Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
bici

Ajándék Trek bringák a városnak, 400 millió forint értékben



A Trek két millió dollár értékben támogatja a városi kerékpáros programot, és tekintettel a város nehéz anyagi helyzetére a korábban egy millió dolláros összegben megjelölt éves üzemeltetési költséget 1 dollárra csökkentette. Természetesen az Egyesült Államokban, a Trek központjához közeli Madison városa volt ilyen szerencsés, mi még a BuBi-ban bízunk mindig.

Az első lépcsőben 1,4 milliós befektetéssel 35 állomáson 350 kerékpáros hálózatot építenek ki. A Trek elnöke, John Burke fontosnak tartja, hogy városuk élen járjon a kerékpáros közlekedésben, és amint látszik, ezért tenni is tudnak és hajlandóak (de jó lenne, ha nálunk a Csepel olyan bringákat gyártana, hogy abból futná nekik is egy ilyen projektre!)

Az első éves üzemeltetét 700.000 dollárra becsülik, és kezdésként 5 éves szerződést kötöttek a várossal. A város polgármestere mind a helyi lakosok, mind a turisták szempontjából örvendetesnek nevezte a programot.  A B-cycle-nek nem ez az első megjelenése ebben a szerepben: a denveri programban már 100.000 feletti használatról számoltak be, ebből 43% autós utazást helyettesítő tekerés volt - és a kerékpárok csak a szűk belvárosban érhetőek el!

A bcycle jelenleg 11 amerikai városban érhető el, a hálózat folyamatosan bővül. Az európai programokhoz hasonlóan itt is kell valamennyit fizetni a használatért, cserébe a kerékpárok karbantartása biztosított, a defekttől a szervizelésig. Optimista vagyok, egyszer nekünk is lesz ilyen....

Tovább
0

Mini autóhoz Mini bringa



Bár az eurobürokraták 2050-re célozták meg az autómentes belvárosokat, a valóság ettől még messze áll. Az igazi európai nagyvárosokban, mint London, Párizs, Róma és a benzináremelés előtti Budapest állandó belvárosi dugóktól és a parkolóhelyek hiányától szenved.

A négykerekű megoldás a kisméretű autó, szegényebbeknek egy Fiat vagy Suzuki, gazdagéknál egy Mini, Smart vagy 500-as Fiat lehet jó választás. Sok esetben azonban ezek a pöttöm aszfaltpattanások is elakadnak, ilyenkor jöhet jól a bringa. Na de milyen kerékpár fér el ezekben a városi minikben? Az Audi könnyen ajánlja a fából készült csodagépeit, egy A6-os kombiban több is elfér belőle.

A BMW törpéje, a Mini ismét az okos megoldáshoz nyúl, és az amerikai Dahon márka összehajtható kerékpárját választotta.Az alumínium vázas bringa elfér a Mini csomagtartójában, vagy akár a tömegközlekedési eszközökre is felvihető. A pedálok, kormány, nyereg behajlanak, és a 20-as kerék sem foglal sok helyet. A lánc teflonbevonatú, ami elvileg növeli az élettartamot és csökkenti az összeolajozás veszélyét.

A kerékpár összsúlya 11kg, ami ebben a kategóriában nem számít rossz értéknek. Az ára - nos, aki prémium kategóriás Minit vesz újonnan, annak megfizethető, mi pedig örülünk annak, ha tényleg ezt választja az új tulaj egy fölösleges elektronikai kütyü helyett az autóba, és a belváros szélén leparkolva tesz a levegőszennyezés és a dugó ellen az új kétkerekűjével.

Tovább
0

A világ megváltozott. És te?



A környezetvédelem, mint annyi minden más, fejben dől el. A világ egy része jobb utat választott, más részüket a profitéhség és trehányság a további környezetkárosítás felé mozdított. A probléma akkor válik nyilvánvalóvá, ha valaki felhívja rá a figyelmet. Ezt lehet Greenpeace-s vitatott módszerekkel is, és lehet szelídebb formákban. Íme egy példa az utóbbira, alatta pedig egy jutalom játék azoknak, akik hajlandóak a változásra, gyakorlópálya formájában:

Tovább
0

Májusi események lelkes kerékpárosoknak



Május már szinte főszezonnak számít a hazai kerékpáros életben, de az enyémben mindenképpen, hiszen minden hétvégére bőven jut esemény. Ezek közül választottam ki néhányat, amin a tervek szerint részt is veszek, és eddigi tapasztalatom alapján ajánlani is tudom, lezárva a kört az egyik legjobb magyar országúti eseménnyel.

Az április 30-i Criticalmass is elég nagy esemény a városi bringásoknak, és aki fogékony rá, regenerációs tekerésként is felfoghatja a Buda Maraton előtt, ami május elsején kerül megrendezésre a Hármashatár-hegyi repülőtéren a 2. Samsung Olimpiai Zöld fesztivál keretein belül. Idén még látványosabb lesz a rendezvény, hiszen az egész repülőtér le lesz zárva, így óriási terület áll a kerékpárosok és a futók rendelkezésére. A repülőtéren hosszan fog kanyarogni a pálya. Még valamit érdemes nem elfeledni: május elseje az idén Anyák Napja is, a megnyert kupában lehet virágot vinni haza verseny után.

A következő hétvégén, május 7-én szombaton a Szentendrei Citycross következik, szintén montis esemény, de abból elég különleges, ugyanis klasszikus terepen egy métert sem kell menni. A templomdomb környékén a macskakövek veszik igénybe a kerékpárt és gazdáját, cserébe olyan élményt kap az ember, amit máshol nem tud átélni, és a nevezés itt sem drága, mindössze 2000 Ft.

A jól sikerült Hegyek Pokla után 15-én, vasárnap jön a Kínok Kínja. A szintén 120km-es verseny sok mindenben hasonlít a korábbi rendezvényhez, többek között abban is, hogy hegyet mászni itt is lesz lehetőség, különösen a cél előtt, ahol a Bazilika huplija helyett a Vaskapunál van a befutó - rendes, 10%-os szerpentinnel a végén. A verseny útvonala a Pilis helyett a környező falvakban lett kijelölve, így változatos tájban gyönyörködhetnek az élbolytól leszakadt túristák, nagy valószínűséggel rám is ez vár. Érdemes május 7-ig nevezni, addig 3000 ft-ból meg lehet úszni.

A következő hétvégén is lesz több esemény, mi ekkorra időzítettük az idei alpok túrát. Ennek az oka egyszerű, a Giro d'Italia  pénteken az osztrák Alpokba látogat, míg szombaton a híres Zoncolan emelkedője kerül sorra. Igyekszünk még a versenyzők előtt feljutni a hegyekbe, mindenesetre nekünk még az is kihívás, hogy az utolsó emelkedőn épségben felérjünk. Ha valakinek van információja arról, hogy mikor zárják a mezőny miatt az utat, a kommentben ossza meg velünk, vagy az ocisp1@ gmail címen!

 Május 29-én egy rendes "alföldi" kerékpáros esemény várja kicsiket és nagyokat - Gyömrőn. A 20. Tour de Gyömrő több kategória és korosztály indulhat a díjakárt, az Erstés mezőny 11:45-kor indul a 80km-es verseny, itt kedvező időjárás esetén sokkal többet lehet a mezőnnyel menni amatőr versenyzőknek is, mint a hegyi futamokon, így lehet gyakorolni a bolyozást és az akciózást.

Erre szükség is lehet, a június 4-i Balaton Maraton 203 km-ét egyedül nem egyszerű teljesíteni, különösen rövid idő alatt. Az eseményen többszáz fős mezőny, 4 frissítő és a balatoni panoráma garantált. Aki nem szeret sokat tekerni, két választása is van, az egyik a rövidebb táv, a másik a nagyobb tempó. Mi tavaly az öcsémmel benéztük az első frissítőt, a fóliázott másfél literes vizespalackok nem segítették a gyors továbbhaladást, így néhány tucat kilométeren keresztül üldöztük a mezőnyt látótávolságból, mielőtt lemaradtunk. A tavalyi 5:45-ös időt így azzal próbáljuk javítani, hogy viszünk magunkkal mindent, esetleg a táv második felére szervezünk ismerősökkel saját frissítőt, ha nagyon meleg lesz. Azonban ha valaki szeret tekerni és nem siet, azaz 6 órán túl tervezi a befejezést, akkor igencsak értékelni fogja a hazai versenyekhez képest bőséges frissítőt.

További versenyeket a kommentekben lehet ajánlani, ki mit és miért választott az utolsó tavaszi hónapra!

Tovább
1

A kézművesség dícsérete



A legtöbb mániákus kerékpárgyűjtőnek az álma egy saját méretre készített acélváz. Szerencsére hazánkban is vannak vázépítők, akikre vissza fogok térni, de most egy amerikai cég videójába futottam bele, ami talán kedvet csinál a gyűjtemény bővítéséhez.

A videó egy acélváz építésének fázisait mutatja be igen látványosan, a kaliforniai Soulcraft, pontosabban az alapító Sean Walling közreműködésével.A vállalkozás a kézműves munka értékeire épít a nagysorozatban készülő alumínium és karbon vázakkal szemben, kínálatuk a kerékpározás majd minden ágát lefedi, országúti, cx, monti vázak is készülnek, illetve komplett kerékpárokat is kínálnak.

Az FAQ-ot böngészve kiderül, hogy egy igazi büszke iparosemberrel van dolgunk, csak saját designnal dolgozik, az ügyfelek terveit nem önti formába, nem készít össztelós bringát, és bemutató kerékpárt sem tart, hiszen teli van megrendeléssel. A kiváló weboldalon túl a szájhagyományra hagyatkozik, kerékpárjai összesen két kereskedőnél kaphatóak, és nem is tervezi a hálózat és így a forgalom bővítését sem.

Összeségében, ha nem is kedves, de őszinte, és láthatóan erősebb oldala a csövek megdolgozása, mint a PR építése.Az persze természetes, hogy egy ilyen kézimunka nem az átlagos magyar zsebnek készült, a kicsivel 5000 dollár, azaz 1,2 millió forint értékű bringák az elszántaknak valók, egy lottóötösből azért egy Dirtbombot beválllanék.

FROM STEEL: The Making of a Soulcraft from michael evans on Vimeo.

Tovább
1

Ha mindannyian tekernénk...



Ha mindannyian tekernénk, edzettebbek lennénk. Az ökológiai lábnyomunk egy bringás cipő nyomával vetekedne. Az olajvállalatok fontossága sokadjára esne - bár a lánc olajozásához szükség lesz mág rájuk. És nem utolsósorban, több emberen mutatna jól a bringásruha - miközben napi 6000Kcal-t ehetnénk... További érvek:

Human-Powered Health from solve on Vimeo.

Tovább
0

Egy varrógép és egy kerékpár szerelmének gyümölcse...



Mi lehet vajon egy varrógép és egy kerékpár szerelmének gyümölcse? Természetesen egy kerékpáros sapka.

Érdemes figyelni a blog spanyol szövegét, a blog nevét is adó bici spanyolul kerékpár, igen szépen hangzik a hölgy szájából. Kellemes vasárnapozást! 14:15-től Liege-Bastogne-Liege az Eurosporton!

 

The Bicycle Cap by peSeta for the New Museum

Tetszett? Még több peSeta videó itt!

Tovább
0

Az igazi klasszikusok: Liege - Bastogne - Liege: a legrégebbi egynapos, 4. rész



Az 5 nagy klasszikus legrégebbi versenye, melynek nehézségét nem az út minősége, hanem a hosszú és meredek emelkedők sora, holnap az Eurosporton 14:15-től élőben!

A futam - nem meglepő módon - Belgiumban kerül megrendezésre, az Ardennek hegyei között. Az első verseny 1892-ben egy újság reklámozására szervezték - úgy látszik ez a kerékpársport fricskája, akkor egy újságot lehetett vele promotálni ma meg inkább töltelékanyag még egy sportújság hátulján egy nemzetközi verseny, a hazait meg sem említik (és nem az amatőr kupákra gondolok...). A verseny gyakorlatilag a flamand Tour of Flandres tükörképe, azzal a különbséggel, hogy a Liege-ből induló verseny ma már nem része az UCI ProTour sorozatnak, a népszerűségének ez azonban nem sokat ártott.

Visszatérve az első versenyre, a 33 indulóból csak 17-en értek célba, az első helyezett Leon Houa az amatőr versenyt 30perc előnnyel nyerte. 1893-ban szintén ő nyerte a 250 kilométernél is hosszabb versenyt, és ebben az évben a belga amatőr bajnokságot is. 1894-ben, az első profi futamon szintén első lett, ezúttal 7 perc előnnyel. Ezután a verseny 14 évig nem került megrendezésre, és még utána is inkább amatőr-félprofi szinten.

