Kilencven kilométer per órás sebességgel száguldani egy kamion mögött nem éppen nagy értelemre vall, még ha remek élmény is lehet. Nem olyan régen én is belinkeltem egy videót, ami egy tökéletes kamu, de igen látványos. A kerékpáros abban kikerülte a járműveket, ami persze lehetetlen, hiszen a légellenállás már 50-60km/h felett annyira nagy, hogy még a legjobbak is csak pár másodpercre tudják átlépni, és akkor sem sokkal.

Ellenben sok más közlekedési eszközzel ellentétben, a szerkezet ellenállása (azaz hajtásveszteség, gördülési ellenállás) egy jó országúti kerékpáron annyira minimális, hogy szélárnyékban könnyedén 100km/h felé lehet jutni, ennek egyik legjobb hazai szakértője, Nagy Gyuri a KSI edzője ezt prezentálja is az origo videóján.

Ugyanakkor lehet ezt agyatlanul is művelni, például közúton, egy távolsági busz, vagy teherautó, kamion mögött, ahol jóformán csak az áttétel szab határt - és persze a minimális énszeretet. Az egyik leggyorsabb mód ugyanis az öngyilkosságra vakon, egy méterről követni egy olyan járművet, ami bármilyen veszélyhelyzetben jobban lassul, mint a legjobb fékkel szerelt országúti kerékpár. Nem vagyok ártatlan ebben a témában, tizenévesként kedvenceim voltak a vidéken max 60-al közlekedő csuklós távolsági buszok és pótos IFA-k, de néhány nagyon necces helyzet, észrevétlen úthiba okozta durrdefekt után azért az adrenalingőzös agyamban is felsejlett, hogy nem lesz ez így jó hosszabb távon. A lenti srác még nem jutott el idáig, és nem kimondottan gyenge teljesítményt nyújt az átlagos kerékpárjával a kamion mögött. Mégis, inkább ne próbáld utánozni, főleg ne a magyar utakon és magyar autósok között...

Egy régi kedvenc videóm, a Top Gear autós műsorból. Egyrészt Lisszabon a kedvenc városaim egyike, pár hónapot töltöttem pont ezeket az utcákat járva Erasmus ösztöndíjjal, a macskakövek, az arab városrész emlékei, a szűk utcák felejthetetlenek. Másrészt mindig érdekes egy bringa vs autó összecsapás, különösen, ha mesterien van rendezve és tökéletes az operatőr, mint ami a Top Gear műsorait általában jellemzi.

És ha megtetszett a hangulat, akkor ne feledd, hogy két hét múlva Citicross Szentendrén, ahol meglepően hasonló (csak sokkal könnyebb) pályán lehet száguldozni fel-le, egy órán keresztül. Én ott leszek. Te?

Eljutottál a döntéshez, hogy rendben, belevágsz/újrakezded/aktívabb leszel a kerékpáron, de amint betérsz az első boltba, olyan érzésed van, hogy elvesztél a választékban, és az eladó olyas valamit akar rád melegíteni, amiben nem vagy biztos. Később még szót ejtek a méretválasztásról újra, először próbáljuk kiválasztani a leginkább megfelelő kerékpártípust.

1. Külső váltó vagy agyváltó?

Városi és ingázós bringákon egyre gyakoribb itthon is a többsebességes agyváltó, melynek minimális a karbantartási igénye, könnyű használni, tekerés nélkül is vált és nincsen sérülékeny váltó. Ugyanakkor a hagyományos váltós megoldás könnyebb, sok esetben jelentősen olcsóbb, és nagyobb áttétel variációt enged, így sokoldalúbb. Sportosabb felhasználásra inkább az utóbbi, 4 évszakos megbízhatóságra az előbbi jobb.

2. Országúti, montis vagy utcai sportcipő?

Az országúti cipők a legkönnyebbek, a legmerevebb a talpuk, ezért a legjobban adják át az erőt. Sportolni, aszfalton messze a legjobb megoldás. Ugyanakkor már a büfében sorban állni, pár tíz métert menni velük kín. A puhább, SPD-s montis cipők rugalmasabbak, könnyebb bennük sétálni, és a bringás élmény sem romlik jelentősen. Utcai sportcipőt jó szívvel nem tudok javasolni edzés célra, de rövid városi utakra megfelelő lehet. A legtöbb ingázó, könnyebb edzést végző kerékpéronak az SPD-s montis jellegű cipő a legideálisabb.

3. Huszáros vagy áramvonalas testhelyzet?

Az egyenesen ülős, huszáros pozíció lényegesen kisebb terhelést jelent a karokra, nyakra és a hát alsó részére, a kisebb sebességű manőverezést megkönnyíti, és városban jobban áttekinthető a forgalom, vagy a táj. Akinek az élmény számít, és nem az idő, sebesség vagy távolság, annak ideális lehet. Ugyanakkor a teljesítmény orientált kerékpározásnál a 45 foknál
meredekebb hát előnyösebb, részben az áramvonalasság miatt, részben jobb erőleadást tesz lehetővé. A nyereg jellemzően akár egy arasszal is magasabban lehet, mint a kormány legmagasabb pontja.

