A kerékpár egy egyszerű eszköz, és ha nem a sebesség hajszolásáról van szó, akkor talán nincs is szükség csúcstechnikára, hogy világra szóló teljesítményt érjen el vele valaki. Íme egy példa Afrikából:

Az autós-kerékpáros együttélés sok veszélyhelyzetet szül, az egyik ilyen tipikus probléma a kerékpáros sebességének helytelen felmérése - akár alá, akár fölé sikerül. A másik probléma a láthatóság, az 500 forintos lámpák korában még mindig vannak kivilágítatlan kerékpárosok sötétedés után. A lenti eszköz nem is nekik szól, hanem azoknak, akik még jobban javítani szeretnék biztonságos észlelésüket. 

Ugye milyen jól látható? A mellény ráadásul kiírja az aktuális tempónkat is, ami egyrészt akkor is hasznos, ha lassan megyünk, másrészt akkor is, ha gyorsan, hiszen talán nem készteti konstans előzésre a sorban haladó autóst, ha látja, hogy előtte a bringás is bizony 40-50-el megy a forgalommal.

A Speed Vest, azaz Tempó Mellény egy ruhadarab, melyen világítócsíkok (EL, azaz elektrolumineszcens) mutatják a kerékpáros sebességét, az érzékelők segítségével, valamint egy hatalmas My Speed felirat is van rajta, fényvisszaverő anyagból. A "neoncsövek" mellett azért döntöttek, mert áramfelvétele kisebb, mint a ledeké, ugyanakkor fényereje hasonló. 

Természetesen hiba lenne azt hinni, hogy a termék egyetlen és kizárólagos célközönsége az éjszakai aggódó kerékpárosok serege. Szerintem igen sok srácnak (és lánynak) tetszene az a lehetőség, hogy versenyen, edzésen mutassa a tempóját, amivel előz, már csak bosszantásként is. Egyelőre még csak prototípusról van szó, nem lennék meglepődve, ha népszerű kínai oldalakon hamarosan kapható lenne valami hasonló szerkezet

Az elmúlt napokban észrevehetően csökkent a bringások száma, az első őszi eső elmosta az újoncok jó részét, és a tapasztaltabb ingázók közül is szedte áldozatait. A korábbi kellemes, rövidnadrágos testmozgásba bezavar a hideg, a csapadék, a korai sötétedés, és ez már nem mindenkinek éri meg. Sokan vagyunk azonban, akik kitartunk, és talán legalább ennyien, akik vacilállnak, elsősorban nekik szólnak a lenti sorok.

A kerékpározás, legyen szó sportról vagy közlekedési eszközről, lehet nagyon felemelő (amikor reggel először süti a nap a hátadat a Duna mellett), és lehet nagyon kellemetlen is, amikor elkap az eső, vacogsz, vagy a kifáradtsággal küzdesz a szembeszélben. Ezek a kihívások azonban könnyen kezelhetőek, megfelelő felszereléssel, elsősorban a ruházatra értve, és rendszeres edzéssel az erőnlétet illetően. Ha azonban erősek vagyunk, és a téliruhákat is beszereztük időben, akkor is visszataszító lehet, hogy a jégvirág miatt nem tudjuk az ablakon keresztül ellenőrizni, hogy esik-e vagy fúj? 

A fizikai felkészülés mellett a mentális beállítódás legalább olyan fontos, ha az év kellemetlenebb hat hónapjában sem szeretnénk letenni a kerékpárt, és felvenni a kilókat és tunyaságot. A titok a kontroll. Az érzelmeket kell kordában tartani, és a jelenben kell tudni maradni. A vizualizáció, és más technikák is segíthetnek, de a legfontosabb a beállítódás marad. Nem szabad a negatív gondolatoknak teret engedni. Lehet, hogy esik az eső, hideg van, és a szembeszélben még 40 kilométert kell megtenni, de gondolj arra, hogy akkor is azt csinálod, amit te választottál. Gondolj a teljesítményre, amit elérsz, és ne feledkezz meg arról sem, hogy mekkora kudarc lenne, ha feladnád, és segítségre várva vacognál egy büfében.