A verseny két ok miatt érdemelte ki a különleges státuszát. Az egyik a nehézsége, 250 kilométernél is hosszabb, viszonylag rövid, de meredek emelkedőkkel tarkított pálya, ami jó lehetőséget ad az agresszív stílusú bringásoknak a támadásra - de csak a verseny végén, mert itt nem lehet több órás szólózást bevállalni, az igazán kemény hegyekre a végéig kell várni. A másik fontos tényező az időjárás. 1980-ban végig esett a hó, a győztes Bernard Hinaultnak két ujja 3 hétig nem mozgott utána. Az eső, vihar egyébként sem ritka a tavaszi Belgiumban, és ez a hegyekben még az átlagosnál is kellemetlenebb tud lenni. És nem szabad elfeledni, hogy a távot magát egy amatőr is tudná teljesíteni, fogát összeszorítva, de itt tempót is mennek, és az adja az igazi kihívást, ahogy Szeghalmi Bálint is elmondta a napokban.

Végül a hivatalos weboldal, holnap kiderül, hogy vajon Gilbertnek sikerül-e zsinórban ezt a trófeát is hazavinnie?

Tovább
0

Spermabringa és Vaginataxi



Skandináviában egész más prűdnek lenni, mint itthon. A magyar társadalomban a szexre, meztelenségre utalás is felháborodást, zavartságot vagy kuncogást vált ki, míg Finnországban majd minden családnak van szaunája, ahová a vendégeket is szeretettel várják, természetesen ruhátlanul (ez a felöltözős szauna amúgy is inkább az angolszász és latin országokban divat, meg persze itthon). Magyarországon is vannak spermabankok, nemcsak északon, mégis nálunk nem annyira feltűnő a jelenlétük, mint a koppenhágai székhelyű European Sperm Banknak, akik kerékpárral szállítják a spermát a koppenhága környéki kórházakba. De még milyen kerékpárral! Koppenhága amúgy is a világ egyik legfejlettebb kerékpáros kultúrájával bír, de a Sperm Bullit, azaz sperma ágyúgolyó még ott is feltűnést kelt. Az ötlet eredetileg egy alacsony CO2 kibocsátással működő szállítóeszköz kereséséből indult, és jutottak el egy önálló hűtővel működő kerékpárig. Az ötlettől a megvalósításig hat hónap telt el.

A kerékpár így nem csak egy guruló marketingeszköz (nálunk az ilyenek még kicsi kínai quadokra épülnek...), amely felhívja a lehetséges donorok figyelmét arra, hogy segíthetnek a gyermektelen párokon, hanem egy szállítóeszköz is. A műanyag sperma fejében egy hűtőt rejtettek el, itt szállítják a kis, hűtést igénylő hengereket. A cégvezető Peter Bower személyesen használja a járművet, a járókelők gyakran megállítják, így remek lehetőség a cég számára, hogy a fotózás közben ismertessék céljaikat. A spermabringa, akár maga a bank is, teljes mértékben dán termék, egy szállítókerékpárra építette egy állat és növény modelleket készítő cég. A bringa maga 2.9m hosszú és 50 kilogramm - a szállítandó csomaggal együtt.

Ha mindez már elképzelhetetlennek tűnik a budapesti utakon (egy vidéki kisvárosról nem is beszélve...), és nem csak a mérete miatt, hiszen egy 50 kg-os, 3 méteres bringával gyakorlatilag járhatatlan lenne a város, akkor mit szólnának a kedves polgártársak (vagy mi most az aktuális pc megnevezés), a helsinkieket boldogító Vaginataxihoz? Mimosa Pale, finn művésznő, egy vagina formájú taxival járja hetente többször is a várost, és invitálja a békés lakosokat egy útra. Az ötlet a fallikus jelképektől hemzsegő világunk elleni protestálásból született, és ez még a viszonylag szabados finnek ingerküszöbét is átlépi....

Tovább
3

Iszol te eleget?



A kerékpáros teljesítményére nagyobb hatással van a folyadékpótlás, mint a tápanyagok pótlása. Sokan ezt az evidenciát figyelmen kívül hagyják, és nem értik, hogy a feltöltött glikogén raktárak ellenére miért kell feladniuk a versenyt idő előtt, pedig ettek-ittak menetközben. Ha a vízhiány a testsúly 2%-át eléri, akkor akár 20%-al is csökkenhet a teljesítmény, míg 5%-os súlyvesztésnél ez 50% is lehet. És egy biztos tipp, ha csak eddig olvasod: a szomjúság vészjelzés, és nem a vízhiány okozza közvetlenül. Ha edzésen, versenyen érzed ezt, akkor legjobb esetben is csak csökkentheted a teljesítményvesztés mértékét, helyreállítani már nem tudod a folyadékháztartásod.


Akkor kezdjük az alapokkal, gyorsan nézzük át, miért fontos a víz a szervezetben.A víz a szervezet 2/3-át teszi ki, szerepe van a hőmérsékletszabályozásban, tápanyagforgalomban, vér és folyadékok összetételében. Ha vizet vesztünk, ezek a funkciók romlanak először, azaz sport közben nem tudjuk kielégítően hűteni a felhevült testet, a tápanyag, salakanyag és oxigén szállítás romlik. Nem nehéz kitalálni, hogy a teljesítmény is. A víz hasonlít abban a fehérjékhez, hogy raktározni nem tudja a szervezet, a felesleget a vese kiválasztja (sokszor a tévesen észlelt felesleget is: ha kiszáradva hirtelen sokat iszunk, túlságosan felhígulhat a vér, és már megy is pisibe a folyadék, amire máshol szükség lenne...) Vizet vesztünk még verejtékkel, ez akár 2 liter felett is lehet óránként, légzéssel, széklettel. Érdekesség, hogy bár óriásiak lehetnek az egyéni különbségek, a nők kevésbé izzadnak, és minél edzettebb valaki, annál könnyebben izzad, a szervezete hamarabb és hatékonyabban reagál a hőháztartás változására.


Ha kiszáradunk, szomjúságot érzünk. Ennek az oka azonban nem közvetlenül a vízhiány, hanem a sókoncentráció megemelkedése. A só (nátrium-, magnézium-, kálium-klorid) a vízzel együtt távozik a szervezetből, pótlása tehát ugyanolyan fontos. A nátrium segíti a folyadékfelszívódást, és az izomműködést. Ha sima vizet iszunk, akkor a vér oldásával csökkentjük a Na okozta szomjúságérzetet, ugyanakkor a folyadékpótlásunk ettől még nem feltétlenül elégséges, azaz becsapjuk a szervezetet!


A csapvíz tehát nem elégséges, bár a semminél jobb megoldás. A legideálisabb sport közbeni italok az izotóniás, azaz sportitalok, ahol az ásványi anyagok sűrűsége megegyezik a szervezetével, és emellett szénhidrátot is tartalmaznak (a táplálkozásos cikkben említettem, hogy ez azért is kell, mert nem minden sejt tud zsírt bontani, és abból energiát előállítani). Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor egy csipetnyi só a csapvízbe, ásványvíz (az enyhén szénsavas még megfelelő, a szénsav segíti a felszívódást), vagy hígított - de nem cukrozott - gyümölcslé. Hasonlóan a porból készített izotóniás italokhoz, ha egy kicsit hígabb, az még mindig jobb, mintha sűrűbbre sikerül. A gyógy, zöld és gyümölcsteák is jó helyettesítők, bár ezt azért nehéz menetközben testhőmérséklethez hasonlóan állapotban tálalni.

Ami kerülendő sport közben, az értelemszerűen a vízhajtók, alkohol, beleértve a sört is, koffein, magas cukortartalmú italok (a cukor felszívódása vízelvonó hatású, erre mindjárt visszatérek), tiszta csapvíz, erősen szénsavas italok. Ez eddig nem túl bonyolult, nézzük meg, mik azok jellegzetes hibák, amiket egy figyelmetlen sportoló elkövethet a legjobb szándékai ellenére.

Az első, hogy nem veszi figyelembe az alapszabályt: a vizet nem raktározza a szervezet. Tehát edzés előtt két órával nyugodtan lehet inni, ami fölösleges, az addig kiválasztásra kerül. De kezdjük egy kicsit korábban, még az edzés előtti napon. A lelkiismeretes sportoló az utolsó nap már csak minimális zsírt fogyaszt, hiszen az lassan szívódik fel. Fehérjét többször, nem nagy mennyiségben, mivel úgysincs raktár a szervezetben, és az energiát nem ebből akarjuk pótolni. Ellenben szénhidrátot, abból is rizst, tésztát, krumplit eszik bőven, hiszen a szervezetben levő, kb 500gramm glikogén tárolására alkalmas raktárakat fel kell tölteni. Itt szokott bekövetkezni az első hiba: bár ezek az ételek sok vizet tartalmaznak, nem biztos, hogy eleget. 1 gramm szénhidrát megkötéséhez 3-4 gramm víz is szükséges, azaz sok szénhidrát fogyasztása este adott esetben elkezdheti a víztartalékok felélését. Szintén gond lehet a hirtelen sok folyadék fogyasztása előző nap, ami hígitja a vért, csökkenti a szomjúságérzetet, és kiválasztást eredményez egy idő után. Bár nem vagyok orvos, nekem az a tapasztalatom, hogy akkor sikerült jól a vízháztartás egyensúlyban tartása, ha sokszor kortyokat iszok, kerülöm a 2-3 decinél több folyadék fogyasztását rövid időn belül, és ha a férfiaknál szokásos napi egy wc-látogatás helyett 3-4-re is szükség van. Nem annyira szalonképes jel, de ha a vizelet közepesen híg, és nem nagyon szagos, akkor valószínűleg közel vagyunk a célhoz.


A verseny/edzés napján különösen fontos, hogy reggel igyunk még legalább fél liter izotóniás folyadékot, ezzel pótolva az éjszaka elvesztett vizet, bár ezt a szokást, azaz a reggeli folyadékpótlást minden reggel javasolt elvégezni. A folyadékpótlást érdemes evés közben és nem előtte elvégezni, így nem hígitjuk a bélnedveket, és hatékonyabb a tápanyag felszívódása. A verseny előtt 1-2 órával még nyugodtan lehet inni, a kiválasztás gyorsan bekövetkezik. Ilyenkor még van lehetőség némi szénhidrát bevitelre is, 60-80gramm mennyiségben. A rajt előtti melegítés közben egy fél kulaccsal az utolsó simítást is elvégezzük, innentől kezde már csak a menetközbeni folyadékpótlásra kell ügyelni. Mivel a felszívódés mennyisége limitált, különösen meleg napokon veszíteni fogunk mindenképpen valamennyi vizet, ezt a mennyiséget kell minimalizálni óránkánt fél-egy liter elfogyaszásával, ami ideális esetben elektrolitekben és szénhidrátban is megfelelő mennyiséget tartalmaz. Edzés után fél liter elfogyasztása szinte azonnal javasolt, majd a többi veszteség pótlása apránként, néhány óraalatt.

 
Még egy dolog: a szomjúságot sokkal korábban is észlelni lehet, ha figyel rá az ember. Télen sokszor úsztam és szaunáztam este 8 körül, ahol a kerékpározáshoz hasonló folyadékvesztés történik. Ilyenkor az átlagosnál sokkal ügyesebben kell pótolni a vizet és sókat, hogy 22 órával később újra 100%-osan kezdhessük az edzést. A saját testünk reakciói a legjobb tanítómesterek, csak oda kell figyelni a kis jelzésekre is, például az éhség jelenthet szomjúságot is valójában, és ilyenkor egy kis sós-zsíros étel amúgy is csak rontana a helyzeten. Nekem a menet mindig az azonnali folyadékpótlás elkezdése volt, este 10-ig. Reggel sós péksüti, és tej/gyümölcslé, majd napközben legalább egy palack víz. Estére ilyenkor rendszerint rendbejöttem, de nagyon oda kellett figyelni arra, hogy pl. magnézium és kálium se maradjon ki a pótlásból, mivel hiányuk izomgörcsöt okozhat.

Nos elsőre ennyi, a téma körüljárásához ismét egy szakember, ezúttal Egri Norbert Szakmai Füzetét vettem elő, mely teljes részleteiben itt olvasható, illetve további források találhatóak a cikk végén.

Tovább
0

Hegyek Pokla - közel száz versenyzőnek tényleg az lett!



Vasárnap rendezték a Hegyek Pokla nevű versenyt a Pilisben, sok indulónak korai volt még a szezon eleji kihívás.