4. Tripla vagy dupla hajtókar?

Ez elsősorban az országúti kerékpárok iránt érdeklődő bringások dilemmája. A hagyományos, 52/39 jellegű lánctányérok elsősorban a sportolóknak vagy csapatban, sík terepen sokat tekerő bringásoknak érdekesek. Sok amatőr versenyző használja a "nagy" áttételt, de ennek eredményeképpen alacsony fordulattal közlekednek, ami a hatékonyságot rontja. A legtöbb amatőr, hobbi kerékpárosnak hazánkban az un. kompakt áttétel felel meg, ez 50/34-es lánckerék méretet jelent, ami egy 12-26-os racsnival bővel elegendő hazánk útjainak 99,9%-án, a legtöbb kicsit is edzett kerékpárosnak nincs szüksége a tripla hajtóműre. Azonban némi vagy komolyabb túlsúllyal, esetleg abszolút kezdőként dombos vidéken a legkisebb fogaskerék lehet a különbség a tolás és a tekerés között, illetve a kistányérral lehet fenntartani egy hasznos fordulatszámot. Itthon szinte csak terepen használom a 22-es lánckereket elől, de az Alpokban hamar csattan a lánc a legkisebb lánckeréken.

5. Egyenes vagy országúti kormány?

Az egyenes kormány szinte kéz a kézben jár a huszáros üléspozícióval, a könnyű manőverezhetőség pedig egy montinál is alapvető. Ideális ingázóknak és rövid edzéseket végző kerékpárosoknak is fitness bringán. Ugyanakkor ahogy az edzéstáv nő, úgy lesz egyre nyilvánvalóbb a hátránya: csak egyféle kormányfogás lehetséges, és nagyobb sebességet nehéz elérni az instabillá váló kerékpár miatt, ami részben a széles kormány miatt van, részben mert nehéz áramvonalas testhelyzetet felvenni. Kis megszokással könnyű terepen is lehet országúti kormánnyal közlekedni a magyar utakon amúgy is ideális ciklokrossz bringákkal.

6. Kompakt vagy standard geometria?

Ez megint egy inkább haladóknak szóló döntés. Elméletben a kompakt országúti váz könnyebb és merevebb a kisebb háromszögek miatt, és kényelmesebb a hosszabb nyeregcső miatt, ami jobban elnyeli a rezgéseket. A legnagyobb előnye azonban, hogy rövidebb lábú és hosszabb felsőtestű bringásoknak is remek alternatívát jelent. Ugyanakkor átlagos testalkatúak számára
leginkább csak az esztétika lehet döntő tényező.

7. Taposó vagy patent pedál?

A taposó pedált mindenki ismeri, ilyen van a legtöbb nem sport célú bringán, valamint a BMX-eken is. Előnyük, hogy nagyon gyorsan le lehet róla venni a lábat, és nem igényel speciális cipőt. Edzésre azonban csak mérsékelten alkalmasak, egy jól beállított SPD vagy Look pedál sokkal hatékonyabb pozícióban rögzíti a lábat, és gyakorlatilag gond nélkül oldható a kötés
vészhelyzetben is. Bár elsőre furcsának tűnnek, hosszabb távon, annak aki kicsit is komolyan veszi a bringázást, a taposó pedál nem jelent megoldást.

8. Vízhordó hátizsák vagy kulacs?

Egy hosszú montiversenyre az erdőbe, ahol nincs frissítés pár kilométerenként, a vízhordó hátizsák a legideálisabb dolog. Aki viszont nem erre készül, az inkább szereljen fel két kulacstartót, így nem izzad a háta, könnyebben fog mozogni, és jobban is néz ki.

9. 700c/27 vagy 26-os kerék?

Kezdő kerékpárosoknál gyakori kérdés, hogy városi bringára vagy montira van szükségük. A 26-os kerék előnyei, hogy jobban bírják a terhelést (100kg felett már ajánlott lehet), jobban csillapítják az úthibákat, és könnyebb irányítani a bringát kisebb keréken, ugyanakkor aszfalton sokkal lassabbak. A 700-as vagy 27-es kerekek nagységrendekkel gyorsabbak és stabilabbak nagyobb sebességnél, köszönhetően annak, hogy keskenyebbek és nagyobb guminyomással használjuk, ugyanakkor sérülékenyebbek és kényelmetlenebbek is. Aki nem nagyon jár terepre (a földút nem terep), annak egy 35mm-es gumival bőven elég lesz a 700c kerék. A CX-emen pont ez a kombináció van, és például a Velencei-hegységben szinte minden úton el lehet vele menni...

10. Merevvázas vagy összetelós MTB?

Ez elsősorban pénzkérdés, másrészt felhasználás is. Könnyű terepen jobb a merevvázas bringa, jellemzően könnyebb, hatákonyan viszi át a hajtóerőt a talajra, és persze a hátsó teló nem igényel semmilyen szervízt. A 10 kg alatti össztelósok korában persze a súly már csak pénzkérdés, de aki tud egy millió forint felett áldozni egy bringára, az már tudja a választ. A 100.000 forint alatti összetlós bringákat szinte megnézni sem érdemes, azonban aki sokat jár köves terepen, vagy durva lejtőkön, esetleg a gerince nehezen bírja, lehet, hogy érdemes azt a plusz 20-30%-ot hozzátenni, amennyibe egy össztelós kerül, a 100-120mm közötti rugóutas bringák ideálisak könnyű sportcélra, legalábbis ha a súlyuk nem haladja meg nagyon a 13 kg-ot...

A British Airways Great Britons versenyének győztese, a BOY című meglehetősen érzelmes kisfilm:

Az internetet leginkább azért szeretem, mert a lentihez hasonló videók egyáltalán elkészülnek és eljutnak hozzánk, a tömegmédiában ennek biztosan nem lenne helye. Bár csak a kész bringák is így tudnának maguktól szerelődni, két használat között!