, az semmit nem ér megfelelő regeneráció nélkül. Az sem ismeretlen, hogy az alvás szerepe a legfontosabb. Míg az átlagos felnőtt 6-7 órát alszik naponta, azaz heti 45-50 óra alvással érjük be legtöbben, én szinte büszke vagyok, hogy sikerül ezt az időt 56-58 órára növelni, addig egy Touros versenyző heti 70! órát, azaz napi 10 órát alszik. Szüksége is van rá, minden óra tekerésre 2 óra alvás kell, hogy jusson legalább. 

Lehet tehát irigykedni, annyit esznek, amennyit akarnak, egész nap csak bringáznak a világ legszebb helyein, és emellett még a 10 órás alvás is jár neki. Nem véletlen, hogy a néhány száz fős profi mezőnybe tízezernyi kerékpáros pályázik, és alig néhányan kerülnek profi csapatba, tőlünk például Szeghalmi Bálint jeleskedik a Lampre színeiben!

Végre van értelme a nyárnak, nem csak meleg van, hanem sokféle és olcsó gyümölcs. Bár a banánt tartják a legfontosabb kerékpáros gyümölcsnek, ez valójában ez tévhit, nehezen emészthető és vitaminokban sem annyira gazdag - legalábbis a fáról zölden leszedett, több ezer kilométert hajóztatott és kamionoztatott formában. Nézzük, mi a kerékpárosok titkos fegyvere:

1. Áfonya

Magas anthocyanidin tartalma az izomlebontásban jeleskedő szabadgyökök megkötésében erős sportorvosok szerint. Az anthocyanidin az élelmiszeriparban E163 néven is ismert. Tartalmaz még C, K vitamint, mangánt és immun illetve csont erősítő anyagokat.

2. Görögdinnye

A kormányzati támogatást is élvező gyümölcs sok szempontból ideális nekünk. Magas víztartalma a rehidrációban előnyös, likopin tartalma az UV sugárzás elleni védekezésben segít. "A" vitamin tartalma a vas megkötésében segít, a vas viszont az oxigénszállításhoz kell. Végül ne feledjük a cukortartalmát, attól finom és mozog az izom.

3. Szeder

Magas rost tartalmával hosszú távú üzemanyagnak sem utolsó, zabpehellyel két órával indulás előtt ideális. C, K vitamin, mangán tartalma pedig ezen felül ajándék.

4. Mango

Nem mindenhol kapható, pedig papain tartalma igen fontos emésztést segítő tulajdonsággal bír, különösen bringázás után ajánlott. Átlagosan 30 gramm cukortartalma rengeteg üzemanyag az izmoknak, és az antioxidáns trió is képviselteti magát a mangóban, az A, C, E vitaminok.

5. Kiwi

Sokáig rosszul voltam a szagától is, de meg lehet szeretni. Magas foszfortartalma a banánhoz hasonlóan a C vitaminnal együtt az izomregenerációban játszik szerepet. Egyes kutatók szerint napi 2 kiwi számottevően csökkenti az ér és szívbetegségek kockázatát. Na anyira azért nem finom, ezt elvileg egy pohár vörösbor vagy egy korsó sör is tudja!

Mainz, a 200.000-es német város 4 millió eurót invesztál a kerékpározás beillesztésére a városi forgalomba. A Rajna parti város a svájci Simpellel közösen alakítja ki a 120 állomásból álló kerékpárkölcsönzői hálózatot. A Paper Bicycle-k egyszerű acélvázas, alacsony karbantartás igénnyel rendelkező darabok lesznek, melyeket a brit postás bringák tapasztalatai alapján készítettek.

Külön érdekesség a Nuvinci N360-as, folyamatosan változó áttételű agyváltó, ami 360%-os áttétel tartománnyal rendelkezik, és könnyebb, kisebb, szebb a 2007-ben bemutatott első daraboknál, további részletek a lejjebb látható videóban.