Egy hete még pesszimista voltam az indulók számát illetően, úgy gondoltam, hogy talán leszünk százan, de szerencsére tévedtem. Az esztergomi Bazilika előtt felállított rajthelyen szokatlan tömeg fogadott minket, bár ezt már pár perccel korábban is sejtettük, amikor kiderült, hogy a szomszédos lakótelepen maradt már csak ingyenes parkolóhely. Ez ugyan okozhatott volna pillanatnyi bosszúságot, de összeségében ez jó hír, hiszen újra népes mezőnyben lehet tekerni. A tömeg talán a szervezőket is meglepte, ugyanis a rajt előtt pár perccel, az eligazítás alatt is még javában regisztrálták a rajtszámokat az időmérők, de végül időben el tudtunk indulni.

A Bazilika körül a macskakő többeknek nem tetszett, hallottam a Roubaix, Roubaix szavakat, de csak mosolyogtam - messze van ez attól, főleg egy lassúrajtnál. Mire kikeveredtünk az Alagútból, a mezőny eleje már tempósan távolodott, így bemelegítés helyett (ami elmaradt a későn érkezés, parkolóhelykeresés és regisztráció miatt) lehetett is rögtön egy sprintet indítani, szerencsére a szokatlan tömegben a "FÉK, fék, fék", azaz az állandó torlódás lassított annyit, hogy pár tucat induló még fel tudott zárkózni.

Ha sok a lelkes amatőr egy csapatban, akkor szinte törvényszerű, hogy előbb-utóbb esés is lesz. Bár minden versenyen elhangzik, hogy maradjunk a saját sávban, ez sosem történik meg, és egy szemben megálló jármű miatti torlódásnál sikerült is borítani a mezőny egy részét a balról befékezőknek. Szerencsém volt, nem estem át az előttem piruettező kollégán, bár a mögöttem érkező srác a láncomat leakasztotta az első kerék gyorskioldójával. Rövid útmenti szerelés, és sprint a mezőny után az enyhe ellenszélben. Na ez volt az első találkozás a kalapácsos emberrel, Pilismarótra messze az eltervezett 150-160-as pulzus feletti értékkel érkeztem, kimerülve, és még csak akkor kezdődtek a hegyek.

Mielőtt a mászás elkezdődött, az erdészeti úton konfliktusba kerültünk egy Transittal: dudaszó helyett nagy gázzal jelezte, hogy ő menne, és bár libasorba fejlődtünk fel, neki ez kevés volt, és a legelől haladót a tükörrel hátbaverte, még vissza is lassított utána, hogy kifejezze az okot - nem húzódott le eléggé. Az érett korban versenyző sporttárs nem volt ismerős errefelé, reméljük ennél szebb élményeket is gyűjtött később. Az esetet jeleztem a pár száz méterre posztoló rendésznek, illetve az Erdészetnek is, akik rendkívül gyorsan és korrekten kezelték a bizonyíthatatlan panaszt, a Transit nem az ő autójuk volt, és mostantól nem is közlekedhet az Erdészet útjain. Bár rosszat nem akarok a sofőrnek, ez az agresszió sehol nem tolerálható, de ráadásul egy versenyen, zárt erdészeti úton főleg nem. Ezúton is köszönöm a gyors intézkedést a főmérnök úrnak!

Az első emelkedőt sokan igen lelkesen kezdték, én csak ámultam a mellettem elhúzó sporikon. Mi már eleve több perces hátrányban érkeztünk az emelkedőhöz, tehát itt nem az élmezőny versenyzett, és többen lihegve, izzadva küzdöttek a szintkülönbséggel, komoly tempót erőltetve. Oké, a győztes Fejes Gábornak ez nyilván nem probléma, de pár száz kilométer idei edzéssel a lábban az lehet. Az emelkedő tetején már lehetett is látni a billegő bringásokat, és a csalódott arcokat a frissítőnél: a zsíroskenyér ásványvízzel nem a sporttudomány mai állása szerinti legjobb táplálék menet közben (zsír van rajtunk is...).

A lejtő tetején bevárt a csapattárs is, aki nem keveredett a bukásba, és egy KSI-s sráccal összeállva gyakoroltuk a lánctalpazást, majd hármasban elhúztunk egy kisebb csapatot a második körre. Itt szokás szerint megint az emelkedőn indultak meg az addig túlélő kollégák, többükkel még találkoztunk később...

A második emelkedő után már előjött az elégtelen vízpótlás (erről holnap bővebben) és az indulás utáni sprint ereje a csapattársnál, így igyekeztem többet vezetni, de persze "tempo moderato" stílusban. A harmadik hegyen aztán eljött a kalapácsos ember újra, a csapattárs ennek ellenére megállás nélkül feljött, bár nem éppen jókedvűen.

Az emelkedő után egy hatos grupettot szedtünk össze, és együtt mentünk a célig, ahová nagyon sokadikként érkeztünk. Az eredménylistát megtekintve másnap szomorúan konstatáltuk, hogy az elméleti edzések kevésnek bizonyultak, minimális vigaszt jelentett a szervezővel történt beszélgetés, amiből kiderült, hogy sokan hamarabb feladták, a gyors kezdés megbosszulta magát.


Ez lehetne is a következő két verseny mottója, ami a Buda Maraton és Kínok Kínja lesz: oszd be az erőt és a táplálékot, és a célban téged is vár a szendvics!

Részletes beszámoló videóval pedig itt, eredménylista itt!

Tovább
0

Vége az utolsó hidegnek, pattanj bringára...



.. ha még eddig nem tetted. A 400 forintos benzinár és a 10.000 forintos havi BKV bérlet mellett nem kell sok kifogást keresni a közlekedési költségek csökkentésére. Kerékpárral járni jó és olcsó. Mivel minden kezdet nehéz, összeszedtem egy pár gondolatot, amivel legyőzheted a kifogásokat, most, hogy megjött a meleg, és 7 után sötétedik csak:


1. Ne ingázz! Az ingázás kifejezés nem hangzik jól, busszal, kocsival, motorral, bringával ingázni, az olyan, mintha a munkaidőt hosszabbítanád meg. Gondolj inkább arra, hogy bringázol, akkor is, ha a munkahelyedre vagy iskolába mész, hogy stresszt csökkented, a súlykontrollod segíted, kardivaszkuláris edzést csinálsz, vagy csak az életminőséged javítod. Élvezd a friss reggeli levegőt, napsütést, és a 360 fokos panorámát, amit csak a kerékpáron élvezhetsz igazán. Ilyenkor már Budapesten sem olyan rossz a levegő, és aki olyan szerencsés, hogy a Dunapart mellett vagy egy parkon keresztül vezet az útja, az hibát követ el, ha egy napsütéses reggelen kocsiba vagy buszra száll.


2. Ugyanakkor ne add el az autód sem, nem kell csak a bringára hagyatkozni. Ha messze van az úticélod ahhoz, hogy minden nap bringával menj, akkor az is megoldás, ha egy részét autóval teszed meg, vagy felváltva használod a kettőt. Igazából esőben sem kell tekerni, ha nem esik jól, a kerékpározás a mi szintünkön nem kell, hogy a szenvedésről szóljon.


3. Ne a kedvenc bringáddal menj. Már ha annyira szerencsés vagy te is, hogy több bringát tudj tartani, akkor ne a karbonvázas országútival vagy az össztelós montival közlekedj, fölösleges a legjobb bringát a napi rutinban elhasználni. A nyáron megspórolt autó/bkv költségből már tudsz venni egy használt, de jó minőségű montit, vagy egy CX-et, dobsz rá egy aszfaltosabb külsőt, és kész is van a tökéletes - és még csak nem is túl unalmas kerékpárod.


4. Öltözz kerékpáros ruhába - ha teheted. Néhány kilométer után a bringás nadrág, kesztyű és természetesen sisak meghálálja viselését kényelmével. Igaz, hogy a váltás ruhát így bent kell tartanod, vagy vinned minden nap magaddal, de ez még mindig jobb, mint abban a ruhában ülni egész nap, ami egy kicsit átizzadt reggel, és ami elnyelte a levegő porát, bűzét. A montis jelmezek között bőven találni egészen utcai stílusú ruhákat, nem kell mindenkinek testre feszülős ruhákat hordania (bár én azt preferálom, a kényelme miatt)


5. Tekerj síkon. Inkább kerülj pár kilométert, minthogy emelkedőn szenvedj, így elkerülöd a nagyobb izzadtságot és kifáradást, ráadásul van időd lehülni, megszáradni, mielőtt megérkezel az irodába. Én sajnos domboldalon dolgozom, és inkább kerülök egyet, minthogy a Hegyalja úton vágjak át - reggel. Hazafelé viszont gyakran megyek az Erzsébet-kilátó, de legalább a Citadella felé, hiszen tekerés után nem osztoznak a kollégák a szagomon.


6. Ne versenyezz. Talán ez a legnehezebb azoknak, akik eleve teljesítményorientáltak, és ráadásul még be is öltöztek az alkalomra. Nincs annál bosszantóbb, mikor az izzadás határán egyensúlyozva, beöltözve, 25 km/h-val teker az ember egy CX-en vagy országútin, és elhúz egy farmeros-nagyhátizsákos ingázó egy nyikorgó, rosszul beállított, lapos kerekű montival: ilyenkor kell tudni tartani magunkat a tervhez, és nem levadászni őt is, meg az előtte haladó csinos fenekű hölgyet. Kivétel persze, ha a reggeli tekerés nem csak közelekedés, vagy regeneráció, hanem edzés, de akkor megint egészen mások a szabályok.


7. Érezd jól magad. Nem áltatlak, nem lesz minden rózsaszín, és napsütés. Autósok mennek majd el jó közel, úthibákra kell figyelni, és állandóan pirosat kapsz. Azonban különösen Budapesten, rengeteg lehetőség van a közlekedésre, lehet, hogy egy parkon, patakparton keresztül kicsit hosszabb, de néptelenebb az út, az úthibákon lehet gyakorolni az ugratást, és a piros lámpa segít az egyensúlyodat fejleszteni, nekem már kerékpárral és robogóval is sikerülni szokott a napi 2x10km, legalább 20 lámpával lábletétel nélkül. Gyakran használom a kerékpárutakat is, mert bár lassabbak, és sokszor rosszabbak, mint az autóutak, a váratlan akadályok technikai edzésnek is felfoghatóak, ami később jól jön majd az erdei csavargásokon, vagy egy mezőnyversenyen.

Tovább
3

Fogynak az autók, bringásokat várnak a benzinkúton!



A benzinkutak forgalma az elmúlt hónapokban jelentősen csökkent, az üzemanyageladások régóta nem látott mélypontra estek. Viszont egyre több a betérő, shopban vásárló bringás, akik máskor autósok is. Mire gondol ilyenkor egy jó marketinges?

BringaPONT néven egy új szolgáltatást indított a MOL, közel 100 benzinkúton. A molinóval jelzett töltőhelyeken a kerékpárosokat többféle termékcsoporttal várják: a shopban kerékpáralkatrészek, bringamosó és kölcsönözhető szerszámok állnak rendelkezésre. Az ötlet akármilyen kézenfekvőnek tűnik, de mindenképpen helyes stratégiai döntés. A mai helyzetben a kutasoknak versenyezni kell az ügyfelekért, és bár elsőre furán hangzik, a kerékpárosok a legjobbak közé tartoznak. Egyrészt nincs szükség komoly infrastruktúra fejlesztésre, csupán a shopok választékát kell bővíteni viszonylag olcsó termékekkel. A kerékpárosok a magasabb haszonkulcsú terméket viszik, az üzemanyagon ugyanis nincs már komoly árrés a legtöbb kútnál. A kerékpárosok sokszor autósok is egyben, és ha jó tapasztalata van az embernek egy helyen, akkor odaszokik - a legolcsóbb ügyfél pedig a hűséges ügyfél marketing szemszögből. Ráadásul sok versenytárssal sem kell megküzdeni, hiszen benzinkutak mellett ritkán van kerékpárbolt, vagy másik kerékpárbarát benzinkút. Valahol azért komikus a helyzet, hiszen a kerékpárosok jellemzően az autósokkal kerülnek konfliktusba, és most már az autós templomokban, a benzinkutakon is osztozni kell, nem csak a közutakon.

A választék nem vetekszik egy szakboltéval, de nem is az a cél. Alkatrészfronton Hutchinson belsők kaphatóak, MTB-re, országútihoz és trekking bringákhoz, szingós és autós szeleppel, amivel máris a Tesco/Auchan elé kerültek, defektjavító készlet, kerékpáros kompjúter, csengő, kesztyű, lámpa, kulacs, szerszám, zár, táska, pumpa kapható, nagyjából ennyi minden kellhet az útra. Így az sem kérdéses, hogy ha a rendőrség komolyabban veszi az ellenőrzést, akkor akár este is beszerezhető minden tartozék, plusz kisebb probléma esetén a benzinkút a hosszabb nyitvatartással is segítségünkre lehet. A kutakon kölcsönkérhetünk alapszerszámokat, kapható normális étel-ital, és a megszokott mosó - kerékpáros kivitelben. A MOL ezenkívül még térképeket is tett fel oldalára, túraútvonalakkal. A tájékozottabb források szerint MOL márkájú kerékpár is kapható lesz hamarosan.


