A téli kerékpásport évről-évre fejlődik, ennek legjobb bizonyítéka a szezonban rekordszámú résztvevővel zajló SuperCross sorozat, a párhuzamos újévi versenyek, és az idei OB.

Az országos bajnokság idén Pósteleken, Békéscsaba mellett lett megrendezve, már az új MKSZ elnökség aktív részvételével. A helyszín így a SuperCross sorozat legtöbb résztvevőjének 2-300 kilométeres távolságra volt, ami az egyik oka lehetett a szerény részvételnek. A pálya nehézsége is sokakat elriasztott, hiszen végre egy valódi ciklokrossz pálya épült, komoly letörésekkel, szűk kanyarokkal, és persze a természet is odatett a friss hóval és erős jegesedéssel. A harmadik távolmaradási okként többen az új Elnökséggel kapcsolatos ellenérzéseiket jelölték meg, persze nem az élmezőny tagjai, sokkal inkább a valódi középmezőny hiányzott, a lelkes amatőrök.

A szokottnál szerényebb létszám ellenére az idei év (és talán a tavalyi is) legjobb versenye volt számomra, és nem csak a végeredmény miatt. A technikás, jeges pályán nem lehetett borzasztó tempót menni, és szerény állóképességem miatt ezt tudtam értékelni, bár sokkal fontosabb volt, hogy a pálya teljes hosszában található természetes akadályok, letörések, jeges kanyarok miatt folyamatosan koncentrálni kellett, és nem volt erőm a fáradtságra figyelni. A SuperCross pályákon gyakran az erő hamarabb fogyott el, különösen a sík, kevésbé technikás, rázós pályákon, de itt nem volt idő búslakodni, mert a legkisebb figyelmetlenség is eséssel járt. Az együtt indított amatőr felnőtt és licences Master 1-2 csoportban ezt sokan megtapasztalták, egy visszafordítóban nekem is sikerült összesározni a combomat a földön.

A leggyorsabb Cser Gábor lett a mi mezőnyünkben (pontosabban a licencesek között), tőle és a szoros második Reitinger Gábortól kaptam is egy kört, amit a SuperCrosson is ki szoktak osztani. A meglepetés a végelszámolásnál ért (és még most sem zárom ki, hogy tévedés történt...), az amatőr 19-38 éves mezőnyben valahogy negyedik lettem, de ha a licences Master1-ben indultam volna, akkor is meg lett volna az ötödik hely. Mielőtt nagyon elszállnék magamtól, hogy egy OB-n negyedik (és a "profik" között 5.) helyezést tudok elérni, azért figyelembe kell venni, hogy különösen a Master 1-2, azaz 30-50 éves amatőr versenyzők maradtak távol a legnagyobb létszámban. A cél viszont adott, életem második országos bajnokságán, jövőre igyekeznem kell a lehető legjobban megközelíteni a helyet, valószínűleg már a licencesek között. És remélhetőleg, a jeges pályának egyetlen amatőr női indulója, KTC-s csapattárs Tóth Éva sem fog jövőre egyedüli nőként versengeni a férfiak mezőnyében...

A verseny csúcspontja az U23/Elit férfiak kislétszámú, de annál erősebb futama volt. A férfiaknál a címvédő Buruczki Szilárdot egyedül Búr Zsolt, azaz Buzsó tudta megszorítani, Szilárd kisebb esése után egy rövidebb időre még a vezetést is sikerült átvennie, amit egy bukás után vissza is adott. Szilárd legnagyobb ellenfele a SuperCross versenyeken az országútis Fejes Gábor szokott lenni, a jeges, technikás pálya azonban nagyon nem kedvezett neki, így ezen a versenyen csak ötödik lett, Szalay Péter és Vígh Zoltán mögött. Az U23-ban a Belgiumban krosszozó Panyi Jánost vártuk első helyre, de bukása miatt nem tudta megelőzni Fenyvesi Pétert, aki a 2013-as év U23 magyar bajnoka, és Szalontay Bence is megelőzte. A korábban induló női mezőnyből Benkó Barbit hiányoltuk a legjobban, de mivel a Szövetség eredetileg korábbra hirdette meg az OB-t, Barbi az edzőtáborát megkezdte január második hetében, és a január 12-re tolt OB-n nem tudott részt venni. A női Elit versenyt Orosz Anita nyerte körelőnnyel, ami nem is volt meglepő, korábban a SuperCross versenyeken is megmutatta felkészültségét.

