Egy frusztrált, de határozott véleménnyel rendelkező "úr" ma reggel sok kerékpárost felbosszantott úriemberhez méltatlan minősítgetéseivel, de az első dühöt valószínűleg minden normális bringásnál felváltotta a szánalom vagy mosoly. Mi tudjuk, hogy nem is annyira rossz dolog a városban tekerni, hogy mennyivel frissebben és jobb hangulatban érkezünk kerékpárral a munkába, mintha autót/bkv-t vagy robogót választottunk volna. Nyugodtan faljuk délben a kalóriadús kajákat, együttérzően mosolyogva a fogyókúrázó, mozogni lusta kollégákra, és fejben már a hétvégi tekerésre készülünk. A reggeli nap nem  a műszerfalat melegíti, hanem a hátunkat, és a biztonság nevében vastagított A oszlop helyett maximum a napszeműveg kerete takar bele a panorámába. A kerékpár sosem késik, nem ragad be a dugóba, még akkor sem, ha 50-100 ember teker ugyanabba az irányba. A kerékpáron van idő észrevenni a városba ragadt természet csodáit, anélkül, hogy bárhonnan elkésnénk. Egyszóval tekerni még Budapesten is jó!

Ezt Max már élete korai szakaszában felismerte, és bár az ő környezet a legtöbb budapesti lakosánál sokkal barátságosabb, ne féljünk legalább fejben hasonlóvá tenni mi sem:

(Érzékeny lelkűek figyelem, az alábbi videóban kisgyermek, kutya és napsütés megjelenítése látható!)

A kerékpárosnak nem nehéz üldözési mániában szenvednie: ha közlekedik, úgy érezheti, hogy egyes autósok vadásznak rá. Ha megáll, a bringát fenyegetik a tolvajok. Most az utóbbiakra koncentrálunk egy erős angol akcentussal beszélő videó segítségével, mely bemutatja, hogy milyen módon képesek elvinni legkedvesebb drótszamarunk, a kikötés ellenére. Csak gyorsan összeszedve néhány ötletet: ha az oszlopnak a tetején, amihez láncoltuk a bringát, nincs semmi, akkor simán felemelhető egy tizenkilós vas. Ha a lakat gyenge, lefeszíthető. Ha a lakat erős, de a lánc gyenge, segít az erővágó. Ha erős, de a földre ér, akkor szétüthető, különösen, ha hűtőanyag is van nála, a hidegebb vas ugyanis ridegebb. Ha csak a kereket kötöd le, ellopják a teljes bringát...

Hogy mi a legjobb megoldás? A lehető legkevesebbet legyen a bringa egyedül, ne legyen feltűnő, és ne a mi bringánkat legyen a legkönnyebb ellopni a környéken. Én szinte sosem hagyom egyedül a bringát Budapesten, csak lakat, zár mögött magánterületen, de ezzel a szerencsésebbek közé tartozom. Fontos a két zár: egy nagy merev, ami a vázat és a hátsókereket rögzíti egy szilárd tárgyhoz és egy kábelzár az elsőkerék védelmére. És ami még segíthet, az a bringa megjelölése, akár gravírozással, akár festéssel. Ha más nem, ez akkor segíthet, ha a rendőrségnek véletlenül mégis sikerült lebuktatni a tolvajokat, vagy észreveszed egy apróhirdetésben szeretett jószágodat.

Ritkán fordul elő, hogy hiányolom a TV-t otthonomból, ilyen például a Tour de France hétvégi hegyei, amit szemcsés online közvetítéseken nézek, és az olyan sorozatok vetítése, mint ami a Travel Channel-en indul 14-én. A Triple Rush a new yorki- kerékpáros futárok életét mutatja be, akik a világ egyik legveszélyesebb forgalmú városában tekernek pár dollárért naponta, életüket kockáztatva minden egyes csomaggal.

A valósághű sorozatról csupa jót mondanak azok akik már láttak részeket belőle, javasolt mindenkinek, aki elégedetlen a munkájával és a fizetésével, hogy lássa, van még kihívás az életben. A valóságshow-k receptjét gyakran követi a cselekmények vonala, de itt nincs szükség a VV-ből ismert mesterséges izgalmakra, az utca mindezt ingyen biztosítja.

A három futárcéget követő műsor nem csak a futárok, hanem a cégek életébe is bepillantást enged, a kihívás ugyanis ezen a szinten sem mindennapi, hiszen ez valódi versenyszféra. A szereplőket ez az oldal mutatja be már most. 