Nem állítom azt, hogy a MOL innentől a zöldek példavállalata lesz, hiszen nem jótékonykodásról, hanem üzletről van szó, amivel a nyereségüket szeretnék növelni, ugyanakkor Magyarországon, ami nem egy tipikus bringabarát közeg, nagyon is jól esik tudni, hogy ekkora cégeknek is már számítunk. Ki tudja, egyszer majd a bringásboltok nyitnak benzinkutat a kerékpárosok között lődörgő hobbiautósoknak?

Tovább
1

Ismerd meg az ellenséged (videó)



A kerékpárosnak nem nehéz üldözési mániában szenvednie: ha közlekedik, úgy érezheti, hogy egyes autósok vadásznak rá. Ha megáll, a bringát fenyegetik a tolvajok. Most az utóbbiakra koncentrálunk egy erős angol akcentussal beszélő videó segítségével, mely bemutatja, hogy milyen módon képesek elvinni legkedvesebb drótszamarunk, a kikötés ellenére. Csak gyorsan összeszedve néhány ötletet: ha az oszlopnak a tetején, amihez láncoltuk a bringát, nincs semmi, akkor simán felemelhető egy tizenkilós vas. Ha a lakat gyenge, lefeszíthető. Ha a lakat erős, de a lánc gyenge, segít az erővágó. Ha erős, de a földre ér, akkor szétüthető, különösen, ha hűtőanyag is van nála, a hidegebb vas ugyanis ridegebb. Ha csak a kereket kötöd le, ellopják a teljes bringát...

Hogy mi a legjobb megoldás? A lehető legkevesebbet legyen a bringa egyedül, ne legyen feltűnő, és ne a mi bringánkat legyen a legkönnyebb ellopni a környéken. Én szinte sosem hagyom egyedül a bringát Budapesten, csak lakat, zár mögött magánterületen, de ezzel a szerencsésebbek közé tartozom. Fontos a két zár: egy nagy merev, ami a vázat és a hátsókereket rögzíti egy szilárd tárgyhoz és egy kábelzár az elsőkerék védelmére. És ami még segíthet, az a bringa megjelölése, akár gravírozással, akár festéssel. Ha más nem, ez akkor segíthet, ha a rendőrségnek véletlenül mégis sikerült lebuktatni a tolvajokat, vagy észreveszed egy apróhirdetésben szeretett jószágodat.

Tovább
3

Erste Tour - az országút is lehet rögös



Az Erstetour egy példamutató sorozat a magyar kerékpároséletben, egészen kevésen múlik, hogy csak pozitív visszhangja legyen. Holnap, azaz április 17-én vasárnap lesz az idei első futam.

A versenysorozat tavaly debütált három versennyel, tisztességes díjazással és marketinggel. A három verseny méretes mezőnyt vonzott az időjárási viszontagságok ellenére, és a szervezés is rendben volt. Az első, esztergomi menés sokáig emlékezetes marad annak a néhány tucat résztvevőnek, aki sikeresen teljesítette a távot. Az eső, az akár 100 km/h-s széllökések, az árvíz a versenypályán még azok közül is elriasztott pár embert, akik végül megjelentek a rajtnál. A rajt egy órát csúszott, addig a szervezők egy B terv-et raktak össze, kissé rövidebb, de legalább árvízmentes pályát. A résztvevőket hamar szétzilálta a szél és a meredek dombok, az esztergomi Vaskapunál felállított célba egyesével érkeztünk, remegve, összefagyva. Hazafelé össze is törtem az autót egy körforgalomban, az eső miatt bepárásodott üvegeket nem takarítottam le eléggé, és elbújt egy Mondeo az A oszlop mögé...

A második verseny Tihanyban volt, a hírhedt Balaton Bike Fest alatt, szenzációs időben, Tihany körül, a strand mellett, hatalmas mezőny, és lelkes szurkolók - szokatlan ez egy kerékpárversenyen. Ezt a versenyt sajnos fel kellett adnom, kivételesen egy szerelő állította be a váltóm, de a végállást nem eléggé pontosan, így beleért a küllőkbe, azonnal letörve a váltót és egy küllőt. A harmadik, szerencsi versenyre más kis szorongással mentem, de ott végül semmi nem történt, a nagy vihar éjszakára jött, a versenyen nem voltak extrém időjárási körülmények, a mezőny sem volt kicsi, és a pálya is jó volt. Itt újra feltűnt, hogy a mezőny második felében már több lógós bringás van - ugye a helyezésért már vicces harcolni, ezért ha az erő engedi, illik vezetni - ez még nem mindenkinek világos, a cél előtti emelkedőn hirtelen többen "feltámadtak"... Ezek mellett is, maguk a versenyek példamutatóak voltak, nem is ezek okoztak problémát a kritikusoknak.

Az egyik legérdekesebb vita az élversenyzők kizárása volt - állítólag az Erste ragaszkodott az eseménysorozat amatőr jellegéhez - ezzel nekem semmi bajom nem volt, nem voltam érintve, bár a díjazás nagysága miatt többekben ez visszatetszést keltett. A nyeremények tényleg nem voltak szerények, egy karbon versenybringa, kerékszettek, vásárlási utalványok. Gyakorlatilag aki teljesítette a három versenyt, szinte biztosan nyert valamit. Aki előre nevezett, eleve kapott egy mezt, és erre jött még rá a pár tízezertől több százezer forintig terjedő nyeremény. A díjakat ugyanis sorsolták, nem a pontszámok alapján lettek kiosztva - ez is furcsa volt a bírálóknak.

Bár az idénre nem terveztem sok eseményt, az Erstetour nem volt kérdés. Előnevezéssel a három esemény 8000 ft, ezért jár egy mez is az első száznak, amibe jó eséllyel megint majdnem mindenki beleesik - sajnos itthon kevés országúti verseny tud több százas rajtlistát felmutatni a Balaton Maraton kivételével, míg a montisoknál akár több ezren is rajthoz állnak. Az idei sorozat három eseménye lesz a holnapi Esztergom: 120km, három Mexikó mászással, Gyömrő és Tihany, népszerű, hagyományos helyszínek a magyar kerékpársportban. Számomra ezek a versenyek felkészülést jelentenek az idei két nagyobb eseményre, a Balaton Maratonra és a Transz Hungáriára, bár élményben biztosan egyenrangúak lesznek.

A sorozat sok mindent megőrzött tavalyról, többek között a bőkezű díjazást is, valamint a kommunikáció nehézségét, nekem is több email kellett, mire kiderült, hogy sikeres volt-e a nevezésem, és ugyanezt olvastam fórumokon is. A másik érdekes pont éppen a főszponzor szolgáltatásához tartozik, a fizetés ugyanis nem volt zökkenőmentes, legalábbis a visszaigazolást illetően. Reméljük ezen a két ponton sikerül még javítani, biztos vannak mások is rajtam kívül, akik értékelik a szponzorok munkáját, és akár szolgáltatót, bankot is váltanak, ha ugyanazt megkapják ott, mint korábban, de egy sportágat támogató cégtől. A fizetés azonban ezt az elvárást nem erősítette meg, reméljük jövőre már gördülékenyebben megy! Addig is sok sikert a szervezőknek és a versenyzőknek, találkozunk holnap a rajtnál!

Tovább
0

15+1 bölcsesség a cowboyoktól bringásoknak.



Amerika vad marhapásztorai, a cowboy-ok sok tekintetben hasonlóak a bringásokhoz: mi is a vad természetben közlekedünk paripánkon, és sokszor a civilizációt elhagyva csak magunkra számíthatunk. Sok száz év alatt összegyűlt amerikai bölcsességet próbáltam bringás nyelvre fordítani (az MBA segítségével).

1. Mindig a horda előtt igyál a vízből.

2. A diplomácia az "okos kutya" kimondásának művészete, amíg találsz egy követ.

3. Ha egy gödörben találod magad, hagyd abba az ásást.

4. Egy jó bringának sosem rossz a színe.A jó döntés a tapasztalatból jön, aminek nagy része a korábbi rossz döntésekből származik.

5. Ha valami újat próbálsz ki, minél kevesebben tudnak róla, annál jobb.

6. Minden ösvény tartogat valami meglepetést.

7. Nincs leigázhatatlan bringa, nincs levethetetlen bringás.

8. Ne ítélj meg embereket a bringás haverjai alapján.

9. Ha elromlott, javítsd meg.

10. Légy pozitív.

11. Ha te vezeted a csoportot, nézz vissza, hogy meg van-e még a csorda mögötted.

12. Mindig ellenőrizd, hogy mit eszel. Az nem fontos, hogy mi az most, csak az, hogy mi volt előtte.

13. A leggyorsabb mód a pénzed megduplázására, ha félbe hajtod, és úgy teszed vissza a zsebedbe.

14. Ha úgy érzed, hogy túl kicsi vagy ahhoz, hogy hatással legyél másokra, próbálj együtt aludni egy szúnyoggal egy sátorban.

15. A kemény embereknek sosem kell mondogatniuak, hogy ők azok. Az őszintéknek sem kell úgy kezdeni, hogy "megmondom az őszintét"

+1. Az időzítés nagyban befolyásolja az esőtánc eredményét.

Tovább
0

Pulzusmérő - hogyan használd és miért



Bár a kerékpározás legfelsőbb szintjén a pulzusmérő már nem számít kizárólagos eszköznek, hiszen sokkal pontosabb adatok is rendelkezésre állnak a teljesítmény mérésre, nekünk, amatőröknek még mindig ez a legelérhetőbb megoldás teljesítményünk monitorozására. 

Meglepő talán, de leginkább a kezdő kerékpárosoknak van a legnagyobb szükségük erre az eszközre, hiszen őket fenyegeti leginkább a helytelenül végzett edzés, legyen szó mennyiségről vagy minőségről. A hibás kezdés, túledzettség, fájó izmok, fáradtság, sérülések és általában a rossz közérzet a sporttal ismerkedők nagyobb részét az első két hétben elriasztja. A múlt héten írtam a test energiaigényéről és a tápanyagok felhasználásáról, kiderült, hogy a háromféle 
kalorigén csoport, a fehérjék, szénhidrátok és zsírok egyaránt alkalmasak energia előllítására és tárolására is, azonban felhasználásuk eltér, ez ugyanis függ a mozgás hosszától és intenzitásától is. Hogy a megfelelő tápanyagot hasznljuk fel, ami leggyakrabban a zsír, mint jelentős többlettartalék a testen, szükségünk van arra, hogy tudjuk, éppen mit csinál a szervezetünk. 

Az elején úgy tűnik, az az alapigazság, hogy minél többet és intenzívebben edzünk, annál több súlyt veszítünk, nem működik rendesen. Ennek legfőképpen az az oka, hogy az edzetlen test sokkal több pihenést igényel túlzott terhelés esetén, így összeségében nem is tudunk eleget edzeni. Megfelelő aerob terheléssel azonban akár a kezdetektől heti több alkalommal képesek leszünk a zsírpárnák ledolgozására. A következőkben elsősorban azoknak a sportolóknak szeretném bemutatni a pulzusmérő helyes használatát, akik a testsúlykontroll, általános egészség, állóképesség fejlesztése miatt aktívak. Aki maratonokra, versenyekre készül, annak egyrészt sokkal komplexebb edzéstervezés kell, másrészt a zónákat is pontosabban, személyre szabottan kell megállapítani.

Kezdésnek bőven megteszi egy egyszerűbb pulzusmérő, amik ugyan nem olyan pontosak,  ellenben pár ezer forintét birtokba vehetők. Akkor érdemes beruházni egy komolyabb darabba, ha kiderült az edzések alatt, hogy használod is, nem csak dísznek van. Az első időszakban, hosszabb kihagyás, újrakezdés esetén néhány hétig érdemes a zsírégető zónban tekerni, 
akkor is, ha ez nagyon lassúnak tűnik, ugyanis az állóképesség, kapillarizáció (hajszálerek) fejlesztésére hosszú idő kell, míg az izmok sokkal hamarabb reagálnak. Néhány hét elteltével folyamatosan lehet növelni a terhelés intenzitását, mondjuk 60% zsírégető zóna mellett 40% állóképességi zónában tekerni.Nézzük, milyen zónákról van szó.