Ezúton is gratulálok az összes említett és a felsorolás kimaradt 2013-as ciklokrossz magyar bajnoknak, és reméljük, hogy jövőre egy hasonlóan színvonalas pályán, de az ország közepéhez közelebbi helyszínen csaphat össze a magyar élmezőny, hosszú évek után talán a chipes időmérés megoldódik, ha már a legkisebb falusi kupán is alapvető szolgáltatásnak számít, az úr 2013-ik évében.

Ha valaki még belekóstolna a SuperCross hangulatába, megteheti ezt január 27-én, Budapesten az utolsó fordulón. A futamokon bármilyen alkalmas kerékpárral el lehet indulni (tehát montival is), és ha valakinek túl hideg lenne a bringázáshoz, akkor szurkolni is érdemes jönni, a szoros állások miatt még szinte az összes kategória első helye nyitott, az OB-hoz hasonló valódi tétverseny várható!

Az elmúlt hetek remek alkalmat biztosítottak az egész éves edzettségünk leépítésére, a nehezen elvesztett kilók visszanyerésére, és még a hó is leesett....

Kétségbeesve morfondírozhatunk a tükör előtt, vagy a mérlegen állva, hogy mikor jön már a tavasz, mikor kezdhetjük az edzést, de a valóság az, hogy a tél csak egy lehetőség, hogy az egyoldalú kerékpáros edzést érdekes új dolgokkal egészítsük ki.

Annak a körülbelül 100-150 embernek, aki a téli ciklokrossz versenyeken részt vesz, eddig nem volt különösebb gondja: a SuperCross sorozatban 1-2 hetente voltak versenyek, így mindig készülni kellett. Január 12-én, szombaton azonban az országos bajnoksággal majdnem véget ér a szezon (egy verseny lesz még Budapesten), azonban ciklokrosszozni, montizni ilyen időben is lehet, egyedül latyakban vagy esőben lépi túl az egészséges ember tűréshatárát a körülmények összesége. Tehát igenis bringázni lehet, bütykös gumival, meleg ruhában.

Az sem ördögtől való, ha valaki ilyenkor már nem ülne bringára, felszerelés, eszköz hiánya vagy egyszerűen csak az időjárás miatt, rengeteg választható lehetőség van a TV vagy internet helyett.

A legkézenfekvőbb a futás, hasonló aerob terhelés, lábat erősíti, sokat írtunk már róla, nekem heti két rövidebb kocogásom van újabban, egészen élvezhető. Hátránya, hogy lassabb mozgás, így lassul a lábfordulat, de ha nincs kerékpározás, még mindig a második legjobb opció. A spinning sem rossz, ha valaki fázós, de azért az sem váltja ki 100%-osan a több órás alapozó edzéseket, részben az intenzitás, részben a mozgás kötöttsége miatt.

Ha még ezekre is találunk kifogásokat, akkor jöhet az úszás, illetve a torna, ami elsősorban a nyáron elhanyagolt felsőtestet veszi kezelésbe, illetve a bemerevedett, megrövidült izmok regenerációját is segíti.

Szívesen sorolnám előrébb a sífutást, korcsolyázást, mivel szenzációsan hatékony mindkettő, de reálisan nézve a mi klimatikus és domborzati adottságaink mellett maximum néhány hetes elfoglaltságokról van szó, kár érte. Aki teheti, sífusson, korcsolyázzon mert jó.

Legvégülre hagytam a gyaloglást és túrázást, mivel a kerékpározáshoz viszonylag keveset tesznek hozzá, ellenben zsírégetésre a hosszabb túrák is alkalmasak. A gyaloglást megkönnyíti, ha az embernek van kutyája, így egyszerre teszünk jót az állattal és magunkkal is, de ha valakinek nincsen, érdemes felvenni a kapcsolatot a helyi menhelyekkel, állatvédőkkel, akik biztosan örömmel veszik, ha valaki segít nekik a kutyák kimozgatásában. Mi családilag a csivava fajtamentéssel foglalkozunk, így a kutyasétáltatás ilyen időben pár száz méter csupán, de a nagyobb testű, szűk helyre összezárt állatok életminőségét jelentősen javítani tudjuk akár fél-egy óra futkározással is, miközben az erőforrás hiányos civil szervezeteket is segítjük. Win-win!

Ha már eltennéd a bringát, várj egy kicsit még. Az őszi bringázás a legszebb tud lenni, a reggeli kellemesen csípős levegőt lassan melegíti a nap, a földutak már porzanak a szárazságtól, de még nem is sárosak, az erdő ezer színű, és persze a nyári edzettség sem múlt el teljesen.

