Szenzációhajhász cím, ami körbejárta az amerikai médiát egy átlagos tanulmány során. És 2,3x annyi kormot nyelnek el a bringások, mint a gyalogosok. Kezdhetjük temetni a városi bringázást, irány a kék busz?

Persze hogy nem, nézzük a kontextust: a new yorki számok a kerékpárosok számának megduplázása ellenére csökkenő tendenciát mutatnak, azaz kevesebb, jellemzően könnyű sérülést látnak el a kórházak, ahol a baleset oka egy kerékpáros. Arról nem esik szó, hogy mennyi kerékpárost látnak el a sokmilliós nagyvárosban, vélhetően nem keveset, a több mint 100 kórházban összesen egy év alatt.

A belélegzett korommal kapcsolatos tanulmány sem állja ki a tudományosság próbáját, hiszen mindössze 10 embert néztek meg Londonban, ennyi kerékpáros bármelyik piros lámpánál összegyűlik a Cityben még télen is. A 10 embert a londoni egyetemről válogattak ki, 5 kerékpáros, 5 nem kerékpáros. A kerékpárosok idősebbek voltak, többet voltak a szabadban, kitéve a szennyeződésnek, így talán nem is meglepő a különbség. Ugyanakkor a tanulmány készítői is elismerték, hogy valószínűleg ez a különbség nem áll fenn más városok esetén, vagy ha a kerékpáros kerüli a főutakat, valamint hozzátették azt is, hogy a kerékpározás élettani előnyei (súlykontroll, keringés javítása, izmok aktivitása) messze meghaladják a belélegzett szennyeződés okozta veszélyt, különösen, hogy a kerékpárosok nagy része nem a belvárosban, és ha mégis, javarészt nem csak ott kerékpározik, így összeségében valószínűleg tisztább, fejlettebb is lehet a tüdeje.

Igazán nagy veszélynek azok vannak kitéve, akik eleve a kocsik között tekernek, és jellemzően a belvárosban, azaz a futárok. Valószínűleg azonban nem sokkal jobb a helyzete azoknak a letekert ablakkal ingázó tízezreknek sem, akik a dugóban szívják az előttük haladó, rejtélyes módon zöldkártyát szerző dízelek spórolásának eredményét, a fekete füstöt. Köszönjük is ezt meg nekik, és kerüljük a belvárost. A közeledő tél hozza magával a kötelező porszennyeződés emelkedését is, így érdemes lassabban, kisebb intenzitással közlekedni a szmogriadós napokon, ne akkor szívjuk mélyre a friss, koromdús levegőt. Ha edzeni kell, ott van Normafa, a Margit-sziget, és a Népliget, ahol valamivel kisebb a levegő szennyezettsége.

Pár évtizeddel ezelőtt kerékpáros akrobaták járták a világot, cirkuszi mutatványokkal fűszerezett előadásukat egy hordozható velodromban mutatták be. Konkrét tervek ugyan nem maradtak fenn, de egy csapat őrült kerékpáros sikeresen rekonstruálta a mobil pályát fennmaradt fényképek alapján. Nem hiszem, hogy a magyar kerékpáros életet egy ilyen pálya mentené meg, hiszen sportcélokra szinte teljesen alkalmatlan, ugyanakkor amilyen állapotban van a Millenáris, lassan ez lesz az egyetlen "alternatíva"...

Márciusban írtam arról, hogy az angolok a szerencsejáték bevételekből 1 millió fonttal támogatják a kerékpározás népszerűsítését a nők körében, és most újabb támogatás érkezett a kormányzattól. Az olyan programok, mint a Sky Ride, Breeze és Go-Ride összesen újabb 1 millió fontot kapnak, és feladatuk 12.000 kerékpáros toborzása lesz, akik heti rendszerességgel közlekednek önerőből két keréken. 

Mindenesetre nagyon nehéz dolguk nem lesz, a 60 milliós országban a Cycling Plus magazin szerint csak 2010-ben újabb egymillió ember ült nyeregbe, és a válság sem lassítja az óriási fejlődést a sportágban. Nem csak a kerékpárkereskedők és útépítők profitálnak, hanem a vendéglátóhelyek, szállások is hosszabb szezonnak örülnek. A tömegsport mellett az élsportban is jeleskednek, elég csak a világbajnok és Tour de France Cavendish-re gondolni, vagy a Sky kapitányára (ó igen, a Sky az egy angol proficsapat, elképesztő felszereléssel), Wiggins-re, aki a Vueltán mutatta meg oroszlánkörmeit, és persze a pályaversenyzőik végtelen sorára, élén Sir Chris Hoy-jal.

A kerékpározás népszerűségét jellemzi, hogy a helyi közösségekben szervezett Sky Ride Local túrákon többszörös túljelentkezés van, egyes versenyekre a nevezés megnyitása után fél órán belül elfogy az összes hely, és hogy jelenleg is több önkormányzat keres kerékpáros oktatókat, akik a népszerűsítésben segédkeznek, iskolákat, közösségeket látogatva. Szeretnék hamarosan beszámolni hasonló hazai programokról, hiszen a kormányzat által beígért milliárdos támogatásokból bizonyára jutni fog erre is. Optimista vagyok?

Az ember önmagában nem a leggyorsabb élőlény a Földön, de kis segítséggel, azaz a kerékpárral a leghatékonyabb mozgásrendszerek egyikét birtokolja. Ahogy az agyunk kapacitása sem végtelen, de egy kis segítséggel sokkal jobbá tehetjük. Steve Jobs fiatal volt még, amikor erről elmélkedett, és ugyan nem vagyok Apple rajongó és terméktulajdonos sem, az elmélet tetszik. Zseni volt, ez kétségtelen, nyugodjék békében.

"Húszmilliárd forintot fordít az elkövetkező években kerékpárutak építésére és a meglévők felújítására a kormány - mondta Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Füzéren, a Füzért és Felső Mislét (Vysná Misla) összekötő kerékpár-útvonal indító kilométerkövének felavatásán."

És visszatérve a sci-fi világából a valóságba, repüljünk el egészen Amerikáig, ahol a címben említett projekt készül. Az USBRS, az az US Bicycle Route System egy ambíziózus projekt, városokat, régiókat összekötő kerékpáros úthálózat a fenntarthatóság és szabadidősport népszerűsítésének jegyében. Az Adventure Cycling Association, az Egyesült Államok legnagyobb kerékpáros szervezete 100000 dollár támogatást kapott ezen úthálózat kidolgozására. Az összeget négy alapítvány rakta össze, többek között a SRAM támogatásával. Jelenleg 41 állam csatlakozott a projekthez, az ACA egyik feladata ennek a körnek a bővítése. A szervezet által számon tartott kerékpáros közlekedésre út hossza 40.000 mérföld, így aki arrafelé tervez túrát, van lehetősége választani az útvonalak között.