1. Első lépésként meg kell határozni a maximális pulzust. A legdurvább módszer a 220-életkor száma években, egyáltalán nem veszi figyelembe az edzettséget és az egyéni különbségeket. A legalaposabb módszer egy terheléses vizsgálat, orvosi felügyelettel. A kettő között van a saját terheléses vizsgálat, amely minimum 15 perces bemelegítés után 2-4 fokozatos terhelés egymás után, először egy kb 60-70%-os erőkifejtés (futás, emelkedőn tekerés), majd kb. fél perc után egy 90%-os terhelés 1-2 percig, ez kb. az a tempó, aminél még éppen tudnál 
kicsit többet menni. És fél-egy perc pihenés után teljes terhelés 1-2 percig. Elvileg ez a pulzus lesz a maximális pulzusod. Érdemes ezt a tesztet két különböző nap elvégezni, és ha max 3-5 az eltérés, akkor elfogadni az eredményt. A teszt elvégézése csak néhány hónapnyi alap edzés után javasolt idősebbeknek vagy jelentős túlsúllyal rendelkezőknek, illetve mindig legyen kísérő, aki segíthet, ha baj van. Addig elegendő a 220 (ill 226 nőknél) minusz életkor években képlet.


2. Zsírégetés, regeneráció: A zsírégető zóna 50-65% között van. Alapvetően türelemjátékról beszélünk, hiszen ez nem túl nagy tempót engedélyez, ugyanakkor minimum 1-3 órát kell menni edzettségtől függően, hogy valódi eredményt érjünk el. Keveseknek fér bele ebbe emelkedő, vagy terep, tehát javasoltak pl. a Duna melletti kerékpárutak, kisebb forgalmú mellékutak. Ha a regeneráció a cél, akkor 45-60 perc elegendő egy nehéz edzés másnapján.


3. Állóképesség. Ha már nem csak a fogyás a cél, akkor érdemes kicsit erősebben tekerni, a 65-75%-os állóképességi zónában. Ilyenkor még aerob edzés folyik, azaz oxigénadósságot nem tapasztalunk, a légzés nem lesz nehezebb, kapkodó. a zsírégetés itt is hatékony, de a terhelés intenzitása miatt valószínűleg kevesebb ideig bírjuk, és ezért súlyvesztéshez mindenképpen az alsó határ, azaz 65% körül kell maradni, amennyire csak a szél és domborzati viszonyok engedik.


4. Erőállóképesség: 75-85%-os terhelés, ahol az erőt fejlesztjük, illetve a terhelés gyakran anaerob, oxigénadósság lép fel. Ebben a zónában a zsírégetés nem hatékony, csupán edzés után, az erősen felborult homeosztázis helyreállítása közben. Igazából az első évben ez a zóna nem kimondottan javasolt tartósan, hiszen erőt akkor kell fejleszteni, ha már állóképesség van. Ha valaki már a versenyzés, teljesítménytúrák felé kacsingat, akkor érdemes egy éves edzéstervet felépíteni, leginkább szakember segítségével.

5. Alappulzus. Az alappulzus legfontosabb szerepe, hogy visszajelzést ad állapotunkról, edzettségünkről. Mérése közvetlenül ébredés után, még fekvő helyzetben történik, 5 egymást követő napon. Egészséges, nem túl edzett embernél ez a közismert 72-es érték lesz, ha ennél magasabb rendszeresen, akkor érdemes óvatosan kezdeni az edzést, illetve ha ideiglenesen magasabb, az túledzettség, betegség tünete lehet. 55-65-ös érték már edzett szívre utal, míg ennél alacsonyabb értékek már azoknál mérhetőek, akik tisztában vannak a fentiekkel, hiszen évek óta edzenek...

6. A zónák kiszámolása. Az 50%-os alsó limit, 30 éves féfinál, 60-as alappulzussal: 0.5*(190-60)+60= 125 azaz a maximális pulzus-ból kivonjuk az alappulzust, megszorozzuk a százalékértékkel, és végül hozzáadjuk az alappulzust. A zsírégető zóna felső határa így 0.65*(190-60)+60= 150.


Összefoglalva a pulzusmérők használatának első lépései a készülék megvásárlása, a maximális és nyugalmi pulzus meghatározása, valamint a sok edzés a megfelelő, alsó két zónában. Ha lehetőség van rá, érdemes terheléses vizsgálatra menni, és meghatározni az egyéni zónákat, ezek ugyanis nagyon eltérhetnek az általános adatoktól. A pulzusmérő használatának legfontosabb kezdeti előnye, hogy kiderül, az eddig mozgásunk túl intenzív, ideális, vagy túl könnyű volt-e? Ha ez meg van, lehet tovább lépni, akár szakember segítségével, hiszen egy jó edző egyben erős motivációt is jelent.

Tovább
1

1000 Giant Japánnak!



A taiwani Giant Bicycles 1000 darab "Emergency Edition", azaz vészhelyzeti, merevfarú montit adományozott Japánnak. A kerékpárok kialakításának elsődleges szempontja az volt, hogy a földrengés érintette területen dolgozó segítőknek a lehető leghasznosabb eszközt adjanak.
Ezeket az egyedi bringákat a helyi polgári védelmi egyesületek és önkéntesek kapják, hogy a nehéz terepen és sérült utakon is elérhessék a más járművekkel megközelíthetetlen területeket. A limitált széria a Giant Rock sorozaton alapul, és elnevezése "Special Edition Quake Reconstruction" lesz. Hogy a vészhelyzetre készített bringák vizuálisan is tükrözzék a célt, messziről látható sárga fényezést kapnak, és matricát, mely küldetésüket jelzi. A kerékpárokat teljesen összeszerelve, első rugóstaggal, 26-os off road kerekekkel, hátsó csomagtartóval és világítással. A földrengés után a Giant azonnal gyártásba vette az egyedi kerékpárok gyártását, az érintett régiókba a kiszállítás április végén kezdődik.

 
Kerékpáros szemmel abszolút célszerszámról beszélünk, hiszen rendkívül egyszerű és olcsó alkatrészekből építkező kerékpárként a munka jellegű feladatnak kényelmesen megfelel, és bár Japánban talán ez fel sem merül, az értéke miatt sem kell attól félni, hogy ellopják őket. 

Tovább
0

Extrém sport - downhillezés a Góbi sivatagban



A downhillről a legtöbb embernek a fogaskerekűvel vonatozó, majd leguruló srácok jutnak eszébe, de a sport maga sokkal extrémebb módon is űzhető. Az új trend a világ elhagyatott sarkainak felkeresése, a nehéz bringával felmászni a gyalog is kihívást jelentő hegyre, majd lejönni ott, ahol gyalog meg sem próbálnánk.

A legjobb dolog azt, hogy mindezt filmre is veszik, olyan operatőrökkel, beállításokkal és természetesen bringásokkal, akik a hatalmas kihívást vizuális művészetté alakítják. Íme két trailer a "Where the Trail Ends" című filmből, mely a híres "New World Disorder" sorozat része, a youtube-on is megtalálható részletekben.

A film résztvevői többek között Darren Berrecloth, Kurt Sorge, és James Doerfling - érdemes guglizni ezekre a nevekre, és visszaemlékezni olyankor, amikor néhány öklömnyi kő, vagy kisebb fadarab miatt leszállunk a bringáról. Nekem is gyakran eszembe jutott hétvégén a Vértesben...

Tovább
0

Az 5 legfontosabb mountain-bike fejlesztés



Szombaton egy remek napot töltöttünk a Vértesben bringás edzőtársammal (ezúton is köszi a taxizást), ahol még korábban ilyenformán egyikőnk sem járt. Mivel a 4 napos montis túraversenyre készülünk, kihasználva a jó időt, a sarazós bringákat vettük elő. Nem vagyok elkötelezett rajongója ezeknek a traktoroknak, lassúak normális úton, furán ül rajtuk az ember, és közel sem vagyok elég ügyes ahhoz, hogy igazán élvezzem a technikás részeket.

Ugyanakkor azok a területek, amiket montival érünk el, mint a Vértes ezen a hétvégén, a Pilis, de akár a Budai hegység is, bőven kárpótolnak a bringa furcsasága miatt. Kicsit azért túlzok, nem sírnék, ha csak ez az egy bringám maradna, de ha választani lehet, akkor a kerékpár az koskormányos, legyen az országúti vagy ciklokrossz. Várgesztes környéke azonban lenyűgöző, az erdőben alig találkoztunk valakivel (bár a Bringabandásokba sikerült belebotlani hazafelé, épp egy szamárra fotózkodtak:), ligetes, jól átlátható részekkel teli, őzek, kilátók, lankás utak, minden, ami egy szombati napot teljessé tesz. A csavargás közben jutott eszembe, hogy mekkora találmányok vannak ezen a bringán, amik alapvetően emészthetővé teszik az élményeket.

Elsőként minden mai kerékpár közös áldása, az indexes váltó. Akinek még volt enélkül bringája sok-sok évvel ezelőtt, az tudja különösen értékelni a váltás pontosságát, ami valamilyen mértékben már egy teszkós vacakon is elérhető. Emelkedő közepén egy húzás a karon, katt-katt-katt, és máris nem kell leszállni, nézegetni a láncot, recsegve keresni a tökéletes áttételt. Biztos létezik olyan finomkezű kerékpáros, akinek ez megy a kövek között pattogva, de a többségnek ez az első láthatatlan segítő kéz. Igazán akkor tűnik fel, hogy mennyire jó dolgunk van, amikor valamiért nem tökéletes a váltás.

Másodikként szintén egy olyan dolog, ami a kerékpározás több formáját is megreformálta, és ez a klipsz nélküli vagy patent pedál, montinál jellemzően SPD. Tökéletes hajtási pozícióban rögzített láb, ami mind a tekerés hatékonyságát sokban javítja, mind a pihenést megkönnyíti. Nehéz terepen különösen jól jön a fix pozíció, könnyebb megőrizni az egyensúlyunkat, a kerékpár összefor a kerékpárossal. A kioldás egyszerű, fél óra alatt bárkit hozzá lehet szoktatni. Egyetlen hátránya, hogy az SPD pedálok is öregszenek, és pont a kioldás lesz nehezebb, de mivel ez fokozatosan történik, nem veszünk tudomást róla. Tavaly az edzőtársam csuklóját törte egy ilyen balesetben, azóta az összes bringákon új pedál virít...

Harmadik helyre egy monti specifikus találmány érkezik, a teleszkópvilla. Nagyobb kényelem és jobb tapadás amivel hozzájárul az egészhez, ugyanakkor egy mozdulattal merevvé alakítható, ha a hajtáshatékonyság azt kívánja. Könnyebbé teszi az akadályok felett az első kerék átemelését, és nem csak a profiknak előnyös. A kezdőknek lehetővé teszi, hogy olyan helyeken is élvezzék a bringázást, ahol egy merevvillás vasat csak tolni tudnának. Ezt sokszor érzem a ciklokrossz bringán, amin akár egy sima macskakő is kínzás, nem beszélve az enyhén köve földutakról.

Negyedik helyre a hidraulikus tárcsaféket tenném, ami a korábbi felnifékkel ellentétben mindig, minden körülmények között fog, jól adagolható, és megfelelő méretválasztás esetén durván terhelhető. A felnifék az egyik legintenzívebben igénybevett alkatrész életét nehezíti tovább, ráadásul mennyivel egyszerűbb egy sáros, koszos hónap után fékbetétet cserélni, mint a drágán vett és befűzött könnyű alufelnit. Arról nem is beszélve, hogy egy küllőszakadás esetén sem szűnik meg a fékhatás.

Végül egy olyan találmány, ami még nincs birtokomban, de ha megszeretem még jobban a traktorozást, és az árak is javulnak, akkor biztosan lesz. Ez pedig a hátsó rugóstag. Nem, nem a teszkós hintázós vackokra gondolok, azok nem kerékpárok. Sokáig ellene voltam még a gondolatnak is, hiszen az igazi bringa merevvázas, legyen az országúti, cx, vagy monti. Nem billeg, hintázik felfelé, és a tekerésből előrehaladás lesz, nem rugónyomogatás. Aztán mentem a Top Fuellel, a Trek versenymontijával, és megváltozott minden. Nem hintázik felfelé, és nagyon gyors lefelé. Egy ilyen bringa még egy nagymamának is élvezetessé tenne egy lankás földutat. Sok fejlesztés kimaradt, mint a karbonváz, 29-es kerék, különböző alkatrészek, de mégis úgy érzem, hogy teljes a lista. Ezek a találmányok sokkal jobbá, könnyebbé teszik a tekerést, és a kényesebb, aszfalthoz szokott divatbringások, mint magam is, élvezni tudják az erdei csavargást.