A kerékpáros hálózatot a helyi tömegközlekedési vállalat kezeli, az állomások a tömegközlekedési eszközök megállóhelyeinek közelében lesznek kialakítva, hogy elősegítsék a különböző közlekedési módok együttes használatát. A napelemről üzemeltetett állomásokról egy személyi azonosító kártyával lehet elvinni a kerékpárokat, természetesen ez ugyanaz a kártya, amit a tömegközlekedési eszközökön is használnak. Jövőre a 120 állomáson összesen 960 kerékpár telepítését tervezik, azaz 200 lakosra jut egy kerékpár.

Az egy milliárd forint feletti összeg felét a német közlekedési tárca állja, míg a másik felét a helyi tömegközlekedési vállalat. Évi 600.000 utazással elvileg önfenntartónak kell lennie a rendszernek, de a költségstruktúrán még dolgoznak az illetékesek. A kerékpárokon nem terveznek reklámot, hiszen állami finanszírozású projektről van szó.

A projekt ilyen megközelítése újnak számít, Mainzban gyűjtik a szükséges tapasztalatokat a fenntartást és karbantartást illetően, ha minden a tervek szerint halad, és sikerül integrálni a kerékpározást a város közlekedési rendszerébe, akkor több német városra is kiterjesztik a modellt.

Miközben mindenki Contador, Evans, Basso, és természetesen a két Schleck akcióit lesi, nem kizárt, hogy meglepetésképpen, 1985 után újra egy francia versenyző gurul be sárgában Párizsba. Megtörténhet a csoda?

Thomas Voeckler egy ártatlannak tűnő szökés után vette át a sárga trikót, ez a legtöbb favoritnak megfelelt, hiszen így nem az ő csapatukat kell a folyamatos védekezéssel fárasztani, figyelhetnek egymásra. Sokan a Pireneusokban várták a nagy áttörést, de a kóstolgatásból egy valaki jött csak ki jól, és ez Voeckler. A rengeteg támadás ellenére megvédte előnyét, és valószínűleg még pár napig rajta marad a sárga trikó, az sem kizárt, hogy végig. Vezetését sokan meglepetésnek könyvelik el, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az idén már 10 versenyt nyert, és bár nem a legjobb a hegyekben, a kiegyenlített küzdelem fekszik neki. Persze ő maga 0% esélyt ad a végső sikernek, ami valahol persze érthető is. Az Alpok 12-14%-os emelkedőin Contador és a Schleck fivérek valószínűleg komolyabb támadásokat fognak indítani, míg Evans az időfutamon jelent fenyegetést, 2 perc előny nem annyira sok a síknak titulált, de egy amatőr versenyen szinte hegyesnek számító kb 55-60 perces időfutamon. Ugyanakkor az idén a Dauphine-n már mentek ugyanezen a szakaszon egymás ellen, és a különbség közöttük ennél kisebb volt.

Voeckler nem először viseli a sárga trikót, egyszer már 10 napig őrizte és végül 18-ik lett az akkor uralkodó Armstrong idejében, 2004-ben. Most valószínűleg a Top 10-be is befér, de nem kizárt a dobogó sem, ha a "nagyok" eltaktikázzák magukat. Ugyanakkor Thomas nagyon szerényen 0% esélyt ad magának, teljesen mellőzve az ilyenkor előforduló sztárallűröket. Pedig oka lenne a magabiztosságra, szerencsére a stílusa nem olyan. Talán ezért is imádja extrán a francia sajtó, és a közönség. A 18-ik szakaszok, a Col de Galibier-en minden kiderül. Virenque óta az első francia akinek drukkolok, hiába kedvelem az 5 nagy esélyest... 

Addig pedig egy Rihanna videó, ahol maga a mellesleg tehetséges előadónő is két kerékre száll. Nem egy Voeckler, de tőle nem is azt várjuk:

Egy 4 adagos hétvégi altatós csülökhöz többek között a következő mennyiségű alapanyag kell: fél kg csülök, 20 dkg szalonna, két doboz tejföl, 30 dkg túró, 25 dkg száraztészta, kis liszt, zöldségek, fűszerek. Tisztes mennyiség egy kisebb családnak, nem?