Triple Rush - Extended Trailer

Triple Rush - Danger

A kerékpárlánc az egyik leginkább ápolásigényes, és mégis leggyakrabban elhanyagolt alkatrész bringánkon. Felváltására sok próbálkozás történt mind a kerékpárok, mind a motorok esetében, leggyakoribb megoldás a szíj és kardánhajtás, illetve más bonyolultabbb vagy kreatívabb ötletek (mint a magyar stringbike), de sokoldalúsága és hatékonysága miatt vezető szerepét a kétkerekűek világában magasan őrzi.

A fogaszzíj csendesebb, és kevesebb ápolást igényel, de az áttételt nehezebb változtatni, az agyváltó pedig nehezebb és nagyobb áttétel különbségekkel működik, mint a láncos megoldás (motoroknál pedig lehetetlenné teszi az áttétel módosítását szíjcsere nélkül, és bizonyos teljesítmény fölött sem használják. Jellemző motorok: a Harley-k, kisebb BMW-k). A kardán nehezebb, és bár élettartama szintén hosszabb, az áttételek változtatásánál okoz gondot és a rugóutat is korlátozza (motoroknál példa a boxer BMW-k, de sportos motort a BMW is lánccal készít, illetve más nagy túramotorok, ahol a tömeg nem számít.)

Marad tehát a lánc a főszereplő, bár rengeteg érv szól ellene, mellette még több. A kerékpárlánc sok apró alkatrészből áll, amik folyamatosan mozognak, súrlódnak, ráadásul nem csak egy irányú erő éri őket, egy soksebességes kerékpáron a különböző kombinációk miatt, erősen keresztberakva még extrémebb hatásoknak vannak kitéve, nem beszélve a tekerés közbeni váltásról.

Megfelelő kenéssel, tisztítással azonban ezt a stresszt sokáig képes kezelni, egészen komoly erőhatások esetén is. Gyakorlatilag a kosz eltávolítása mellett csak az olajozást kell rendszeresen megejteni, erre a legjobbak a speciális láncspray-k. A tisztítás történhet brigéciollal, petróleummal vagy kimondottan erre a célra készített folyadékokkal és szerkezetekkel. Egy korábbi blogban ezt igen alaposan összeszedték angol források alapján, akit nagyon érdekel, elolvashatja a legutolsó részletig.

A kerékpárláncok hatalmasat fejlődtek a többi alkatrészhez hasonlóan, egzotikus anyagok, színek és technológiák jellemzik a mai kínálatot, és az árspektrum is szélesebb lett. Én annak vagyok a híve, hogy a lánc a hajtás színvonalán legyen, hiszen így a legjobb a teljesítmény, ugyanakkor nem szaladnak el a költségek arányaiban. Vásárláskor még egy dologra kell figyelni: a láncok nagyon eltérő méretűek, egy teszkós 6 sebességes lánc nem fog futni egy 3x9-es montin. És ha már teszkós lánc, nézzük is meg, hogy készülnek az egyszerűbb láncok:

Tegnap meg volt az óraátállítás, de ezt talán senkinek nem kell mondanom, hiszen a többség még csak ásítozik a monitor mögött, megpróbálva elfelejteni az elveszített egy órát.

Aki viszont ma is bringával ment dolgozni, jól tudja, hogy egy órát nem veszítettünk, hanem nyertünk, így már a legtöbbünket nem fenyeget a sötétedés veszélyes hazafelé - és végre nem kell pár villogó ledre bízni az életünk. Az időjárás még nem vett tudomást a változásról, de hamarosan annak is eljön az ideje, hogy azért megyünk lassabban, hogy ne izzadjunk annyira, türelem, tényleg lesz idén is nyár.

A "Bringázz a munkába" jelszó azonban nem csak az egyéneknek szól, hanem egy több éve tartó kampány is. A különböző kategóriákban meghirdetett versenyek (Bringázz az egyetemre, Bringázz és vonatozz, etc) buzdítanak az autó elhagyására, és ahol lehet, a kétkerekű használatára. Maximum 5 fős céges csapatokkal lehet nevezni - és nyerni. A kampány április 4. és május 8. között zajlik, érdemes tehát elkezdeni a szervezkedést. A tekerésen kívül plakátkészítéssel is lehet nyerni egy jó kis Magellán/Merida kerékpárt, de ennek határideje március 30., azaz bele kell húzni. A szervezők, a Magyar Kerékpáros Klub és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az európai Lifecycles projekthez kapcsolódtak.

Nos ennyit mára a tudományról, remélem holnap legalább annyi bringást látok reggel az utakon, mint a napsütötte hétvégeken. A benzin ára elérte a fájdalomküszöböt, így egyre kevesebben autóznak, tehát a szmog sem lehet kifogás. És nem, a többi kifogás sem ér!