És egy rövid megjegyzés a tegnapi Paris-Roubaix-ról: Cancellara, az abszolút favorit nem tudott nyerni. Későn kezdte az üldözést, 50 km-re a céltól 1 perc feletti hátrányt kellett ledolgoznia, és mivel egyedül volt a csapatából, így mindenki rajta élősködött, különösen a szintén világbajnok Hushovd, hiszen ha ő megy, elég tenni rá a kereket, és a végén lesprintelni. Felmerült ez Fabianban is, és sokszor össze is veszett az ellenfelekkel, mert szabotálták az összedolgozást. A nagy taktikai játékban egy viszonylag esélytelen vízhordó, Johan Van Summeren jött ki jól (bár véletlenek nincsenek, két Top10-es helyezése már volt korábban), ő a szökevények közül aratott szóló győzelmet. Cancellara az utolsó kilométerekig harcolt, végül 19 másodperccel lemaradva második lett, nem sokon múlott (bár valójában sok esélye sem volt a nyerésre ezen a versenyen).

Tovább
3

Tekerj-egyél-aludj-ismételj!



Ma van a Paris-Roubaix, az év legnagyobb egynapos versenye, és remélhetőleg a svájci Fabian Cancellara nagy napja! Az ünnepi alkalomból ma egy jó tanács ingyen van: Ride, eat, sleep, repeat. Azaz tekerj, egyél, aludj, ismételj. Vizuális olvasóink kedvéért az eredeti angol nyelvű plakátot is feltöltöm, amit ki lehet nyomtatni, és minden nap tanulmányozni!

 Itt letölthető az A4-es verzió.

Tovább
0

Az igazi klasszikusok: Paris - Roubaix - a szent macskakövek, 3. rész (mozifilmmel!)



A Paris - Roubaix, vagy ahogy sokan hívják, az Északi Pokol, a leghíresebb egynapos verseny a világon. Ismertsége a macskaköves mezőgazdasági utaknak köszönhető, amik rendkívüli technikai és erőnléti követelmények elé állítják a versenyzőket. A múlt heti flandriai versennyel ellentétben, az emelkedők itt nem játszanak szerepet, csupán a macskaköves szakaszok nehézsége, és az elképesztő, 40 feletti átlagtempó. Az idén magyar induló is lesz, a Lampre színeiben Szeghalmi Bálint képviseli hazánkat a versenyen.

A legrégebbi versenyek egyike

1896-os kezdettel ez a legrégebbi, folyamatosan megrendezett események egyike, egyfajta emlék is a régi idők rendkívül hosszú és nehéz versenyeiről. A rajt 1968 óta Compiégne-ben van, 60km-re Párizstól, a befutó azonban változatlanul Roubaix-ban maradt. Ami persze érthető is, hiszen a verseny ötlete két helyi textílgyáros fejéből pattant ki, akik 1895-ben egy velodromot építettek a városba, és az a remek ötletük támadt, hogy a létesítmény reklámozására kiváló lehetőség lenne egy kerékpárverseny a fővárosból. Egy sportújság 
szerkesztőségét keresték meg az ötlettel, akik hamar érdeklődét mutattak, egyfajta könnyű, 280 km-es előversenyként a saját Bordeux-Paris versenyük előtt. A fődíjat a textílgyárosok ajánlották fel, az 1000 frank egy bányász hét havi keresetének felelt meg. Az első helyezett mögött egyébként egy órán belül csak négyen értek be...

Az utolsó őrült verseny

A Paris-Roubaix-t ugyanaz a veszély fenyegette a II. Világháború után, ami a flandriaiakat, azaz az úthálózat fejlődése megváltoztatta a verseny karakterét, eltűntek a macskaköves szakaszok. A főutakról így ők is leszorultak a mezőgazdasági utakra, elhagyott vidékekre. Egy időben a helyi falvak szégyenként élték meg, ha a verseny érintette őket, hiszen az egyet jelentett a rossz utakkal, és sokszor inkább leaszfaltoztak mindent. A fennmaradt macskaköves utakat azóta egy társaság tartja karban, a "Les Amis de Paris Roubaix" a Paris-Roubaix barátai, Alain Bernard vezetésével. A társaság évente 10-15.000 eurót költ az 
utak felújítására, mezőgazdasági iskolág diákja, önkéntesek segítségével pótolják a rajongók által ellopott köveket. A jelenlegi 260 kilométeres táv első 100 km-e aszfalton halad, itt érik el a macskaköves szakaszokat, ami összesen 50 kilométernél is többet tesz ki. Jelenleg 28 szakasz van, közülük három a legnehezebb szintű, ezek 3 illetve 2 km-esek. A versenyt sok profi nem tartja komolynak, mivel a rengeteg defekt, a nehézségek kiszámíthatatlanná teszik az eredményeket, nem beszélve az esőről, sárról, vagy 2006-ban egy tehervonatról, ami megállítota a mezőnyt. Ha azonban a kerékpározás korai kihívásaival állítjuk párhuzamba, látható, hogy mennyire megváltozott a sport, hiszen szerelő nélkül, 3-400km-ek, kocsmákban 
frissítve, végig macskakövön egészen más kihívást jelentettek, mint a mai száguldás a hi-tech bringákon.

Speciális kerékpárok

A Paris-Roubaix a világ egyik legjobb tesztcentruma, rengeteg fejlesztést próbálnak itt ki élőben, volt már teleszkópos országúti kerékpár is, de sok hétköznapi "kényelmes" országúti kerékpár eredeztethető az itt használt speciális vázakból. Ezek a vázak jellemzően hosszabb tengelytávval rendelkeznek, nagyobb hely van a gumiknak (és a sárnak), kicsit a ciklokrosszos trükköket felhasználva, vagy konkrét ciklokrossz bringát, bár a magasabb kormány és canti fék nem éppen ideális országúti versenyen. Az elmúlt héten próbáltam kicsit beleélni magam a versenyzők helyébe, és többször direkt kerestem macskaköves utcákat. Országútival ez 
ocsmány rossz élmény, és a 35-ös gumival szerelt Cx-szel sem éppen leányálom, a váron keresztül tekerni a macskakövön több energiát igényel, mint kétszer felmenni a Citadellához lendületesen. A versenyzők természetesen egészen más tempót mennek, és a karbontechnológia fejlődésével újféle, rezgést jobban csillapító vázakat fejlesztettek ki, melyeknek hétköznapi verziója is van, pl. a Specialized Roubaix, Cervelo R3 vagy a Lapierre Sensium. Ezek a vázak az átlagos bringásnak is tökéletesek, mivel jobban "rugóznak" és a kormány is kicsit magasabban van.

Cancellara tavalyi szökése

A kerekek újabban szintén karbonból készülnek, és eleve a szélesebb gumik igényeire tervezve - ez ugyanis segít a rezgések elnyelésében, és a sérülékeny karbont is jobban védi. Az Easton EC90SL egy népszerű választás 27mm-es gumikkal, de a Bontrager, Mavic (M40), HED is képviseli magát a versenyen. Néhány csapat marad a hagyományos, 32 küllős alu keréknél, 6,5 bárra fújva a gumikat, bár a szélesebb, 27-es gumiknál és könnyebb versenyyzőknél ez még kevesebb is lehet. A kormányt sokszor alura cserélik a karbon helyett, és több versenyző a dupla bandázst választja, szintén a rezgések miatt. Még egy fontos változtatás az áttételt érinti: az elől 44-46-os "kis" tányért használnak, míg hátul 11/23 vagy 11/21-es sort.

Macskaköves verseny egyébként lesz itthon is, de a szintkülönbségek és a pálya tempója miatt inkább montival érdemes indulni. A Szentendrei Citycross a belváros macskaköves útjain halad, és mindössze egy óra. Bár a pálya bejárása után, garantálom, hogy az is elég lesz ahhoz, hogy a legnagybb elismeréssel adózzunk a Paris-Roubaix indulói előtt!

És végül egy film, a Sunday of Hell, mely erről a versenyről készült:

Tovább
0

New York bringás futárjai a Travel Channel-en!



Ritkán fordul elő, hogy hiányolom a TV-t otthonomból, ilyen például a Tour de France hétvégi hegyei, amit szemcsés online közvetítéseken nézek, és az olyan sorozatok vetítése, mint ami a Travel Channel-en indul 14-én. A Triple Rush a new yorki- kerékpáros futárok életét mutatja be, akik a világ egyik legveszélyesebb forgalmú városában tekernek pár dollárért naponta, életüket kockáztatva minden egyes csomaggal.


A valósághű sorozatról csupa jót mondanak azok akik már láttak részeket belőle, javasolt mindenkinek, aki elégedetlen a munkájával és a fizetésével, hogy lássa, van még kihívás az életben. A valóságshow-k receptjét gyakran követi a cselekmények vonala, de itt nincs szükség a VV-ből ismert mesterséges izgalmakra, az utca mindezt ingyen biztosítja.

A három futárcéget követő műsor nem csak a futárok, hanem a cégek életébe is bepillantást enged, a kihívás ugyanis ezen a szinten sem mindennapi, hiszen ez valódi versenyszféra. A szereplőket ez az oldal mutatja be már most. 

Triple Rush - Extended Trailer

Triple Rush - Danger

Tovább
2

Fogyókúra okosan - a testsúlyszabályozás energetikája



Pár nappal ezelőtt a legnépszerűbb kardiosportok összehasonlítása kapcsán kiderült, hogy a fogyókúra, avagy a testsúlyszabályozás nem véletlenül az egyik legnagyobb üzlet a világon. Milliárdnyi elhízott ember él a Földön, és sokukat zavarja a túlsúly, és ez ellen képesek is tenni - akár rengeteg pénz kiadásával fogyasztószerek, nullkalóriás ételek, gyötrő éhezés árán.

Az üzlet igazi nagy ütőkártyája, hogy a módszerek nagyobb része ideiglenes, de látványos eredményt ad, ellenben az ügyfél évekkel később visszatér az újraszerzett zsírok miatt. A leírásom kissé hosszú lesz, és az élettani részt sem fogom kihagyni, de remélhetőleg érthető és szakmailag elfogadható tudok maradni a végére is. Sokat merítettem ismét Dr. Osváth Péter előadásából és jegyzetéből, illetve a sok évvel ezelőtti élettan órákból, de természetesen nem tudományos írásról van szó.


A tápanyagok szerepe, azaz mit kell elhagyni?


A válasz egyszerű: mindenféle tápanyagra szükség van, a mérték a lényeg. Az evolúció révén az emberi szervezet tökéletesen alkalmazkodott a fejlett civilizáció előtti élethez, ezt kell megismernünk, és figyelembe vennünk ma is, erre még később visszatérek. Alapvetően kétféle tápanyag van: kalorigén, azaz amelyik tartalmaz kalóriát és non-kalorigén, azaz a víz, sók, vitaminok. A kalorigén tápanyag lehet fehérje, szénhidrát vagy zsír.

A fehérje aminosavakból épül fel, ezeket a szervezet raktározni nem képes, ezért fogyasztásuk minden nap ajánlott, akár többször is. Mivel egyes fehérjéket a növényi étrendből nehezen vagy nem lehet fedezni, ezért javasolt a tejtermékek és húsok fogyasztása, illetve ha ezt elutasítja az ember, akkor táplálék kiegészítő is megteszi. A szervezet nem vesz tudomást az erkölcsi indokokról, ha kell fehérje, akkor szerez, ha más nem lebontja az izmot, vagy más forrás után néz. A napi fehérjeszükséglet 1-2.5 gramm/testsúlykg, az utóbbi érték az erősportot űző élversenyzőkre igaz (súlyemelés, nehézatlétika).

A szénhidrátokat előszeretettel tiltják a diéták, helytelenül. Ezek lehetnek egyszerű vagy összetett cukrok (a korábbi bejegyzésben a rizs szerepe merült fel - ez összetett szénhidrátnak számít, hasonlóan a krumplihoz). A test szénhidrátot tud raktározni, a májban 120g, izomban akár 350 g-ot. Előnyös tulajdonságuk, hogy minden helyzetben és minden sejt számára képesek energiát szolgáltatni.

A harmadik tápanyag fajta a zsír, amely a legjobb energiaszolgáltató, 9,3Kcal/g tartalommal, és további pozitív tulajdonsága, hogy a szervezet szinte korlátlan mennyiségben képes tárolni ezt az alacsony energiaigényű tartalék kalóriahordozót. A non-kalorigének ismertetését most kihagyom, szükség van rájuk a szervezet számtalan folyamatához, igény esetén egy külön posztban összefoglalom főbb szerepüket. Térjünk rá a szabályozásra inkább!