5500 Kcal a fenti 4 fős vasárnapi ebéd energiatartalma, azaz fejenként közel 1400 Kcal, a napi energiaszükséglet bő 2/3-a. Egy Tour menőnek naponta egyedül kellene ennyit ennie, a napi 4-7 órás tekerés mellett. Egyes Ogre méretű olvasóim halkan felhorkanhatnak, hogy ez is mennyiség? Kiló csülköt bevágok a sör mellé, és leöblítem egy tortával. Na igen, ez tényleg így van, de egy átlagos kerékpárversenyző valahol 60 és 70 kg között van, nem 130 és 150 között, azaz ennyi minden be sem férne a hasába egy nap alatt.

Mit esznek hát, hogy végig tudjanak menni a három hetes versenyen? Először is, sokat, és folyamatosan. A szakasz indulás jellemzően dél körül van, így reggel 8-kor kezdődik az étkezés. Müzli, rízs, tészta, nudli a reggeli, annyi, amennyit a gyomor ésszerűen elbír. Fontos, hogy ilyenkor is csak azt szabad enni, ami jól esik, az ugyanis kisebb valószínűséggel okoz emésztési problémát, ellenben többet tudnak bekanalazni.

Két órával később újabb étkezés, ezúttal lassan felszívódó szénhidrátok keverékét isszák meg, így 1000 Kcal-nál járnak, mielőtt egyáltalán nyeregbe ültek volna. Reggelizz úgy, mint egy király, és ez számukra különösen hasznos tanács.

Egy átlagos versenyző 6-900 Kcal-t éget el óránként, ugyanakkor a szervezete ilyen terhelés mellett jó ha 250-300 Kcal-t fel tud venni azonos idő alatt, így kiemelten fontos, hogy mindig rágcsáljanak valamit, energiaszeletet, zselét, szénhidrát dús izoitalokat. Az etetési zónában kis rízsszeleteket, sütiket és további zseléket kapnak a kis táskában, ezzel együtt a szakasz végére már 2500 Kcal-t felvesznek aznap, ami egy átlagos, alacsony intenzitással sportoló egyénnek már egész napra elég lenne.

Bár a versenyen sok minden történhet, az étkezés ritmusát fenn kell tartani, hogy az ne változzon nagyon a megszokott menetrendhez képest, ezért is esznek könnyen felszívódó, és kevés gázt termelő normális kajákat is adott esetben, hogy az emésztőrendszer se veszítse el a napi rutint. A befutőnál hideg vízzel és üdítővel várják a megfáradt sportolókat, a rehidratációt azonnal el kell kezdeni. A legtöbben mérlegeléssel kezdenek a csapatbuszban, hogy pontosan tudják, mekkora veszteséget kell mindenképpen behozni.

A csapatbuszban az első palack gyümölcsös szénhidrát mixüket is megkapják, mellé rízst és tojást, végül pedig egy újabb italt, mely most már fehérjét is tartalmaz, ezzel kihúzzák a szállodába menet. Itt kell megemlíteni, hogy ez az időszak az amatőr sportolóknak is nagyon fontos, erről már korábban is írtam: edzés után gyors és lassú felszívódású szénhidrátok fogyasztása jelentősen meggyorsítja a regenerációt, és nem árt a fehérje sem, hogy a sérült izmok javítása is gyorsabban megtörténhessen.

Este 8-9 között történik a főétkezés, amit a csapat szakácsa állít össze, 40 % szénhidrát, 30% fehérje és 30% zsiradék összetételben. Ilyenkor sok zöldséget is fogyaszthatnak, reggelig meg tudják emészteni, és antioxidáns tartalmuk segít megkötni az egész napos munka során felszabadult szabadgyököket - újabb elméletek szerint az izomláz egyik kiváltóinak tekinthetőek.

