Shane Perkins, Ausztrália másik kerékpáros büszkesége Cadel Evans mellett, a 200 méteres táv világcsúcstartója, és a Keirin világbajnoka. Mind edzésrendszere, mint táplálkozása a legtökéletesebb módon felépített folyamat, ahol a folyamatos állapotfelmérést követi a tervezés és kiigazítás, majd az edzés teljesértékű végrehajtása, majd újra állapotfelmérés. Szóval professzionális, olyan szinten, amit ma itthon a legjobbak sem engedhetnek meg, hiszen profi pályasprintereinknek még a megfelelő szintű táplálkozás is szinte luxus, nem beszélve a filmben is látható edzéseszközökről (még normális pályánk sincs, nemhogy fedett). Na de térjünk vissza az ausztrálok büszkeségére, és gyönyörködjünk a tökéletes kerékpáros mozgás megtekintésében....

The Perfect Athlete from Duncan Elms on Vimeo.

Szenzációhajhász cím, ami körbejárta az amerikai médiát egy átlagos tanulmány során. És 2,3x annyi kormot nyelnek el a bringások, mint a gyalogosok. Kezdhetjük temetni a városi bringázást, irány a kék busz?

Persze hogy nem, nézzük a kontextust: a new yorki számok a kerékpárosok számának megduplázása ellenére csökkenő tendenciát mutatnak, azaz kevesebb, jellemzően könnyű sérülést látnak el a kórházak, ahol a baleset oka egy kerékpáros. Arról nem esik szó, hogy mennyi kerékpárost látnak el a sokmilliós nagyvárosban, vélhetően nem keveset, a több mint 100 kórházban összesen egy év alatt.

A belélegzett korommal kapcsolatos tanulmány sem állja ki a tudományosság próbáját, hiszen mindössze 10 embert néztek meg Londonban, ennyi kerékpáros bármelyik piros lámpánál összegyűlik a Cityben még télen is. A 10 embert a londoni egyetemről válogattak ki, 5 kerékpáros, 5 nem kerékpáros. A kerékpárosok idősebbek voltak, többet voltak a szabadban, kitéve a szennyeződésnek, így talán nem is meglepő a különbség. Ugyanakkor a tanulmány készítői is elismerték, hogy valószínűleg ez a különbség nem áll fenn más városok esetén, vagy ha a kerékpáros kerüli a főutakat, valamint hozzátették azt is, hogy a kerékpározás élettani előnyei (súlykontroll, keringés javítása, izmok aktivitása) messze meghaladják a belélegzett szennyeződés okozta veszélyt, különösen, hogy a kerékpárosok nagy része nem a belvárosban, és ha mégis, javarészt nem csak ott kerékpározik, így összeségében valószínűleg tisztább, fejlettebb is lehet a tüdeje.

Igazán nagy veszélynek azok vannak kitéve, akik eleve a kocsik között tekernek, és jellemzően a belvárosban, azaz a futárok. Valószínűleg azonban nem sokkal jobb a helyzete azoknak a letekert ablakkal ingázó tízezreknek sem, akik a dugóban szívják az előttük haladó, rejtélyes módon zöldkártyát szerző dízelek spórolásának eredményét, a fekete füstöt. Köszönjük is ezt meg nekik, és kerüljük a belvárost. A közeledő tél hozza magával a kötelező porszennyeződés emelkedését is, így érdemes lassabban, kisebb intenzitással közlekedni a szmogriadós napokon, ne akkor szívjuk mélyre a friss, koromdús levegőt. Ha edzeni kell, ott van Normafa, a Margit-sziget, és a Népliget, ahol valamivel kisebb a levegő szennyezettsége.

Messze még az első hóesés, de jobb, ha nem ér minket váratlanul. Az autókon már évtizedek óta rutin az első havas napon órákig sorban állni a gumisnál, pár éve a robogósoknak is rendelkezésére áll a téligumi, tavaly nekem nagyon hiányzott, nem volt jó érzés úszás után a sötétben csúszkálni egy 120kg-os robogóval a hetes busz előtt. Bringával leginkább csak a montit vetettem be, de az idei évre a CX-szel tervezek menni, amihez ugyan van bütykösebb gumim, bár azok hátránya, hogy nem aszfaltra lettek tervezve, így 1-2 hónap alatt lehet kukázni őket.