Alapvető energiaforgalom - miért hízunk a számítógép előtt?

A szervezet energiaigényének számos összetevője van. Legfontosabb az alapanyagcsere, ami egyénenként változik, függ a sejtanyagcsere intenzitásától, kortól, nemtől, genetikától, hőmérséklettől, etc. Ez felelős az alapvető működésekért, nyugalmi állapotban, a szervezet alapjárata. Ennek van egy értéke minden ember esetén, de mivel ez nagyon különböző, számoljunk átlagokkal. Felnőtt férfinél 1500 Kcal, míg nők esetében 1300Kcal értékkel számolhatunk. Nagy, nehéz, izmos embereknél több, kisebb, zsírosabb embereknél kevesebb lehet.

Emellett mindenki használ energiát a homeosztázis, azaz belső egyensúly fenntartására, ilyen a hőszabályozás, emésztés, és a szellemi tevékenységek, erre adjunk még 1000 Kcal-t, nagyon sokat gondolkodó emberek pedig elszámolhatnak még pár százat pluszban. Eddig járunk 2300-3000Kcal-ánál, ez az, amennyit egy átlagos, nem sportoló, keveset mozgó ember igényel.

A sport, fizikai munka ezen felül még 500-5000Kcal plusz energiaigényt jelenthet, de erről majd később. Előbb lássuk, mit és hogyan kell enni, majd a 7 főbb hibát, végül pedig a mozgási, életmódváltozással kapcsolatos ötletek.


Étkezés: mit ehetünk és mennyit?


Enni jó, és lelkiismeretfurdalás nélkül még jobb. A jó hír, nem kell lemondani feltétlenül a finomságokról. A táplálkozás akkor jó, ha mindent fogyasztunk, 15-20% fehérjét, 60-70% szénhidrátot, és természetesen zsírokat is, 10-20% között, életmódtól, sportágtól függően. Mivel mi kerékpárosok vagyunk, vagy szeretnénk lenni, továbbiakban az erősportok igényeire nem térek ki, csak a kardiokra. A fehérje igény, ahogy korábban írtam, 1-2g/testsúlykg/nap. A nem sportolóknál kevesebb, sportolóknál több, így tud fejlődni az izomzat.

A szénhidrát grammja 4.1 Kcal-át tartalmaz, így átlagos, nem sportoló embernél a 70% szénhidrát 3000kcal*0,7 = 2000Kcal, azaz durván fél kilogramm. A zsírok sokkal több energiát hordoznak, az átlagos igény így 3000*0,15, azaz 450 Kcal, ami nagyjából 50gramm zsírból fedezhető.

A sportolók vitaminigénye is magasabb, ami természetes táplálkozásnál kielégítést nyer, de a multivitaminos kiegészítők hasznosak lehetnek. Nagyobb erőkifejtésnél a vitaminigény is magasabb, de kimondottan kerülni kell a megadózisokat, különösen zsírban oldódó vitaminok esetében! A sófogyasztás komoly vízveszteségnél kap kiemelt figyelmet, figyelni kell, hogy a konyhasó mellett másféle sókat is fogyasszunk, pl magnézium, kálium, etc. Legjobbak erre az izotóniás italok, a víz önmagában nem elégséges a teljes hidratációhoz!


Hosszútávú tervezés, minden fogyókúra alapja.


Vélhetően olvasóim többsége már elhagyta az oldalt, mert sok a tudomány, vagy ásítozik, mert felkészült, és ezek közhelyek. A fogyókúra, testsúlyszabályozás egyetlen kritikus pontja, hogy az energiabevitelnek kismértékben alacsonyabbnak kell lennie, mint az energiafogyasztásnak, és hosszú távra kell tervezni. Nem lényeges, hogy mennyi az energiaigényünk abszolút értéke, sem a sejtanyagcsere sebessége sem, ha a fenti szabályt figyelembe vesszük. Ha helyesen végezzük a szabályozást, a fogyás a zsírraktárakból, és nem az izmokból történik.

A fogyókúra tehát két fontos tényezőből áll: teljes, de kontrollált mértékű energiafelvétel, és mozgás, sportolás, azaz fokozott energiafelhasználás. Kezdjük az étkezéssel: megszorításról beszéltem, de ez a mennyiségre és nem a gyakoriságra vonatkozik. Enni kell, gyakran és sokfélét. MINDIG fontos a fokozatos váltás. Két étkezésből ne legyen hat, és ne felezzük a mennyiséget, legfőképpen ne kezdjünk nulldiétába, ami lehetetlenné teszi az értelmes sportot (energiahiány, izombontás, etc). Heti 10%-os csökkentés kezdetnek megteszi. Először a zsírtartalmat csökkentsük 10-15%-ra vagy alá, majd a szénhidrát mennyisége jön, és végül az esti étkezés beszüntetése.

A zöldségekkel óvatosan este, lefekvés előtt legalább két órával fogyasszuk, mivel emésztésük lassabb, és zavarja az alvást, ha nem sikerül megemészteni időben. Példamutatóan az esti cikkírás energiamennyiségét egy szalonnás pékárú fogyasztásával ellensúlyzom, de ha meg van a kontroll, ez már belefér.


A 7 főbűn.


Nem, nem a zsírfogyasztás, vagy a nasi, ahogy azt az önjelölt, élettant közelről sem látott női lapok újságírói sugallják. Íme a lista:


1. Hirtelen, nagy energiahiányt okozó fogyókúra. A fogyasztást fokozatosan kell végrehajtani, a maximális fogyás ne haladja meg a heti egy kilogrammot, de kisebb súlyfelesleg esetén ez lehet havi 1 kg is. A szervezetnek van egy setpointja, azaz egy testsúllyal kifejezhető állapot, amihez igazodik, ezt csak lassan lehet tartósan elmozdítani.


2. Null-kalóriás diéta. Egészséges embernél ostobaság, sportolónál tilos.


3. Egyoldalú diéta: tápanyaghiányt okoz, esetleg tetézve vitaminhiánnyal. Csökkenteni a szénhidrát és zsír mennyiségét lehet, de figyelni kell a sók, vitaminok, fehérjék pótlására.


4. Fogyasztószerek használata. Többségük doppinglistás, működési elvükben a szervezet idegrendszeri folyamataiba avatkoznak be, elsősorban az alapanyagcsere serkentése révén. Ide sorolnám még a túlzott koffein, nikotin és energiaitalok fogyasztását is.

5. A mozgás extrém növelése, táplálkozás változatlanul hagyásával. Ez gyakorlatilag az egyes pont, máshonnan megközelítve, súlyosabb formában.

6. Szaunázással fogyni. Télen hetente többször is szaunáztam, ami valóban okoz nagyon rövidtávú súlyvesztést, de ez nem cél, hanem következmény. Javasolt az azonnali folyadék és só utánpótlás szauna után.

7. Kizárólag reggel, ébredés után, éhgyomorra edzeni. Ilyenkor a szervezet még nincs felkészülve a terhelésre, nem hatékony a működése, rossz a teljesítmény és az energiafelhasználás. Ez elsősorban sportolókra érvényes: a legjobb edzés a jó edzés, nem az éhezős, szenvedős.

Végül néhány szó a sportolás energiaigényéről


A táplálkozás mellett a sport a legfontosabb eszközünk a fogyásra. Kizárólag helyes táplálkozással megszabadulhatunk a zsírpárnáktól, hiszen a szervezet tartalékai csökkenek, de nem lesz állóképességünk, izomzatunk, csupán soványak leszünk. Egyetlen eszközünk továbbra is az energiacsökkentés marad, hiszen sportolni nem lesz mivel, az energiafelhasználásunkat nem tudjuk növelni.

Edzeni kell tehát, jó minőségben és elegendő mennyiségben. Furán hangzik a minőség emlegetése itt, de erről is szó van. Túlzottan kis intenzitás esetén nem indul be a zsírégetés, nem borul fel a homeosztázis, és nem nő az állóképesség. A szervezet energiaigényéről már írtam a korábbi cikkben, így röviden: 1 perc után indul be a szénhidrátok ATP-vé alakítása, és aerob, azaz elegendő oxigénmennyiség mellett végzett edzésnél 30-50 perc után állunk át zsírégetésre. Ilyenkor már csak azok a sejtek fogyasztanak cukrot, melyek nem képesek zsírbontásra, vérteste, idegsejtek, etc.

Ezek miatt fontos a kis mennyiségű cukor pótlása két órát meghaladó edzés esetén, ez a zsírégetést lényegesen nem befolyásolja. Mivel az állóképesség kialakítása idő, ezért előfordul, hogy kezdetben szinte el sem jutunk a zsírégetésig, és az éhség növekedése miatt még hízunk is, ilyenkor nem szabad hirtelen változtatni sem az edzésmennyiségen, sem az étkezés alapvető mennyiségén, minimális súlyingadozás a legelején belefér, hamar eljuthatunk arra a szintre, amikor ez már nem lesz probléma.

Fontos tudni, hogy a zsírégetés nem csak edzés alatt, hanem edzés után is folytatódik, hiszen a szervezet egyensúlya megbomlott, és ezt helyre akarja állítani. Edzés után javasolt a szénhidrát fogyasztása, azonban ennek nem szabad egyszerű cukornak lennie, javasolt a rízs, keményítő tartalmú szénhidrát bevitele, ami nem váltja ki az inzulin löketet, hiszen az izombontással is járhat a cukorszint csökkenése után! Nem az edzés után kell spórolni a szénhidráttal, hanem a nap többi részében.

És hogy mi az elegendő edzés mennyisége? Napi 2x5km, maximum 30 perces kényelmes munkába bringázás nem lesz világmegváltó hatású, de kezdésnek elegendő, hiszen elkezdődik az izmok átmozgatása, és mégis nagyobb az energiaigénye, mint az autóvezetésnek. Közvetlen zsírégetésre azonban ne számítsunk ettől. Hazafelé egy kis kerülő, hétvégén hosszabb tekerés azonban már számottevő és mérhető változást eredményez, nem csak a súlyban, hanem az életminőségben is.

A legfontosabb a fokozatosság: a túledzés nem fog hosszútávú eredményt jelenteni, sérülést és kiesett edzéseket igen. Magánvéleményem, de évi maximum 10kg/10% súlyfelesleg ledolgozása már tartós és sikeres fogyókúrának minősül, és hozzájárul a hosszabb távú egészséges, aktív élethez. Sok sikert mindenkinek!

Tovább
5

Balettozás kerékpárral - táncóra haladóknak



A kerékpáros tánc bár évszázados múltra tekint vissza, nem mondható tömegsportnak. A fixikkel végrehajtott gyakorlatok leginkább a tornára vagy balettre hasonlítanak, létezik egyéni, páros, négyes és hatos formáció is.

A történet 1888-ban kezdődött, amikor az exhibicionista Nicholas Kaufman nem hivatalos világbajnokságot szervezett, bár ez inkább szólt az ő trükkjeinek bemutatásáról, mint egy mai értelemben vett vb versengésről.

"Igazi" világbajnokságot 1956 óta tartanak férfiaknak, és 1970 óta nőknek. Az eszköz minden esetben egy fixi, közel 1:1-es áttétellel, a kerekek egyforma méretűek, és a tengelytáv a megszokottnál jóval rövidebb, hogy könnyebb legyen a gyakorlatok végrehajtása.

A kormány leginkább egy országúti bringa felfordított darabjára emlékeztet - gyakori látvány volt ez vidéken, amikor a parasztbácsik befogták igáslónak az unoka lelakott Csepel bringáját és el kellett érni a korményt valahogy. A Csepelekkel ellentétben a kormány képes 360 fokban körbefordulni, és így természetesen a villa is nagyjából egyenes és függőleges (nem ideális végsebességtesztre...) A verseny területe azonos a kerékpáros focipályával, 9x12-11x14 méter közötti terület, meghatározott mintával.

A felső videón a világbajnok női páros 2009-es összefoglalója látható, míg az alsón egy kültéri attrakció.

Tovább
2

Bringatárolás föld alatt a tolvajok és időjárás ellen



Létezik egy olyan ország, ahol a technológiai fejlettség messze meghaladja a Nyugat-Európában megszokottat, a kerékpár mégis a legfontosabb közlekedési eszközök közé tartozik. Ugyanebben az országban az emberek becsületességére vállalatokat lehet építeni, bár bűnözők, vandálok léteznek, de ez nem általánosan elterjedt viselkedés a fiatalok körében, hanem deviancia.