A verseny után így egy újabb 2500 Kcal kerül a versenyzők szervezetébe, pótolva az egész napos veszteséget, és megakadályozva a további súlyvesztést. Ezzel feltöltik a kiürült energia raktárakat, segítik az izomregenerációt fehérjékkel és antioxidánsokkal, a zöldségek rosttartalma emellett a normális székletet is lehetővé teszi - próbáljunk csak meg egész nap kizárólag cukros kajákat enni, és látjuk ennek fontosságát. Egy átlagos kerékpárosnak ezen mennyiség önmagában is elég lenne, de még így is jobban járunk, mint nem sportoló honfitársaink, akik egy jó kis zsíros csülköt, kolbászt, dupla adag tésztát csak vágyakozva nézhetnek, esetleg a felszedett kilókkal viccelődve ehetnek meg, míg nekünk megadatik az a luxus, hogy a mindennapi étkezésünk része lehessen, súlyfölösleg nélkül. A Tour menőknek pedig már inkább az okoz problémát, hogy a 60-70 kg-os testük megbírkózzon a napi 5000 Kcal-al, bármennyire is szeretnek enni. Jó étvágyat mindenkinek, én lépek is a henteshez a napi betevő csülök/kolbász mixért!

A fa remek tulajdonságai közismertek, kiválóan nyeli el a rezgést, rugalmas, szálirányban pedig elég merev is tud lenni. A népszerű karbon valójában felfogható egy szupermesterséges fa váznak is a tulajdonságai miatt, de ne feledkezzünk el az eredeti alapanyagról sem. A klasszikus fa vázas bringákról már volt szó korábban, de amiket most néztem azok még ennél is meredekebb ötletet képviselnek.

A hajlított-ragasztott fa lemezek a bútoroknál már régóta népszerűek, gyerekkorom egyik kedvenc fotele is ilyen volt, ugyanakkor a kerékpáripar nem "fedezte" fel magának az alapanyagot, leszámítva egy-két elvetemült designert. Jellemzően a lapokat függőlegesen alkalmazták, mint a gyerekkerékpároknál:

Nem nehéz látni a hátrányt egy felnőtt kerékpár esetében: a lap függőleges irányban nem rugalmas, oldal irányban viszont igen. Lehet ennél jobban is megoldani a dolgot? A válasz természetesen igen, fordítsuk meg a lapot, és hajlítsuk meg a rugalmasság érdekében:

Az ötlet máris élhetőbbnek tűnik, a nyereg így remekül rugózik, a villa oldalirányú merevségével kapcsolatban már van némi fentartásom, nem beszélve az alsócsőről, ami szinte tökéletesen másolja a robogók nyeklő-nyakló vázainak megoldását. Szerencsére ez a verzió sem hagyta el a tervezőasztalt, amint az erős másolatnak tűnő 2011-es ötlet sem:

Ugyanakkor ezen a bringán már értékelhető villa van, és bár vannak kétségeim a váz merevségét és súlyát illetően, nem kevésbé trendi, mint egy Critical Mass-es matricákkal teleragasztott, küllők közét kártyával feldíszített 80-as évek beli acélvázas fixi. Az igazi nagy durranás azonban mégis ez:

Működőképesnek tűnő modell, és a mai divatnak megfelelően kiszélesített középsőrész. Igazából ez már kéne is, bár kétségtelen, hogy a karbonkerék enyhe túlzásnak tűnik városi felhasználásra...

Lutz szerint ő ugrott a legmagasabbról sikeresen az egész világon - egykerekűvel. Ha ezt alátámasztani nem is tudjuk, azért el kell ismerni, hiába nincs ki az összes kereke, ügyes srác!

Extreme Unicycling 2010 Lutz Eichholz from Lutz Eichholz on Vimeo.