Bár sokszor leírtam, hogy a ciklokrossz gépek a legsokoldalúbbak, az alábbi Utah államban rendezett verseny(ke) is megmutatja, hogy miért is jó olyan országútival közlekedni, aminek vastag a gumija, erős a váza és nem tömődik el a sártól a fékje. A csodálatos környezet akár Magyarországon is lehetne, ezután a videó után remélem ti sem hagyjátok ki a ma esti (esetleg hétvégi) tekerést. Az elszántabbakkal pedig találkozunk Kazincbarcikán, indul ugyanis a Supercross szezon (montival is lehet jönni!).

És a nap videója:

UTCX 1 - Snowbird from Grizzly Adam on Vimeo.

A cyclocross OB már tavaly is botrányba fulladt, többek között amiatt is, hogy nem volt teljesen tiszta, melyik év bajnokságáról beszélünk, és a győztesek átmatricázott mezeket kaptak. Az idei évben a postás pálya adott otthon a bajnokságnak, mely futópályának igen tökéletes, azonban az UCi előírásokkal a versenyzők szerint köszönő viszonyban sincs, többek között a fix acélkerítések miatt, amik akadályként szerepeltek, vagy a megszokottnál jóval magasabb fapalánk miatt. A versenyzők a különböző fórumokon már elkezdtek hangot adni elégedettlenségüknek, reméljük jövőre már csak az eredményekről, és a napfényes szép időről kell beszámolni. A SteveStudio linkjén nem csak a bajnokság videó összefoglalója található meg, hanem a sportág méretéhez képest rendkívül népszerű Supercross videók is.

A magyar bajnok ismét Buruczki Szilárd lett, aki nagy harcot vívott Fejes Gáborral, a hölgyeknél Dósa Eszter gyűjtött újabb bajnoki címet, míg a junioroknál a technikai malőrrel küzdő KSI-s Rózsa Balázst ezúttal Szalontay Bence a táv második felében maga mögött hagyva lett cyclocross junior magyar bajnok. És a videó:

CYCLOCROSS OB 2012 from SteveStudio on Vimeo.

Október 23-a sokaknak az ünneplésről, vagy tüntetésekről, esetleg az otthoni punnyadásról szólt, nem úgy, mint annak a 250 embernek, akik Kazincbarcikán és a cseh Táborban úgy gondolták, hogy nincs is annál szebb módja egy vasárnap eltöltésének, mint 10 fok alatti hőmérsékletben rövidnadrágban biciklizni sáros utakon egy módosított országúti kerékpárral. Ezeket az embereket hívjuk ciklokrossz versenyzőknek, és nézzük meg, mit is műveltek ebben a sportághoz képest kellemes hétvégén?

A magyar versenyről csak a sajtóközleményt olvastam, de a 100 induló minden kétséget kizáróan jelzi, hogy a krossz hazánkban is erősödik, és a télből egyre több ember kovácsol előnyt. Az esemény beszámolójában egy dinamikus videó is látható, érdemes megnézni, hátha a legközelebbi versenyen még több induló lesz. Ha fel tudom emelni a pohos seggem, akkor talán még én is nevezni fogok, bár jelenlegi állóképességem alapján egy óra tekerés még sík terepen, lassú tempóban sem esne jól.

Ennek megfelelően mi a versenyzés helyett inkább a cseh Táborban rendezett Világkupa futamot néztük meg, volt is újra nagy álmélkodás. A fiatalok versenyét lekéstük, így a női futammal indult a napunk. A csehek már ekkor kezdtek szállíngózni a nézőtérre, 1-2000 ember már a rajtnál és a pályán körbe várta, hogy a helyi lány, Katerina Nash rendet tegyen a Benelux államokból származó szőke ciklonok között. A mezőnyben ugyanis dominálnak a holland, belga versenyzők, és nem csak létszámban, a szépségversenyen is eséllyel indulnak.

A nézelődés részünkről egészen a rajtig tartott, onnan elszabadult a pokol. A rajtnál az esélyesek rakétaként lőttek ki, alig pár száz méter után tisztázva az erőviszonyokat: a női mezőnyben nagyjából 10 kerékpáros megy rendkívül erősen, a többiek már az első kör végére jelentős hátrányt halmoztak fel, és néhányuknak az 5 kört sem sikerült teljesíteni lekörözés nélkül. A lassabb lányok jellemzően olyan országokból érkeztek, ahol még gyengébb a kerékpársport, de lelkesedésük motiváló, kicsit sajnálom is, hogy Barbit nem láttuk közöttük, de neki ugye dolga volt, nyerte a magyar futamot éppen. 