A következő fontos lépés a fókusz, a pillanatban maradás érzése. Ha nagyon rossz az idő, inkább gondolj arra, hogy milyen technikával tekersz, próbáld a kör-körös hajtást finomítani, érezd az izmaid mozgását, megfeszülésést és elernyedését. Ha erős a szembeszél, próbáld ellazítani a felsőtested, kísérletezz a kényelmesebb, aerodinamikusabb pozícióval, és ne harcolj a széllel. Erősebb, kár megfeszülni. A vizualizáció is segíthet, de ilyenkor ne a gőzölgő csülökre, vagy meleg zuhanyra gondolj, mert az hamar megöli a motivációd. Gondolj a problémára, ami ott van és meg kell oldani. Ha a hideg zavar, akkor próbáld elképzelni, hogy a hideg egy áramlás, ami tör fel a lábaid felől. Kontrolláld az áramlást, próbáld fejben lenyomni a hideg érzést a lábad felé, és érezni a meleget felül. Ez a magyar agynak kissé furcsa lehet, nem szoktunk mi hozzá az "amerikai" jellegű sikerorientált gondolkodáshoz, de most ez a kulcs. Befolyásold az agyad, ami egyes profik szerint a legerősebb izmunk.

Bár lehet és kell is rossz időben edzeni, nem javaslom, hogy ezt kötelezően tedd. Amatőr szinten, ha az előírt 3 órás alapállóképességi edzés tervezett idejében 5 fokos eső esik, akkor jobban jársz, ha az egészséged érdekében tekersz másfél órát görgőn, elmész uszodába, vagy törzsizmokat erősítő gyakorlatokkal ütöd el az időt. Ugyanakkor néha ki kell menni akkor is, ha már induláskor rosszul néz ki az ég alja, és be kell vállani a kellemetlenséget. Egyrészt gyakorlással a komfortzónád határaid tudod kitolni, másrészt lehetőséged nyílik a táplálkozási, öltözködési és hidratációs igényeid is felmérni, vonatkoztatva ezt hidegre, és extrém melegre. Ha eljön az év versenye, ami sokaknak például a Balaton Maraton, akkor ne legyen probléma, ha 15 fok van és szemerkél vagy 35 és éget a nap. Ha erre készülsz egész évben, akkor minden eshetőségre fel kell fejben is készülni - ez lesz a te előnyöd a többiekkel szemben. De vonatkozik ez az ingázókra is, közepesen kellemetlen időjárás az év nagyrészében lehet, ne emiatt kelljen visszaülni a kocsiba minden második nap.

Végül néhány ötlet, hogyan győzheted le a kínokat:

- akkor is menj ki néha tekerni, ha az időjárás rossz. Meg fogod szokni.

- a melegben vagy hidegben edzés segít a testhőmérsékleted szabályozásának fejlesztésében. A versenyeket nem hagyhatod ki azért, mert épp nem 20 fok van és fátyolfelhős ég.

- jegyezd meg, hogy milyen öltözék, táplálék és folyadék esik a legjobban az adott körülmények között, így ideálisabb körülmények között tudsz menni, amikor nagyon kell.

- gondolj a pillanatra, amiben vagy, ne kalandozz el túl messzire.

- az egyetlen gondolatsor, amit megengedhetsz magadnak, az az, hogy mennyire jó érzés lesz teljesíteni, és mennyire csalódás, ha nem sikerül

- ne feledd, a közhiedelemmel ellenétben, minden ellenszélből lesz hátszél, és minden emelkedő után lesz lejtő. 

- a kellemetlenséget egy tárgynak vizualizáls, amit le tudsz csökkenteni akarattal.

További kellemes bringázást az újonnan kitágított komfortzónádban!

Pár évtizeddel ezelőtt kerékpáros akrobaták járták a világot, cirkuszi mutatványokkal fűszerezett előadásukat egy hordozható velodromban mutatták be. Konkrét tervek ugyan nem maradtak fenn, de egy csapat őrült kerékpáros sikeresen rekonstruálta a mobil pályát fennmaradt fényképek alapján. Nem hiszem, hogy a magyar kerékpáros életet egy ilyen pálya mentené meg, hiszen sportcélokra szinte teljesen alkalmatlan, ugyanakkor amilyen állapotban van a Millenáris, lassan ez lesz az egyetlen "alternatíva"...

Felmérések szerint a rendszeres, közlekedési célú kerékpározást legtöbben a gyakori defektek, és az ebből adódó kellemetlenségek miatt hagyják abba. Ez a mondat jutott eszembe, amikor ma reggel a dunaparti kerékpárúton éppen belsőt cseréltem defekt miatt. Mi a teendő, mi szükséges a javításhoz és hogyan lehet csökkenteni a kellemetlenség esélyét is?