Két nagyon eltérő témájú, de annál szomorúbb/felháborítóbb/megdöbbentőbb videóba szaladtam bele ma este egy felhőtlen tekerés után. Az elsőt bizonyára más sokan láttátok, a Tour vasárnapi szakaszán egy felelőtlen idióta fellökött két versenyzőt, szerencsére élve megúszták. Ez talán azoknak az autósoknak lehet tanulságos, akik gyakran centizik ki a bringásokat. Ne tegyék, a következmények horrorisztikusak lehetnek. Arról nem is beszélve, hogy nekem még sosem sikerült autóval olyan helyzetbe kerülnöm, hogy legalább egy méter oldaltávolsággal ki ne tudjak kerülni egy akár sáv közepén flangáló kerekest (megjegyzés: a kerékpáros NEM köteles az út szélén menni a KRESZ szerint sem). A másik videó autós városi parasztokról szól, kommentárt politikailag korrekt nyelven nehéz lenne írni. Sokkal jobb hetet kívánok mindenkinek ezeknél!

és az angol parasztok: A verekedés oka: a kerékpáros hangosan jelezte, hogy túlságosan közelről kerülték ki... Ezek szerint nem elég udvariasan hívta fel a figyelmet az életét veszélyeztető szituációra...

Az idei év legmelegebb napja várható vasárnap, ami persze nem lehet akadálya egy kis kerékpározásnak. A hőség általában nem probléma, az UV sugárzást megfelelő naptejekkel ragyogóan lehet kontrollálni, de csak akkor, ha alaposan, és naponta többször is használjuk őket. Én nem szoktam, le is égek mindig - nem éppen követendő példa. A túlmelegedés megfelelő kerékpáros ruhában nem lehet gond, a szervezet önti ki a vizet magából, ami elpárologva hűti a testet. Ez egy szenzációsan jól működő folyamat, egy gond van vele, hogy hamar kiürül a tank. Bár a páratartalom most nem magas, ami megfelelően hatékonnyá teszi a hűtést, a víztartalék azonban erősen véges. Erősebb túlhevülés esetén óránként literekben mérhető az izzadtság, míg 2-5%-os vízveszteség a szervezet funkcióinak erős romlását idézi elő. Nem nehéz kiszámolni, hogy 1-2 óra tekerés víz nélkül elegendő az alapos kiszáradáshoz - és hőgutához. 

Hogy mennyit kell inni? 1 liter/50kg/óra az alsó határ, amivel ki lehet tolni a kiszáradást ilyen melegben. Azaz hölgyeknek két kulacs, férfiaknak 3-4 kulacs víz sem lenne sok! Persze ennyit kevesen tudnak letolni tekerés közben, így utólag kell pótolni a folyadékot, azaz rehidratálni. Erre legalkalmasabbak a különböző izotóniás italok, melyekben szénhidrát és elektrolit is van, de egy csipetnyi sóval ízesített víz, magnézium tablettával is sokat dob. A sört bármennyire szeretjük, és jól esik tekerés után (közben és előtte), csak módjával fogyasszuk. A radlerek tapasztalatom szerint még semleges hatásúak, az erősebb sörök tovább szárítanak. Aki szerint a vízveszteség elhanyagolható, annak javaslom, hogy mérje meg magát indulás előtt, tekerjen egy tempósat, egyen-igyon, majd mérje meg magát tekerés után. A súlyveszteség legnagyobb részét a víz teszi ki, óránként néhány tíz gramm zsírt veszíthetünk mindössze - és azt is csak a második órától. 

És hogy ne csak én okoskodjak, íme Helge Riepenhof, a HTC-sek orvosa két percben:

Jelenleg két domináns trend figyelhető meg a kerékpáriparban. Az egyik a 29-es montik divatja, mindenkit váratlanul ért a siker, még a gyártókat is, a másik pedig az országúti aero vázak tömeges elterjedése.

2011-ben szinte már minden gyártó kínál aero csöves országúti vázakat, és egyre inkább az alacsonyabb kategóriákban is. Néhány éve, talán a Cervelo kivételével még mindenki azt szajkózta, hogy a mezőnyben használt gépeknél nem jelent érezhető előnyt a vázak formálása, ezért leginkább a súly és a merevség volt a marketing kommunikáció középpontjában. Idén azonban - talán a karbontechnológia fejlődésének köszönhetően - az aero került a címlapra.