A mezőny elején gyorsan cserélődtek a szerepek, az első kört meghúzó Konás lány hamar a boly végén találta magát, és a cseh Nash, valamint a két szőke holland, Daphny Van Den Brand és Sanne Van Paassen tisztázták, hogy a dobogóra ők fognak felállni, bár néhány kör kellett, hogy a sorrend is egyértelmű legyen.

A hollandok bánatára, és a cseh ezres tömeg örömére Nash bizonyult a végén a legerősebbnek, az utolsó körben már minden méterét síp, dob, nádihegedű, sziréna kisérte, és szerény, hat másodperces előnnyel az aranyat is megszerezte. a holland lányok mosolya nem volt őszinte a dobogón, de nemsokára hozzájuk utazik a karaván, lesz idejük visszavágni.

A férfiak versenye egy órával később kezdődött, a nézők létszáma is duzzadt, a tavalyi (cseh) világbajnok Stybárra sokan voltak kíváncsiak. Szintén benelux össztűzben kellett erősnek lennie, és ismételni Nash sikerét a tömeg elvárása szerint.

A mezőny kb. 60 fős, ebből egy embernek volt tárcsafék a kerékpárján, és ha jól láttam, wattmérő is csak egy volt, mindketten a mezőny harmadik harmadában mentek. Tehát a technika jelenleg még a mini V-fék és a minél könnyebb Dura-Ace hajtómű, karbon váz és persze 1000 wattos teljesítmény. 

A rajt itt még elképesztőbb volt, mint a nőknél, a 8 sornyi versenyző állórajtból 3 másodperc alatt haladt át a célvonalon, és gyorsvonatként száguldottak a kanyarokban. A nőkkel ellentétben, nem csak a tempó volt elképesztően látványos, hanem a tömeg is, ugyanis az elején még mindenki együtt ment, és csak lassan nőtt a távolság az egyes csoportok között.

Így nem volt ritka a kanyarban, féktávon előzés - és továbbra is egynyomtávú, füves pályáról beszélünk. Az élen 7 ember formált egy kezdeti bolyt, melynek tagja volt Stybar, Pauwels, Mouray és Nys is. 2 kör után Stybar és a két Sunwebs menő, Pauwels és Vantornout formáltak egy erős triót, minimális előnyt kiharcolva az üldözőkkel szemben. Stybar a harmadik körben kerékpárt cserélt (defektet említettek), és Pauwels robbantott.

Innentől a verseny eléggé leegyszerűsödött. Pauwels egyre nagyobb előnnyel, kiegyensúlyozottan kerékpározott egyedül a néma tömegben, csupán néhány külföldi, elsősorban a belgák, hollandok szurkoltak neki, míg mögötte pár tíz másodperccel haladó, hetedik helyről visszakapaszkodott csehnek szurkolt mindenféel zajgenerátorral, és a jellegzetes poty-poty-poty  (kb. hop-hop-hop, csak sokkal viccesebben hangzik a csehek szájából) üvöltésekkel biztatták, de hiába. Az üldözést Niels Alberttel felváltva sem tudták sikerre vinni, miközben Pauwels csapattársa végig a harmadik helyen utazott, neki nem volt érdeke saját emberét betámadni.

Az üldöző boly nem sokat segített Stybarnak, így hamarosan majd egy percre nőtt a hátrányuk a vezetővel szemben. Az utolsó körökben Stybar és a folyamatosan ráragadó Vantornour szereztek némi előnyt a többieken, így köztük dőlt el a dobogó alsó két fokának sorsa - a cseh közönség izgatásának köszönhetően is - végül a volt világbajnok három másodpercet adott a táv nagyrészén a hátsó kerekére ragadó belgának. 

Összesen tehát 1 arany, 1 ezüst a világkupán a cseheknek, 2-2 érem a belgáknak és hollandoknak. Arrafele kell a ciklokrossz hajóját irányítanunk, hogy a mostani 100 indulónkból évek alatt legalább 1-2 versenyzőnk ezekkel a srácokkal és lányokkal tudjon küzdeni. Szorítunk!

Köszönöm Csabinak a képeket, és Tibinek a fuvart! :)