A kerékpározás fellendüléséről divat beszélni, de valójában kisebb-nagyobb hullámvölgyeket leszámítva, az elmúlt száz évben mindig is markánsan jelen volt a kétkerekű drótszamár az emberiség jelenjében. Amint gyengült a szerepe az autózás elterjedésével Nyugaton, Ázsiában százmilliók tekertek munkába reggelente. Mire ott is elkezdték a kismotorok, autók visszafoglalni a terepet, Nyugaton talált helyet magának a kerékpározás. Egy túléló mém, amely mindig megtalálja a táptalajt. És milyen volt a helyzet pár évtizeddel ezelőtt, amikor az autó még európában is luxus volt? Ilyen:
November vége felé, még ha süt is a nap, az alapozó edzések nehezen mennek sokunknak, főleg abban a tudatban, hogy a tél még csak most kezdődik. Ugyanakkor ahhoz, hogy nyáron minden rendbe legyen, nem szabad márciusig halasztani a mozgás elkezdését. Ha nagyon rossz az idő, lehet úszni, futni, és persze teremben bringázni. És hogy lássuk, miért is edzünk, mi az, amit szeretünk, íme egy motivációs videó a Hawaii Ironman versenyről. Úszás közben, futás közben, amikor ránk tör a depresszió, ezeket a képeket idézzük fel!
Minneapolis, Egyesült Államok: egy kerékpáros mintaváros. Kitartó várospolitikai munkával az elhagyott belvárost feltámasztották, a romos vasúti sinek helyett emberek ezrei kerékpároznak a város szívében, egy élhetőbb, egészségesebb társadalmat alakítva. Nézd meg a filmet, és találd meg a kulcsot, mi hiányzik Budapesten: a folyó, az elhagyott vasúti sínek, a kerékpározó emberek, vagy az elkötelezett politikusok és civilek?
Minneapolis' Midtown Greenway: Good for Biz, Good for Bikes. from Streetfilms on Vimeo.
A görgőzés szezonja már több ismerősömnél is elkezdődött a korai sötétedés miatt, én még egyelőre kitartok, ma jön meg az 1000 lumenes világítás, remélem az átsegít a nehéz napokon. A (szabad) görgőzés alapvetően nem csak az alapozás erőnléti szempontjából fontos, hanem a kerékpározási készségeket is javíthatja, megfelelően használva. Itt elsősorban két dologról van szó, az egyik az egyensúlyozás, azaz az egyenesen haladás kérdése, amiben a magyar amatőr versenyeken mutatott kép alapján sokunkban van komoly fejlődési poteniál. Míg a profik között ha fél méter hely van, akkor oda már befurakszik valaki, amatőr mezőnyben ennyi a minimális oldaltávolság, így a viszonylag kis mezőny is sok helyet foglal, és persze a bizonytalanság is nagy, szemben a hatékonysággal, ami csökken. Tehát sok szabadgörgőzéssel az egyenesen haladás készségét sokat lehet javítani.
A fontosabb készségfejlesztés azonban a hajtástechnika javítása, a fordulatszám növelése, legtöbben túl kis fordulaton, túl nagy erőfeszítéssel mennek, és ha szakadás van a mezőnyben, akkor azért nem tudnak visszajönni, mert hiányzik a gyorsaság az izomból, azaz a szokásos 70-80-as fordulatról nem képesek mondjuk egy percig 120-as fordulatot tekerni (nem beszélve a még komolyabb ritmusváltásról, ahol hirtelen kell akár 130-140-es fordulatra felugrani). Ezt a készséget javítja a fix áttételű kerékpár, másrészt a szabadgörgő, illetve közúton az egylábazás. Érdemes csökkentett ellenállással, azaz kis áttétellel, elől kistányéron pörgetni görgőn is, pl. frekvencia piramisban, azaz egyre növekvő fordulattal, majd ugyanígy csökkentve, fél percenként 10-el emelve a fordulatot (illetve ezt az egyéni képességhez igazítva). Ahol jön a bakkecske ugrálás, ott értük el a kritikus pontot, ahol már szétesik a hajtástechnikánk, megszűnik az a kicsi körkörösség is, ami eddig jellemezte a hajtásunkat. Igazán ezt a részt szakember segítségével lehet javítani, aki avatott szemmel felhívja a figyelmet a hibára, de saját magunk is tudunk fejlődést elérni (ha nem is annyira hatékonyan) gyakorlással.
És végül egy kis bemutató egy nehezített feltételű görgőről:
A címért igazából több város is indulhat, Amszterdam mellett például Koppenhága is esélyes lenne, de maradjunk a hollandoknál. 10.000 kerékpárt befogadó parkoló, rengeteg szőke fiatal lány kétkeréken, és persze sok tízezernyi kerékpár naponta az utakon. Amszterdamról írni közhely, videót nézni róla azonban mindig öröm, hátha egyszer eddig eljutunk mi is.