Pár évtizeddel ezelőtt kerékpáros akrobaták járták a világot, cirkuszi mutatványokkal fűszerezett előadásukat egy hordozható velodromban mutatták be. Konkrét tervek ugyan nem maradtak fenn, de egy csapat őrült kerékpáros sikeresen rekonstruálta a mobil pályát fennmaradt fényképek alapján. Nem hiszem, hogy a magyar kerékpáros életet egy ilyen pálya mentené meg, hiszen sportcélokra szinte teljesen alkalmatlan, ugyanakkor amilyen állapotban van a Millenáris, lassan ez lesz az egyetlen "alternatíva"...

Márciusban írtam arról, hogy az angolok a szerencsejáték bevételekből 1 millió fonttal támogatják a kerékpározás népszerűsítését a nők körében, és most újabb támogatás érkezett a kormányzattól. Az olyan programok, mint a Sky Ride, Breeze és Go-Ride összesen újabb 1 millió fontot kapnak, és feladatuk 12.000 kerékpáros toborzása lesz, akik heti rendszerességgel közlekednek önerőből két keréken. 

Mindenesetre nagyon nehéz dolguk nem lesz, a 60 milliós országban a Cycling Plus magazin szerint csak 2010-ben újabb egymillió ember ült nyeregbe, és a válság sem lassítja az óriási fejlődést a sportágban. Nem csak a kerékpárkereskedők és útépítők profitálnak, hanem a vendéglátóhelyek, szállások is hosszabb szezonnak örülnek. A tömegsport mellett az élsportban is jeleskednek, elég csak a világbajnok és Tour de France Cavendish-re gondolni, vagy a Sky kapitányára (ó igen, a Sky az egy angol proficsapat, elképesztő felszereléssel), Wiggins-re, aki a Vueltán mutatta meg oroszlánkörmeit, és persze a pályaversenyzőik végtelen sorára, élén Sir Chris Hoy-jal.

A kerékpározás népszerűségét jellemzi, hogy a helyi közösségekben szervezett Sky Ride Local túrákon többszörös túljelentkezés van, egyes versenyekre a nevezés megnyitása után fél órán belül elfogy az összes hely, és hogy jelenleg is több önkormányzat keres kerékpáros oktatókat, akik a népszerűsítésben segédkeznek, iskolákat, közösségeket látogatva. Szeretnék hamarosan beszámolni hasonló hazai programokról, hiszen a kormányzat által beígért milliárdos támogatásokból bizonyára jutni fog erre is. Optimista vagyok?

Az ember önmagában nem a leggyorsabb élőlény a Földön, de kis segítséggel, azaz a kerékpárral a leghatékonyabb mozgásrendszerek egyikét birtokolja. Ahogy az agyunk kapacitása sem végtelen, de egy kis segítséggel sokkal jobbá tehetjük. Steve Jobs fiatal volt még, amikor erről elmélkedett, és ugyan nem vagyok Apple rajongó és terméktulajdonos sem, az elmélet tetszik. Zseni volt, ez kétségtelen, nyugodjék békében.

"Húszmilliárd forintot fordít az elkövetkező években kerékpárutak építésére és a meglévők felújítására a kormány - mondta Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Füzéren, a Füzért és Felső Mislét (Vysná Misla) összekötő kerékpár-útvonal indító kilométerkövének felavatásán."

És visszatérve a sci-fi világából a valóságba, repüljünk el egészen Amerikáig, ahol a címben említett projekt készül. Az USBRS, az az US Bicycle Route System egy ambíziózus projekt, városokat, régiókat összekötő kerékpáros úthálózat a fenntarthatóság és szabadidősport népszerűsítésének jegyében. Az Adventure Cycling Association, az Egyesült Államok legnagyobb kerékpáros szervezete 100000 dollár támogatást kapott ezen úthálózat kidolgozására. Az összeget négy alapítvány rakta össze, többek között a SRAM támogatásával. Jelenleg 41 állam csatlakozott a projekthez, az ACA egyik feladata ennek a körnek a bővítése. A szervezet által számon tartott kerékpáros közlekedésre út hossza 40.000 mérföld, így aki arrafelé tervez túrát, van lehetősége választani az útvonalak között.

Felmérések szerint a rendszeres, közlekedési célú kerékpározást legtöbben a gyakori defektek, és az ebből adódó kellemetlenségek miatt hagyják abba. Ez a mondat jutott eszembe, amikor ma reggel a dunaparti kerékpárúton éppen belsőt cseréltem defekt miatt. Mi a teendő, mi szükséges a javításhoz és hogyan lehet csökkenteni a kellemetlenség esélyét is?

