A kerékpárvázak méretezése egyre nehezebben követhető, és ami még rosszabb, ködös városi legendák is nehezítik a megfelelő vázméret megtalálását.

 

Eltekintve a trendi városi gépektől, ahol a hajtási hatákonyság nagyjából a markolat színe és mintája után következő kérdés, ebben a cikkben a sport-szabadidő célű bringák beállításához és kiválasztásához szeretnék segítséget nyújtani. Amatőr versenyeken gyakran látni egészen fura beállításokat, 175 cm-es kerékpárost 58-as vagy még nagyobb vázzal, illetve 1,90-es embereket 56-os vázon, egekig húzott, hátrahajló nyeregcsővel, 130-as stucnival. Melyik a jobb választás? A kicsi váz, ami merevebb? A nagy, amelyik kényelmesebb? A montisok közül sokan esküsznek a lehető legkisebb váz használatára, mondván az a legkönnyebb, és a legfordulékonyabb.

 

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Az általános vélekedéssel szemben, a helyes, kényelmes és hatékony testtartást biztosító vázméret a legjobb megoldás. A helyesség meghatározása kizárólag szakmai kérdés, ma már egyre több boltban kaphatunk ehhez segítséget, akár testszkenner használatát is bevetve.

Acélvázak öröksége

A kisméretű vázak hatékonyságáról származó elmélet még az acélvázak idején született. Akkortájt 5-8 cm-errel rövidebb csövek több dekagramm különbséget is jelenthettek, nem beszélve arról, hogy a kisebb váz sokkal merevebb is volt. A hosszabb stucni azonban hátrányt jelent a rosszabb úton haladáskor az irányíthatóságban, de az igazi negatívum a hátratolt nyereggel kapcsolatos: bár emelkedőn előnyös is lehet a testhelyzet, a hát alsófelét túlságosan megterheli ezáltal rontja a pedálozás hatékonyságát. A karbonvázak korában azonban a vázméret ritkán okoz jelentős különbséget az összsúlyban.

Igazán jól menni művészet is

A kerékpározás népszerűségének növekedésével egyre több az olyan bringás, aki a különböző morbid beállítás és testtartás ellenére is igen gyorsan halad, ami alátámaszthatja teóriájukat edzetlenebb társaik előtt. A tudomány azonban mást mond. A szélcsatornák mérései alapján a majdnem vízszintes hát alig mutat eltérést a teljesen vízszintestől. A profi versenyzők között általánosan elterjedt erőmérők megerősítik azt, amit az élversenyzők és edzőik amúgy is régóta tudnak: a leghatékonyabb tekerés csak helyes testtartással lehetséges. Éveket töltenek el a helyes pozívió mikrofinomításaival, míg a a naív amatőrök, mint mi vagyunk, egy-egy erősebb társunk légből kapott elméleteit gondolkodás nélkül tudjuk adoptálni. Hiszen ha gyorsabb, akkor érdemes másolni. Ez nem igaz, szerencsére.

Tudás nélkül nem megy

Tehát a megoldás: rá kell szánni a pénzt és időt, hogy akár szakember, akár szakirodalom és centiméter segítségével meghatározzuk, hogy melyik vázméret és beállítás biztosítja azt a kényelmet és hatékonyságot, amivel a legjobban támogatjuk az edzésmunkát. Merthogy ez utóbbi nélkül nemsokra megyünk. A gyártók által megadott táblázatok átlagos testalkatra vonatkoznak, ha hosszabb a lábad, érdemes lehet rövidebb felsőcsövű vázat választani, ha a felsőtested hosszabb, akkor alacsonyabb, de hosszabb vázat keresni.

Ha elakadtál az edzésben, nem jönnek az eredmények, és nem mennek le a kilók, keress bátran!

*Fotók: Pixabay, Andrea Piacquadio, Chris Peeters