A fenti Scott Foil is 2011-es modell, bár tavaly Mark Cavendish már tesztelte a Touron - szakaszgyőzelmei elég jó referenciának bizonyultak, a Scott nem küzd értékesítési problémákkal.

A Cervelo már néhány éve kiállt az egyébként még nála is kisebb gyártók által bevezetett trend mellett, még az alumínium modelljuk is aerocsövekből készült, amivel mai napit egyedülállók. Más gyártók főleg a csúcsmodellekre koncentrálnak, a fenti Scott mellett a Felt AR sorozata, a Specilized Venge, vagy a Merida Reacto.

Nem véletlen, hogy más annyira nem erőlteti az alu aero vázakat - a Cervelo alapmodellje elképesztően merev és nem csak hajtásirányban. Egy alap Trek vázhoz képest olyan érzés volt, mintha hirtelen földútra mentem volna aszfalt helyett, ugyanakkor minden egyes pedálfordulat kilőtte a bringát, nyoma sem volt a hajlékonyságnak oldalirányban. A karbontechnológia folyamatos fejlődése éppen ezen a területen tud komoly javulást hozni, a váz oldalirányú merevségének megtartása mellett némi komfortot is biztosít. A fenti Felt AR már két éve kapható, és egyre inkább veszi át a vezető szerepet az eladásokban, annak ellenére, hogy csepp alakú csövek kialakítása némi súlyhátránnyal jár a hagyományos vázakhoz képest. Népszerűsége a facebookon is lemérhető - sokkal többen töltenek fel erről a kerékpárról képet a Felt oldalára, mint a hagyományosabb kialakítású modellekről.

A Cervelo sem ül a babérjain, a Touron már bemutatták az S3 modellt, amely állításuk szerint a legkönnyebb a kategóriában. A legjobb reklám azonban nem ez, hanem hogy az aktuális világbajnok, Thor Hushovd, aki nem mellékesen már napok óta sárga trikóban feszít, ezzel a típussal is versenyez. És ha neki elég jó, akkor nagy gond nem lehet a bringával. Ha más nem, ingázni jó lenne a szintén kanadai Konám helyett. Duzzogva...

Pár napra eltávozásre szólít az Úr (azaz a munkahelyem) így sajnos a blog frissítése sem lesz töretlen - bár nem kizárt, hogy lesz net a szállodában. Szerencsére éppen megy a Tour de France, így akit nagyon érdekel a kerékpározás, nem marad információ nélkül. Legkönnyebben a Cyclingnews.com oldalon lehet követni a történéseket, a szöveg automatikusan frissül pár percenként, így egy ablakban feltünésmentesen futtatható. Ha valakinek kicsit lazább napközben az internet használata, akkor akár az Eurosport közvetítést is nézheti. Az aktuális webcsatornákat a Cyclingfans.com gyűjti össze, innen a verseny hivatalos oldala is elérhető. A magyar oldalak közül a velo.hu indított TdF mellékletet.

 Az elkövetkező napokban egyébként is inkább a befutó lesz izgalmas, az 1-200 méteres szintkülönbségek nem dolgoztatják meg eléggé a mezőnyt. Jó szórakozást, és remélhetőleg sokan leszünk a Tourhoz hasonló hegyeket magában foglaló Délibáb Maratonon szombaton.

A videót megnézve nem tudom eldönteni, hogy vicces vagy ciki. Kicsit közhelyes, de Amszterdam a háttérben a legkevésbé sem az. Élvezzük együtt!

Túl az első szakaszon meg volt az első botrányos esés is, egy nézőbe akadt kerékpáros miatt borult a mezőny, mint a dominó. Ennek, és egy későbbi esésnek a szabályoknak köszönhetően érdekes következménye lett az összetett állásra nézve, erre is fény derül a lenti listából, nézzük a számok tükrében a világ leghíresebb kerékpárversenyét:

1. Először szerepel costa rica-i versenyző a Tour-on, Andrei Amador személyében. A magyarok már képviseltették magukat pár éve, Bodrogi Lászlóval.