Tekersz az úton, süti a nap a hátad, kerülgeted a gödröket és jól érzed magad. Jól indult a nap. Tudod, hogy ha nem ültél volna bringára, akkor morcosan kavargadnád álmos fejjel te is a kávét a melóhelyen, de így csak a minél előbbi szénhidrát pótlásra gondolsz. Egy szisszenés zavarja a csendet, és megtörik a bringád lendülete. Defekt. Sose jön jókor, de ha felkészült vagy, ez pár perces fennakadást okoz csupán, és folytathatod utadat. Defekt esetén az első teendő, hogy félre áll az ember az útból, keres egy csendes, lehetőleg tiszta helyet, hiszen műhelyfeladat következik. Ha nem gyorskioldós a kerék, akkor rögtön szükség is lesz egy jellemzően 15-ös kulcsra, az eltávolításhoz, míg gyorskioldóval a kerék kivétele egy másodperc. Hátsó defekt esetén érdemes a legkisebb fogaskerékre váltani, így a lánc érintése nélkül lehet ki-be rakni a kereket. A kerék kivétele után szükség van 1-2-3 gumileszedőre, ami szintén a kerékpáros felszerelés alapvető eleme, az ára kb 300-1000ft között mozog. A külsőt elég egy oldalon leszedni, és mielőtt kirángatnád a belsőt, fel kell fújni, hogy megnézd, mi okozta a defektet. Legtöbbször felütés, de az is lehet, hogy belementél valamibe, és ki kell szedni a szilánkot, tüskét a külsőből. Ha ez megtörtént, akkor jöhet a belső javítása vagy cseréje. (Itt egy videó, hogy lehet szerszám nélkül levenni a külsőt.)

Ha időnk engedi, és a lyuk nem túl nagy, ellenben szép az idő, érdemes megragasztani a belsőt, ez kb 3-4 perces művelet. Ez sok embernek nem megy, pedig alapvetően egyszerű feladat: a lyukat körbe kell csiszolni a defektjavító készletben található csiszolópapírral, nagyjából kétszer akkora helyen, mint amekkora a folt. Utána jön a ragasztó, ezt a csiszolt terület nagyságának megfelelően kell felkenni, kb egy fél borsónyi mennyiséget. Ilyenkor szoktam még ellenőrizni egy kis pumpálással, hogy középen van-e a lyuk, kis buborék jelzi a helyét. A ragasztó felvitele után kb 2-3 percet legalább várni kell, hidegben kicsit többet. Ha már nem nedves, akkor kell a foltot rátenni (az alufólia eltávolítása után), majd jó erősen rányomni. Nem a nyomás időtartalma, hanem az ereje számít! ha sikerült jól rányomni, akkor egy próbafújással lehet ellenőrizni a sikert. 

Innentől ugyanaz a művelet belsőcsere esetén is, a belsőt enyhén felfújva visszatesszük, a szelepnél kell elkezdeni a külső visszapattintását, vigyázva, hogy a szelep ki ne szakadjon, és a külső sehol ne csípje be a belsőt. Ha sikerült visszarakni a külsőt, akkor kb 1-2 barra fújva érdemes körbepattogtatni a földön, hogy rendesen beálljon, és ellenőrizni, hogy normálisan áll-e a külső. Ezután nincs más dolgunk, mint visszarakni a kereket, beállítani a féket, rögzíteni a tengelyt, majd felpumpálni a kellő nyomásra.  

A lyukas belsőt csak akkor dobjuk el, ha már legalább 3 folt van rajta, vagy nagyok a lyukak, esetleg elöregedett az anyaga és repedezik, nem tartja a nyomást. Ennek egy oka van, a környezetvédelem, hacsak nem versenyzünk, egy ragasztott belső ugyanazt tudja, mint az új. 

Mégegyszer nézzük a szükséges eszközöket, sorrendben: (kerékkulcs, 15-ös), gumileszedő, foltkészlet, tartalékbelső, pénz, és egy energiaszelet, vagy müzli, aminek a csomagolása arra is alkalmas, hogy a megrepedt vagy kivágott külsőt belülről megerősítsük hazáig.

És végül, hogyan lehet elkerülni a defektet? Első, és legfontosabb a jól eltalált guminyomás. Én 80+ kilogrammal eleve mindig a maximumra fújom a gumit aszfalton, ami a ciklokrossznál 4,5 bar, országútinál 9-10 bar. A lapos gumi könnyebben lesz áldozata becsípődésnek és felütésnek. Kerékpárkezelés technikai kérdés, de a gödrök kikerülése, súlypont áthelyezése padkán csökkenti a kerékre nehezedő nyomást. Végül a legegyszerűbb megoldás egy "defektálló" külső beszerzése, ami ugyan nehezebb, mint egy átlagos gumi és drágább is, de legalább nem kell majd télen, lefagyott ujjakkal feszegetni a külsőt a felniről.

Defektmentes tekerést az idei évre mindenkinek, aki még kitart a hűvös ellenére!