A kerékpárok nagy száma és szerte-szét szabadon hagyása azonban ott is gondot okoz, és mivel Japánban - mert természetesen megint róluk van szó - a városokban a terület a legdrágább erőforrás, nem is tűnik annyira elvetemült ötletnek az automatizált föld alatti mélygarázs kerékpárok számára. Használatuk több előnnyel jár: rendezett helyen és módon tudnak tárolni sokszáz kerékpárt, ezeket a kerékpárokat nem teszi tönkre az időjárás, és a vandálok, tolvajok sem tudnak kárt tenni benne.

Az Eco Cycle nevű szerkezetet a Giken gyártja, használata a felhasználó szemszögéből elég egyszerű. Regisztrál a cégnél, kifizeti a 2600 yenes havi parkolódíját (1300-at, ha még diák), és a 1950mm-nél rövidebb, és 1250mm-nél alacsonyabb kerékpárját pár másodperc alatt leküldheti a gép gyomrába. A kerékpár elővarázslása a legtávolabbi helyről sem több, mint 10 másodperc. Egy henger 144 kerékpárt tárol, és minimális helyet foglal a felszínen. Feltehetően ilyet Budapesten 2050, azaz a négyes metró átadása előtt nem fogunk látni.

Tovább
0

Hogyan készül a kerékpárlánc, és miért nem lehet leváltani?



A kerékpárlánc az egyik leginkább ápolásigényes, és mégis leggyakrabban elhanyagolt alkatrész bringánkon. Felváltására sok próbálkozás történt mind a kerékpárok, mind a motorok esetében, leggyakoribb megoldás a szíj és kardánhajtás, illetve más bonyolultabbb vagy kreatívabb ötletek (mint a magyar stringbike), de sokoldalúsága és hatékonysága miatt vezető szerepét a kétkerekűek világában magasan őrzi.

A fogaszzíj csendesebb, és kevesebb ápolást igényel, de az áttételt nehezebb változtatni, az agyváltó pedig nehezebb és nagyobb áttétel különbségekkel működik, mint a láncos megoldás (motoroknál pedig lehetetlenné teszi az áttétel módosítását szíjcsere nélkül, és bizonyos teljesítmény fölött sem használják. Jellemző motorok: a Harley-k, kisebb BMW-k). A kardán nehezebb, és bár élettartama szintén hosszabb, az áttételek változtatásánál okoz gondot és a rugóutat is korlátozza (motoroknál példa a boxer BMW-k, de sportos motort a BMW is lánccal készít, illetve más nagy túramotorok, ahol a tömeg nem számít.)

Marad tehát a lánc a főszereplő, bár rengeteg érv szól ellene, mellette még több. A kerékpárlánc sok apró alkatrészből áll, amik folyamatosan mozognak, súrlódnak, ráadásul nem csak egy irányú erő éri őket, egy soksebességes kerékpáron a különböző kombinációk miatt, erősen keresztberakva még extrémebb hatásoknak vannak kitéve, nem beszélve a tekerés közbeni váltásról.

Megfelelő kenéssel, tisztítással azonban ezt a stresszt sokáig képes kezelni, egészen komoly erőhatások esetén is. Gyakorlatilag a kosz eltávolítása mellett csak az olajozást kell rendszeresen megejteni, erre a legjobbak a speciális láncspray-k. A tisztítás történhet brigéciollal, petróleummal vagy kimondottan erre a célra készített folyadékokkal és szerkezetekkel. Egy korábbi blogban ezt igen alaposan összeszedték angol források alapján, akit nagyon érdekel, elolvashatja a legutolsó részletig.

A kerékpárláncok hatalmasat fejlődtek a többi alkatrészhez hasonlóan, egzotikus anyagok, színek és technológiák jellemzik a mai kínálatot, és az árspektrum is szélesebb lett. Én annak vagyok a híve, hogy a lánc a hajtás színvonalán legyen, hiszen így a legjobb a teljesítmény, ugyanakkor nem szaladnak el a költségek arányaiban. Vásárláskor még egy dologra kell figyelni: a láncok nagyon eltérő méretűek, egy teszkós 6 sebességes lánc nem fog futni egy 3x9-es montin. És ha már teszkós lánc, nézzük is meg, hogy készülnek az egyszerűbb láncok:

Tovább
0

50.000 ingyen kerékpár a szmog ellen



50.000 ingyen használható kerékpár, 2000 dokkolóállomás, 8 tervezett metróvonal, az ország legtisztább nagyvárosa. Merre járunk?

A világ legellentmondásosabb országában, Kínában, ahol a legfejlettebb technológia mellett sok millió ember még az áramot sem ismeri. A 7 törtenelmi főváros egyikében, Hangzhou-ban a helyi közlekedési vállalat irányítása alatt 50.000 kerékpárt telepítettek 2000 állomásra. A kerékpárokat egyszerű regisztráció és némi előleg után bárki használhatja, egyszerre egy órát ingyen. Azaz ha egy óra után leteszi a bringát, újra indul az ingyenesség, így biztostva, hogy a kerékpárok elérhetőek legyenek és mégse kerüljön pénzbe a rendszer a felhasználónak. A hálózatot folyamatosan ellenőrzik, és karbantartják, ahogyan ez elvárható. A helyi lakosság mentalitására is jellemző, hogy a program első évében nem történt kerékpárlopás, és nagyon kevés volt a rongálás is.

Hangzhou egyébként nem csak a legtisztább levegőjű nagyváros, hanem az egyik legszebb is Kínában, a klímája pedig kellemesen meleg, szubtrópusi monszun, azaz eső ugyan nyáron van, de télen nincsen hó. Az egy főre eső GDP meghaladja a 10.000 dollárt, viszonyításképpen a budapesti adat 2007-ben 33.000 euró volt, a magyar átlag 15.600 euró. A budapesti tervezett hálózat, a BuBi, 74 állomás, 1000 kerékpár, 1.06 milliárd forintos költséggel, melyből kb. 900 millió EU támogatás, egyelőre nem valósult meg a Parking Kft. menedzselésében.

Tovább
0

Hi-tech fabringák az Auditól - április tréfa?



Az április elsején kibocsájtott sajtóanyagokat fenntartásokkal kell kezelni, az Audi fából készült bringái azonban annyira szépek, hogy megérdemlik a megörökítést.

A ma délutánra igért prezentáción kiderül az igazság, hogy vajon ténylegesen ezeket a kerékpárokat fogják árusítani Amerikában, vagy az egész csak egy ügyes teaser. Az Audi duo eredetileg egy C3 100-as kombira épült hibrid koncepció elnevezése volt jó 20 évvel ezelőtt, így nem kizárt, hogy a kerékpárok csak a sajtó terelését szolgálják, vaskos tréfaként. A tegnap beharangozott duo kerékpárok jelmondata - Audi-inspirálta kerékpárok, melyek a luxus és teljesítmény világának legjobbját ötvözik. Ismerve az Audi alumínium és techno mániáját, nehéz elképzelni, hogy miért éppen a fát választották a váz alapanyagául, de erre is van magyarázat: a fa biztosítja a legjobb rezgéselnyelést az összes anyag közül.

A kerékpárokat a portlandi Renovo gyártja, akik valóban a fa elkötelezett hívei, montit, országútit és időfutamgépet is gyártanak belőle. A favázat fából, bambuszból és epoxiból készítik, így biztosítva a tökéletes merevséget, rezgéselnyelést és nem utolsósorban vízállóságot. Állításaik szerint a fa ugyanolyan élettartammal bír, mint a karbon, és messze meghaladja az acél és alu vázak fáradékonyságát.A három Audi modell anyagát úgy választják, hogy az illeszkedjen az Audi belterekhez. Az árazás és a specifikációk a prémium márkához illenek, lássuk mit lehet róluk tudni:


- duo City - caffe/szabadidős bringa, városi felfedező, és ingázóeszköz. A legjobban illik az alkalmankénti bringázókhoz - függőleges testtartás, komfort és a forgalom átláthatósága érdekében, defektnek ellenálló 32-es gumik, LED világítás, sárvédő, csomagtartó és Shimano Nexus 8-as váltó, mindez 6530 amerikai dollárért.

- duo Road: teljesítményorientált országúti kerékpár, amatőr versenyekre. keskeny gumi, minimális felszereltség és SRAM RED. 7460 dollárért

- duo Sport: fitness, hosszútávok megtételére alkalmas kerékpár. Alacsonyabb kormány, kisebb sárvédő, 28-as gumik, és Alfine 11-es agyváltó, 7350 dollárért.

A két fitness agyváltós kerékpárt a korábban bemutatott Gates karbonszíjak hajtják, így nem fenyeget a nadrág összekoszolásának veszélye.

Az esztétikai élménnyel nincs is gond, egyedi, luxust sugárzó kerékpárok, kinézetük megfelel az árcédulának. A tudások? Nos, aki egy autógyár bringáját veszi, annak ritkán jár a fejében a jó ár/érték arány, így számukra egy karbon Merida, Gepida vagy Stevens nem opció. 

Tovább
0

Az igazi klasszikusok: Tour of Flandres, a flamandok büszkesége, 2. rész



A flamandok legnagyobb büszkesége, a Ronde van Vlaanderen, azaz Tour of Flandres. Mint annyi sok klasszikus verseny a múlt század elejéről, ez is egy sportújság, a Sportwereld szervezésében született. Abban az időben ez a terjesztés javítását és olvasóközönség toborzását is segítette, de a topbannerük most is a verseny élő közvetítését reklámozza.

Az 1913-as rajtot követően sokáig csak afféle helyi versenynek számított, hiszen egynapon tartották a Milan-San Remo-val, és a francia, olasz versenyzők inkább azt választották. A II. Világháború előtt csak egy nem-belga nyertes volt összesen. Az első versenyen 27 induló volt, 5 kisérőautóval, majd 47 a következő évben. Az akkor induló újságnál kissé elkeseredtek a szervezők, ennél sokkal nagyobb létszámra számítottak, bár a verseny az egyik célját, a flamand öntudat erősítését, elérte. Hamarosan 500.000 néző követte a versenyt, sokszor autóval, rallizva keresztül az országon, hogy minél többet láthassanak a versenyből.

A kezdeti nehézségeket jól mutatja, hogy a díjazás sem volt túl bőkezű: az első évben 1100 frank összdíjazás volt, ami szép lassan 12500-ra nőtt 1935-re és a 19-ik is kapott még 125 frankot ebből. Viszonyításképpen egy újság 40 centime volt. Később olyan díjakat vezettek be, hogy aki 30 percig vezet, kap 100 frankot, illetve a háborúk alatt a díjak nagyjából azok voltak, amit találtak, borotva, üveg bor vagy kerékpáralkatrész. A díjazás indokolt is volt, ugyanis ebben az időszakban egészen szigorúak voltak a szabályok a külső segítség elfogadását illetően, például 1930-as évektől kaphattak gumit, esődzsekit vagy pumpát külsőstől.

A háború után felkerült az akkori nemzetközi naptárba, és szép lassan felnőtt a francia-belga Liege-Bastogne-Liege mellé presztízsen is, a flamandok legnagyobb büszkeséségére, átvéve a nemzetközi szabályokat is. Változott a helyszín is. Kezdetben Gent környékén körbe mentek, ma már Bruges-Meerbeke a két végpont. Ami nem változott, az a verseny nehézsége.

Kezdetben nem volt gond macskaköves szakaszt találni, hiszen majd minden út ilyen volt, csak a főbb autós utak voltak sima felületűek. Az ötvenes években az aszfaltozás elterjedésével egyre csökkent a könnyen elérhető, kisforgalmú utak száma, így kénytelenek voltak a dombok közé vinni a versenyt, hiszen a legkevésbé egy tömeges befutót szerettek volna a szervezők. A macskaköves szakaszok száma így egyre kisebb, de egyre több lett a meredek emelkedő, amik ma már a verseny fő meghatározói. Így első itt csak az lehet, aki nagyon erős, nem pedig akit behúz a csapat. Nem véletlen, hogy a háromszoros időfutambajnok és egynapos specialista, Fabian Cancellara a címvédő - szimpatikus versenyző, így idén is neki drukkolok!

Vasárnapra 800.000 nézőt várnak az utak mellé, a 256 kilométeres versenyen 18 meredek emelkedő dönti majd el, hogy megvédheti-e címét a svájci. A versenyt több TV közvetíti, így szinte biztos hogy lesz online streaming is, a cyclingfans.com oldalon 9:45 és kora délután között. Remélem a végére még hazaérünk a 4 órás pilisi tekerés után, ahol bármilyen nehézséggel szembesülve elég arra gondolnunk, hogy a profiknak mi a vasárnapi ebéd: 256 kilométer, macskakő, 18 emelkedő....

Tovább
0

bici

blogavatar

A kerékpározás nem csak Tour de France vagy fogyókúra. A kerékpározás közlekedés, sport, társasági esemény, de leginkább életforma.