2. Második alkalommal kezdődik a verseny prológ nélkül, az első alkalom 2008-ban volt. Két olyan versenyző is van a mezőnyben, aki kétszer lett második, Cadel Evans és Andy Schleck.

4. Negyedik győzelmére hajt Alberto Contador, aki még szereplni fog a listában. Ha sikerül neki, akkor olyan nevek mellé iratkozik fel, mint Jacques Anquetil, Eddy Merckx, Bernard Hinault, Miguel Indurain és Lance Armstrong. 

6. Hat másodpercet kapott Andy Schleck, bár Contadorral egy időben, 1:20 lemaradással ért célba. Schleck ugyanis 2 kilométerrel a cél előtt esett, így a mezőnnyel azonos időt kapta, a tavaszi klasszikusok királya, Gilbert hat másodpercet adott a mezőnynek.

14. Ennyi város látja először vendégük a Tour-t 2011-ben

16. Geogre Hincapie ennyiszer indult a Tour-on, rajta kívül ez csak a holland Zoetemelknek sikerült, aki hatszor volt második!

20. A Tour kísérő karaván hossza, kilométerben...

21. A legfiatalabb versenyő, a francia Anthony Delaplace életkora. A Saur Sojasun csapatban teker, nem várjuk dobogóra az idén.

23. A kiemelt kategóriás hegyek száma, beleértve az 2., 1. és kategórián kívüli hegyeket is.

28. A Touron 28 nemzet kerekesei versenyeznek. A magyarok most nem képviseltetik magukat.

45. A meghívásos rendszernek köszönhetően az idén 45 francia versenyző vesz részt a Touron.

80. Ennyi másodpercet kapott az első szakaszon a háromszoros győztes Contador, mivel ő 10 kilométerrel a cél előtt történt bukásban maradt le, így rá nem vonatkozott az utolsó 3 kilométeres mentesség, ami Andy Schelck-re pl. igen

95. A legrövidebb mezőnyszakasz hossza, amely egyben az utolsó is.

100. Egy évszázada jutott el a Tour először az Alpokba.

390. A körversenyt szervező csapat létszáma.

500. Félezer doppingvizsgálta vár a résztvevőkre. Vajon mennyi vizsgálat történik egy foci VB alatt?

3430. A verseny össztávja. Kilométerben.

4000. Egy falunyi kísérő a Tour-on, csapatok, újságírők, rendezők és a kereskedelmi karaván tagjai.

3.200.000. Az eurók száma, amit szétosztanak a versenyzők között, 450.000-et a győztes kap. Napi megélhetési gondjai nem lesznek.

A Tour-t nem kell sokat méltatni, a győzteseket annál inkább érdemes. Itt van rögtön az első, Maurice Garin, akitől csalás miatt később elvettek egy győzelmet, akkortájt még nem volt lehetetlen vonatra szállni. Se kisérő, se masszőr, se szerelők, csak 3-400 kilométeres szakaszok, majd 20kg-os acél bringákon. A második világháborúíg a franciák mellett a belgák és olaszok voltak erősek, de a 80-as évekig folyamatosan hígult a győztest adó nemzetek sora, míg Hinault és Fignon után franciák maximum a pontversenyekben és a doppingbotrányokban tudtak az élre kerülni.

Bár Merckx és Hinault is uralták korukat, érdemes a lista végét összehasonlítani az elejével: míg a kezdetekben évente változott a helyzet, az elmúlt 20 évben 7-en tudtak csak diadalmaskodni, és egy-egy nagyobb versenyző korszakában senki más. Indurain, Armstrong és most Contador is úgy tűnnek, hogy letaszíthatatlanok a trónról. Contador most a fáradtságra hivatkozva próbálja letenni az esélyesség terhét, és valóban, a konkurencia is erős, de azért ne legyenek kétségeink, hogy Contador az élete árán is a dobogó legfelső fokára fog hajtani egészen a párizsi befutóig. Most pedig nézzük a nemzetek ranglistáját és az egyéni győztesekét:

Franciaország – 36
Belgium – 18
Spanyolország – 13
USA – 10
Olaszország – 9
Luxemburg – 4
Svájc – 2
Hollandia – 2
Németország – 1
Írország – 1
Dánia – 1

A győztesek:

1903: Maurice Garin (F)
1904: Henri Cornet (F) *
1905: Louis Trousselier (F)
1906: Rene Pottier (F)
1907: Lucien Petit-Breton (F)
1908: Lucien Petit-Breton (F)
1909: Francois Faber (Lux)
1910: Octave Lapize (F)
1911: Gustave Garrigou (F)
1912: Odile Defraye (B)
1913: Philippe Thys (B)
1914: Philippe Thys (B)

1919: Firmin Lambot (B)
1920: Philippe Thys (B)
1921: Leon Scieur (B)
1922: Firmin Lambot (B)
1923: Henri Pelissier (F)
1924: Ottavio Bottechia (I)
1925: Ottavio Bottechia (I)
1926: Lucien Buysse (B)
1927: Nicolas Frantz (Lux)
1928: Nicolas Frantz (Lux)
1929: Maurice De Waele (B)
1930: Andre Leducq (F)
1931: Antonin Magne (F)
1932: Andre Leducq (F)
1933: Georges Speicher (F)
1934: Antonin Magne (F)
1935: Romain Maes (B)
1936: Sylvere Maes (B)
1937: Roger Lapebie (F)
1938: Gino Bartali (I)
1939: Sylvere Maes (B)

1947: Jean Robic (F)
1948: Gino Bartali (I)
1949: Fausto Coppi (I)
1950: Ferdi Kubler (Swi)
1951: Hugo Koblet (Swi)
1952: Fausto Coppi (I)
1953: Louison Bobet (F)
1954: Louison Bobet (F)
1955: Louison Bobet (F)
1956: Roger Walkowiak (F)
1957: Jacques Anquetil (F)
1958: Charly Gaul (Lux)
1959: Federico Bahamontes (Sp)
1960: Gastone Nencini (I)
1961: Jacques Anquetil (F)
1962: Jacques Anquetil (F)
1963: Jacques Anquetil (F)
1964: Jacques Anquetil (F)
1965: Felice Gimondi (I)
1966: Lucien Aimar (F)
1967: Roger Pingeon (F)
1968: Jan Janssen (Nl)
1969: Eddy Merckx (B)
1970: Eddy Merckx (B)
1971: Eddy Merckx (B)
1972: Eddy Merckx (B)
1973: Luis Ocana (Sp)
1974: Eddy Merckx (B)
1975: Bernard Thevenet (F)
1976: Lucien Van Impe (B)
1977: Bernard Thevenet (F)
1978: Bernard Hinault (F)
1979: Bernard Hinault (F)
1980: Joop Zoetemelk (Nl)
1981: Bernard Hinault (F)
1982: Bernard Hinault (F)
1983: Laurent Fignon (F)
1984: Laurent Fignon (F)
1985: Bernard Hinault (F)
1986: Greg LeMond (USA)
1987: Stephen Roche (Irl)
1988: Pedro Delgado (Sp)
1989: Greg LeMond (USA)
1990: Greg LeMond (USA)
1991: Miguel Indurain (Sp)
1992: Miguel Indurain (Sp)
1993: Miguel Indurain (Sp)
1994: Miguel Indurain (Sp)
1995: Miguel Indurain (Sp)
1996: Bjarne Riis (Dk)
1997: Jan Ullrich (G)
1998: Marco Pantani (I)
1999: Lance Armstrong (USA)
2000: Lance Armstrong (USA)
2001: Lance Armstrong (USA)
2002: Lance Armstrong (USA)
2003: Lance Armstrong (USA)
2004: Lance Armstrong (USA)
2005: Lance Armstrong (USA)
2006: Oscar Pereiro (Sp)
2007: Alberto Contador (Sp)
2008: Carlos Sastre (Sp)
2009: Alberto Contador (Sp)
2010: Alberto Contador (Sp)