Coca-Cola, mint sportáplálkozás? Az a cukros-koffeines, ásványianyagoktól mentesített szénsavas víz? Nos elsőre nem hangzik túl tudományosan, de nézzük mi van a marketingmaszlag alatt.

A Coca-Cola hosszú történelme alatt viszonylag keveset változott, legfontosabb talán az 1905-ös évi, amikor kivonták a kokaint az összetevők közül. Azóta gyakorlatilag nem más, mint enyhe koffein, magas cukortartalmú szénsavas ital. Miért is lenne jobb, mint egy izotóniás keverék, ahol a cukrok, sók megfelelő arányban állnak rendelkezésünkre? Először is, a Cola cukortartalma egy kicsit magas, úgy 11% körüli, míg az optimális érték 6-8% között lenne. Ez önmagában lassítaná a felszívódást, de nem szabad elfelejteni, hogy a barna lötyiből versenyen csak pár decit fogyasztanak, míg más folyadékokból sok litert, így valószínűleg az a kicsi hígitás, ami szükséges, hamar megtörténik. 

A cukor tartalom ugyanakkor jó, hiszen azonnal üzemanyag. Szemben a szénsavval, amire semmi szüksége a szervezetnek sport közben. Kutatások szerint azonban a szénsavas ital nem okoz semmiféle változást a vér savasságában, mindössze a szénsavas gáz felgyülemlése lehet problémás, ha egy emberes böfivel nem sikerül a bejövő oldalon eltávolítani. A tápcsatorna másik végéig ugyanis a legtöbb embernél nehezen jut el, kerékpározás közben a perisztaltika minimális, a gáz meg magától nem indul el lefelé.

A cukortartalom tehát jó, a szénsav nem feltétlenül befolyásol, így a pozitív hatást kénytelenek vagyunk a koffeinnek betudni. Nagy valószínűséggel ez az egyik fő oka annak, hogy ilyen népszerű az imperialisták egyik legvágyottabb terméke. A koffein teljesítményfokozó hatása közismert, ám az kevésbé, hogy a kávé összetett vegyületei miatt pl. nem elég hatékony sport közben, szemben a koffeintablettával vagy a kólával. Az utóbbiak esetében valószínűleg a gátló mechanizmust aktiváló összetevők hiányoznak, így nincs más dolgunk, mint inni, és tekerni a sor elején. 

Persze ez nem ilyen egyszerű. Ugyan egyes vizsgálatok szerint átlag 25 percról 40 percre növekedett egy adott teljesítmény szinten történő maximális haladás hossza koffein fogyasztása után, ez azért még mindig nem fogja helyettesíteni az edzést. A koffein vízhajtó hatását még sokan szokták emlegetni, én is utaltam már rá korábban, de ez inkább akkor okoz gondot, ha kólát nagyobb mennyiségben, más italok nélkül, dehidratált de nem aktív állapotban fogyaszt az ember, magyarul edzés után, vízpótlásként. Olyankor kimondottan az izotóniás italok, kisebb mennyiségben gyümölcslevek vagy tej javasolt, a Cola nem annyira. 

Edzés, tekerés és verseny közben azonban nyugodtan lehet pár deci kólát fogyasztani, ha repülni nem is fogunk tőle, ártani szinte biztosan nem fog. Kellemes íze segíthet átlendíteni egy olyan szakaszon, amikor a víztől már undorunk van, sőt, magas szénhidrát tartalma miatt még meg is kívánjuk a vizet utána. Ami még érdekes, hogy az energiaitalok, amik pl. a Red Bull hazájában, Ausztriában szinte minden nagy versenyen elérhetőek, túlzott stimuláló hatásuk, azaz magas taurin és koffein tartlamuk miatt a fáradt kerékpáros teljesítményét inkább csökkentik, mint javítják. Ezt mondjuk személyes példával is alátámaszthatom, a Dreilander Giró utolsó frissítőjénél lehúztam egy Red Bull-t, aztán az utolsó kis hegyre életem leglassabb haladását mutattam be - persze nem csak emiatt. 

És végül egy Coca-Cola reklám Keanu Reeves korai éveiből.