Az autós téligumik terén igen erős Continental megtalálta a piaci rést, és legyártotta a tökéletes téligumit, a TopContact Winter II-es modellt, ami nem csak oldalt, hanem a futófelület teljes felületén jól tapad a hóban, latyakban. Kétféle méretben kapható, a montis 26x1.9-es 740gr súlyú, a javasolt guminyomás 48-58 psi, míg a városi és remélhetőleg CX bringára is passzoló méret a 700C 32 pedig 58-85 psi között működik, és súlya 600 gramm. Az ára a kedvenc bringás webshopomban 45 euro, ehhez általában jön még szállítási és kártyahasználati díj is, tehát durván 100 eurós befektetés a két téligumi. Nem olcsó, sokan ennyiből bringát vesznek, így nem tudom megígérni, hogy teszt is lesz róla, de ha rám mosolyog a szerencse, akkor lehet, hogy rendelek egy párat és készítek egy nem-tudományos, de annál szubjektívebb összehasonlítást a sima városi CX gumi, a sportos Race King terepgumi, Specialized CX sárgumi és ToPContact téligumi között a hóban.

A fa remek tulajdonságai közismertek, kiválóan nyeli el a rezgést, rugalmas, szálirányban pedig elég merev is tud lenni. A népszerű karbon valójában felfogható egy szupermesterséges fa váznak is a tulajdonságai miatt, de ne feledkezzünk el az eredeti alapanyagról sem. A klasszikus fa vázas bringákról már volt szó korábban, de amiket most néztem azok még ennél is meredekebb ötletet képviselnek.

A hajlított-ragasztott fa lemezek a bútoroknál már régóta népszerűek, gyerekkorom egyik kedvenc fotele is ilyen volt, ugyanakkor a kerékpáripar nem "fedezte" fel magának az alapanyagot, leszámítva egy-két elvetemült designert. Jellemzően a lapokat függőlegesen alkalmazták, mint a gyerekkerékpároknál:

Nem nehéz látni a hátrányt egy felnőtt kerékpár esetében: a lap függőleges irányban nem rugalmas, oldal irányban viszont igen. Lehet ennél jobban is megoldani a dolgot? A válasz természetesen igen, fordítsuk meg a lapot, és hajlítsuk meg a rugalmasság érdekében:

Az ötlet máris élhetőbbnek tűnik, a nyereg így remekül rugózik, a villa oldalirányú merevségével kapcsolatban már van némi fentartásom, nem beszélve az alsócsőről, ami szinte tökéletesen másolja a robogók nyeklő-nyakló vázainak megoldását. Szerencsére ez a verzió sem hagyta el a tervezőasztalt, amint az erős másolatnak tűnő 2011-es ötlet sem:

Ugyanakkor ezen a bringán már értékelhető villa van, és bár vannak kétségeim a váz merevségét és súlyát illetően, nem kevésbé trendi, mint egy Critical Mass-es matricákkal teleragasztott, küllők közét kártyával feldíszített 80-as évek beli acélvázas fixi. Az igazi nagy durranás azonban mégis ez:

Működőképesnek tűnő modell, és a mai divatnak megfelelően kiszélesített középsőrész. Igazából ez már kéne is, bár kétségtelen, hogy a karbonkerék enyhe túlzásnak tűnik városi felhasználásra...

Pár napra eltávozásre szólít az Úr (azaz a munkahelyem) így sajnos a blog frissítése sem lesz töretlen - bár nem kizárt, hogy lesz net a szállodában. Szerencsére éppen megy a Tour de France, így akit nagyon érdekel a kerékpározás, nem marad információ nélkül. Legkönnyebben a Cyclingnews.com oldalon lehet követni a történéseket, a szöveg automatikusan frissül pár percenként, így egy ablakban feltünésmentesen futtatható. Ha valakinek kicsit lazább napközben az internet használata, akkor akár az Eurosport közvetítést is nézheti. Az aktuális webcsatornákat a Cyclingfans.com gyűjti össze, innen a verseny hivatalos oldala is elérhető. A magyar oldalak közül a velo.hu indított TdF mellékletet.

 Az elkövetkező napokban egyébként is inkább a befutó lesz izgalmas, az 1-200 méteres szintkülönbségek nem dolgoztatják meg eléggé a mezőnyt. Jó szórakozást, és remélhetőleg sokan leszünk a Tourhoz hasonló hegyeket magában foglaló Délibáb Maratonon szombaton.