Tekersz az úton, süti a nap a hátad, kerülgeted a gödröket és jól érzed magad. Jól indult a nap. Tudod, hogy ha nem ültél volna bringára, akkor morcosan kavargadnád álmos fejjel te is a kávét a melóhelyen, de így csak a minél előbbi szénhidrát pótlásra gondolsz. Egy szisszenés zavarja a csendet, és megtörik a bringád lendülete. Defekt. Sose jön jókor, de ha felkészült vagy, ez pár perces fennakadást okoz csupán, és folytathatod utadat. Defekt esetén az első teendő, hogy félre áll az ember az útból, keres egy csendes, lehetőleg tiszta helyet, hiszen műhelyfeladat következik. Ha nem gyorskioldós a kerék, akkor rögtön szükség is lesz egy jellemzően 15-ös kulcsra, az eltávolításhoz, míg gyorskioldóval a kerék kivétele egy másodperc. Hátsó defekt esetén érdemes a legkisebb fogaskerékre váltani, így a lánc érintése nélkül lehet ki-be rakni a kereket. A kerék kivétele után szükség van 1-2-3 gumileszedőre, ami szintén a kerékpáros felszerelés alapvető eleme, az ára kb 300-1000ft között mozog. A külsőt elég egy oldalon leszedni, és mielőtt kirángatnád a belsőt, fel kell fújni, hogy megnézd, mi okozta a defektet. Legtöbbször felütés, de az is lehet, hogy belementél valamibe, és ki kell szedni a szilánkot, tüskét a külsőből. Ha ez megtörtént, akkor jöhet a belső javítása vagy cseréje. (Itt egy videó, hogy lehet szerszám nélkül levenni a külsőt.)

Ha időnk engedi, és a lyuk nem túl nagy, ellenben szép az idő, érdemes megragasztani a belsőt, ez kb 3-4 perces művelet. Ez sok embernek nem megy, pedig alapvetően egyszerű feladat: a lyukat körbe kell csiszolni a defektjavító készletben található csiszolópapírral, nagyjából kétszer akkora helyen, mint amekkora a folt. Utána jön a ragasztó, ezt a csiszolt terület nagyságának megfelelően kell felkenni, kb egy fél borsónyi mennyiséget. Ilyenkor szoktam még ellenőrizni egy kis pumpálással, hogy középen van-e a lyuk, kis buborék jelzi a helyét. A ragasztó felvitele után kb 2-3 percet legalább várni kell, hidegben kicsit többet. Ha már nem nedves, akkor kell a foltot rátenni (az alufólia eltávolítása után), majd jó erősen rányomni. Nem a nyomás időtartalma, hanem az ereje számít! ha sikerült jól rányomni, akkor egy próbafújással lehet ellenőrizni a sikert. 

Innentől ugyanaz a művelet belsőcsere esetén is, a belsőt enyhén felfújva visszatesszük, a szelepnél kell elkezdeni a külső visszapattintását, vigyázva, hogy a szelep ki ne szakadjon, és a külső sehol ne csípje be a belsőt. Ha sikerült visszarakni a külsőt, akkor kb 1-2 barra fújva érdemes körbepattogtatni a földön, hogy rendesen beálljon, és ellenőrizni, hogy normálisan áll-e a külső. Ezután nincs más dolgunk, mint visszarakni a kereket, beállítani a féket, rögzíteni a tengelyt, majd felpumpálni a kellő nyomásra.  

A lyukas belsőt csak akkor dobjuk el, ha már legalább 3 folt van rajta, vagy nagyok a lyukak, esetleg elöregedett az anyaga és repedezik, nem tartja a nyomást. Ennek egy oka van, a környezetvédelem, hacsak nem versenyzünk, egy ragasztott belső ugyanazt tudja, mint az új. 

Mégegyszer nézzük a szükséges eszközöket, sorrendben: (kerékkulcs, 15-ös), gumileszedő, foltkészlet, tartalékbelső, pénz, és egy energiaszelet, vagy müzli, aminek a csomagolása arra is alkalmas, hogy a megrepedt vagy kivágott külsőt belülről megerősítsük hazáig.

És végül, hogyan lehet elkerülni a defektet? Első, és legfontosabb a jól eltalált guminyomás. Én 80+ kilogrammal eleve mindig a maximumra fújom a gumit aszfalton, ami a ciklokrossznál 4,5 bar, országútinál 9-10 bar. A lapos gumi könnyebben lesz áldozata becsípődésnek és felütésnek. Kerékpárkezelés technikai kérdés, de a gödrök kikerülése, súlypont áthelyezése padkán csökkenti a kerékre nehezedő nyomást. Végül a legegyszerűbb megoldás egy "defektálló" külső beszerzése, ami ugyan nehezebb, mint egy átlagos gumi és drágább is, de legalább nem kell majd télen, lefagyott ujjakkal feszegetni a külsőt a felniről.

Defektmentes tekerést az idei évre mindenkinek, aki még kitart a hűvös ellenére!